Szerény kormányos a viharos fokon
Antall József kabinetje a szabadság, a nép, a gazdasági fordulat és az európai értékek kormánya kívánt lenni.
2020. május 24. 11:57

Negyvenhárom évvel az utolsó alkotmányos magyar miniszterelnök piszkos puccsal történő eltávolítása után ismét demokratikus, legitim kormányfője lett Magyarországnak. Az Antall József vezette hárompárti koalíciós kormány ma harminc éve tette le az esküt a szabadon választott, szuverén Országgyűlésben.

Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 23-án este a több mint négy évtized után először szabadon választott népképviseleti Országgyűlés Antall Józsefet megválasztotta a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé.

 
Antall József az eskütétel előtt. Mögötte a távozó miniszterelnök, Németh Miklós Fotó: MTI/Varga László
 

Miután kormányának tagjaival együtt letette az esküt, az új miniszterelnök beiktatási beszédében ezt mondta személyes küldetéséről:

„Nem kell hangsúlyoznom, hogy engem egy formális eskünél – aminek tiszteletben tartása szent kötelességem – sokkal mélyebb gyökerek és sokkal nagyobb elszántság köt ehhez a nemzethez. (…) Nem titkolom, kétségek gyötörnek. Nem titkolom, a felelősség súlya olyan mértékben nehezedik reám, hogy minden akaraterőmre és hitemre szükségem van a helytálláshoz. De meg fogom tenni, azért, mert vállaltam, és azért, mert ezt az esélyt ez az ország, ez a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül. Szerény kormányosa kívánok lenni, nagy szavak nélkül – tudva azt, hogy milyen mélységek és milyen szakadékok tátonganak előttünk, tudva azt, hogy minden biztatás és minden remény ellenére, a világ kísérő figyelme mellett is hihetetlen veszélyek fenyegetik ezt az országot… Nekünk ezt a közös hajót olyan hittel, tudással és akaraterővel kell irányítani, hogy megpróbáljunk átkelni azon a viharos fokon, amely a századvégen keresztül a jövő évszázadba vezet.”

Beszédét Antall azzal a komor képpel folytatta, hogy magyar miniszterelnöknek lenni mindig kockázatot jelentett: valódi vagy erkölcsi halált. Batthyány Lajos gróf sorsára utalva hangsúlyozta:„Ebben az országban az első magyar miniszterelnök halálával, kivégzésével nemzeti mitológiánk szimbólumaként a mártírsors, a megváltás tudata kell, hogy legyen egy miniszterelnöknek az útravalója”.

„Misszionárius vagy őrült”

A rendszerváltoztatás szomorú szimbóluma volt, hogy az első szabadon választott miniszterelnök első – egyben élete egyik legfontosabb – beszédét nem közvetítette a Magyar Televízió, helyette a labdarúgó BEK bécsi döntőjét láthatták a magyar nézők. Így lemaradtak a nekik biztatásként, buzdításként küldött fontos kormányfői üzenetről:

„Szeretném ezen a napon itt, az Országgyűlésen elmondani, hogy a magyar nép minden erejével, minden hitével akarjon kilábolni ebből a válságból, legyen szolidáris egymás iránt! Esélyünk jobb, mint valaha talán a történelemben, de magunknak kell akarni, valódi politikai demokráciát teremteni, valódi parlamentarizmust, de mindenre elszánva!”

Antall az előző napon ismertette a parlamentben a hárompárti koalíció (MDF–FKGP–KDNP) kormányprogramját. Leszögezte, hogy az általa vezetett kabinet az európai és a magyar politika irányvonala szerint a középerők, a centrum kormánya, amely négy alapelv szellemé­ben fog a működéshez: a szabadság, a nép, a gazdasági fordulat és az euró­pai értékek kormánya kíván lenni. A szabadság kormánya elv számára a jogállamiságot, a jogok és a kötelezettségek egyenlőségét és egyensúlyát, a képviseleti demokráciát, a gazdasági, vállalkozási szabadságot, a kis közösségek önrendelkezési jogát jelentette. A nép kormánya elvről elmondta, nagyon fontos élettel, tartalommal megtölteni a népfelségnek a diktatúra által lejáratott gondolatát. „Ez a szellem a morális újjászületésnek a magyar népben szunnyadó elemeit ragadja meg, a belső és külső újjászületés vágyát, a szélsőségek kerülését, a toleranciát, a higgadt, de eltökélt haladásra való készséget.” Azt kérte a magyar társadalomtól, hogy vesse ki magából a bizalmatlanság évszázados beidegződéseit, tekintse az intézményeket a magáénak.

A harmadik alapelvről, a gazdasági fordulat kormányáról elmondta, tisztában van vele, hogy a legnehezebb feladatok ezen a téren várnak rá. Vázlatosan felsorolta a gazdasági nehézségeket: a több mint húszszázalékos inflációt, a több mint 21 milliárd dolláros államadósságot (amely megközelítette az akkori GDP száz százalékát!), a tömeges rejtett munkanélküliséget, az infra­struktúra fejletlen állapotát, továbbá az egészségügy katasztrofális helyzetét, a lepusztult oktatást. Elmondta, hogy kormánya célja a szociális piac­gazdaság megvalósítása, de csak az 1991 és 1993 közötti középtávú átalakulás sikere teremti meg az évtized közepére várható erőteljes fellendülés előfeltételeit.

Hogy mennyire világosan látta és érzékeltette az új (történész) miniszterelnök az ország súlyos gazdasági helyzetét, a Der Spiegelben 1990 májusában megjelent interjú is bizonyítja. A német hetilap azt kérdezte tőle: „Magyarország csődben van, Európa szegényházává züllött. Hogyan akarja ön kivezetni az országot a nyomorból?” Antall ezt válaszolta: „Nálunk az egész társadalmat és gazdasági rendszert teljesen át kell alakítani. Ez egy olyan feladat, amilyen előtt eddig senki nem állt. Ameddig a radikális privatizációs folyamatot végre nem hajtottuk, amíg egy erhardi értelemben vett szociális piac­gazdaságot nem vezetünk be, addig egész gazdasági életünk nem tud működni.”

Miután a Spiegel újságírója felsorolta, hogy Magyarországnak van az egy főre számított legmagasabb külföldi adóssága Európában, a magyar lakosság egyharmada a hivatalos létminimum alatt él, az infláció és a munkanélküliség egyre magasabb, és az elkerülhetetlen radikális lépésekre felkészítették-e a népet, Antall azt válaszolta, az előző állampárti kormányok egyik legnagyobb hibája, hogy eltitkolták a valós eladósodási és államháztartási adatokat, a katasztrofális pénzügyi helyzetet mind a magyar társadalom, mind a külföld elől. Ezért a magyarok számára világossá kell tenni a nyomasztó helyzetet, de hitet is kell adni nekik ahhoz, hogy ebből a szükségállapotból ki tudunk lábalni.

Antall a Spiegelnek megismételte azóta szállóigévé vált mondatát, hogy „aki ma Magyarországon arra vállalkozik, hogy miniszterelnök legyen, annak vagy fanatikusnak, misszionáriusnak kell lennie, vagy pedig őrültnek”.

Összeáll a kormány

Marinovich Endre, aki kabinetfőnökként két és fél éven át Antall József egyik legközvetlenebb munkatársa volt, megerősíti, hogy Antall tisztában volt az ország súlyos helyzetével, ezért nem véletlenül mondta kezdettől fogva, hogy a csapata kamikazekormány lesz. Gazdasági téren Antall azt képviselte, hogy olyan piacgazdaságot kell létrehozni, amely szociálisan érzékeny. A német, osztrák, svájci típusú szociális piacgazdasági modell volt az eszményképe, nem pedig az angolszász liberális piacgazdaság, de nem is a skandináv jóléti állam.

A második világháborút követő „német gazdasági csoda” két kereszténydemokrata főszereplője, Ade­nauer kancellár és gazdasági minisztere, Ludwig Erhard példája lebegett a szeme előtt, ezért 1990 májusában ő is egy gazdasági csúcsminisztérium felállítását tervezte, amelynek az élére egy Erhard típusú és formátumú személyt keresett. Sajnos eredménytelenül.

A volt kabinetfőnök szerint Antall eredetileg egy pártonkívüli közgazdászprofesszort, Kádár Bélát szerette volna megnyerni gazdasági miniszternek, de ő nem vállalta, és mivel az MDF-ben nem talált megfelelő felkészültségű, illetve tapasztalatú szakembert, ezért döntött úgy, hogy a gazdaságirányítási feladatokat szét kell bontani. Így lett Kádár Béla a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, az MDF-es gazdaságpolitikai szakértő Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter, a pártonkívüli közgazdászprofesszor Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a nemzetközi jogász Mádl Ferenc akadémikus pedig a privatizációs kormányzati feladatokat koordináló tárca nélküli miniszter.

Marinovich emlékei szerint Antall később (már későn) úgy vélte, hogy leginkább akkori helyettese, Boross Péter belügyminiszter lett volna képes úgy koordinálni a nemzetgazdaság egészében jelentkező feladatokat, hogy megszervezi és vezeti a gazdasági csúcsminisztériumot.

A kormánylista azért is állt össze nehezen, mert az MDF alapító vezetői értelmiségiek maradtak, nem kívántak kormányzati feladatokat vállalni, Für Lajos kivételével, aki honvédelmi miniszter lett. Az MDF-nek jutó tárcák közül a belügyit Horváth Balázs, a külügyit Jeszenszky Géza, az igazságügyit Balsai István, a közlekedési és hírközlésit Siklós Csaba, a művelődési és közoktatásit Andrásfalvy Bertalan kapta. A kisgazdapárti vezetőkkel nem volt könnyű megegyezni nagy étvágyuk miatt, végül azonban elfogadták Antall javaslatát, így a pártelnök Nagy Ferenc József lett a földművelésügyi, Győriványi Sándor a munkaügyi miniszter, és kaptak még két tárca nélküli miniszteri posztot.

A KDNP elnöke a veterán (volt Barankovics-párti) Keresztes Sándor volt, aki nagyon szeretett volna miniszter lenni, de Antall a vatikáni nagyköveti posztot ajánlotta fel neki, „cserébe” a fiát, Keresztes K. Sándort pedig (aki egyébként az MDF elnökségi tagja volt) a környezetvédelmi tárca élére tette. A KDNP május végén megválasztott új elnöke, Surján László lett az Antall-kormány népjóléti minisztere.

Rendkívüli teljesítmény

Ahhoz képest, hogy a rendszerváltoztató kormányt szinte a „semmiből”, azaz professzionális politikusok híján kellett Antallnak felállítania – mivel volt MSZMP-, illetve MSZP-tagokat elvből nem akart bevenni az első demokratikus kormányba –, ez elismerésre méltóan rövid idő alatt sikerült. Május 3-án kapta meg az ideiglenes köztársasági elnöktől a kormányalakítási felkérést, 16-án hozta nyilvánosságra leendő kormánya névsorát, és 23-án már hivatalba lépett az új kormány. Amely a második világháború óta nem tapasztalt súlyos pénzügyi, gazdasági, szociális és morális állapotban levő, szinte már „oldott kéveként” széthulló országot örökölt a megbukott szocialista pártállamtól, ráadásul szembesülnie kellett a társadalom naiv, illuzórikus várakozásaival. Ahogy Marinovich idézi Antallt: a magyar lakosság nagy többsége azt hitte, hogy olyan egyszerű dolog lesz a szocialista gazdaságból a piacgazdaságba átmenni, mint ahogy Hegyeshalomnál a határon átmegyünk Ausztriába.

Egykori kabinetfőnöke a huszadik század legnagyobb miniszterelnökei között tartja számon Antall Józsefet, akinek egy romokban lévő országot kellett talpra állítani, gyökeresen átalakítani és működőképessé tenni, ahhoz hasonlóan, mint Trianon után Bethlen Istvánnak. A legfőbb példaképe Batthyány Lajos volt, akinek a portréja ott függött a miniszterelnöki dolgozószobája falán.

Alig három és fél év, pontosan 1315 nap adatott Antallnak kormányfőként, ezalatt megteremtette a parlamentáris demokrácia intézményeit, a vadonatúj közigazgatást, fél évszázad zsákutcájából visszavezette az európai nemzetek nagy családjába a szabad, független Magyarországot, új, keresztény-nemzeti szellemiséget adott a magyar népnek. Bár nem sikerült kiépítenie a szociális piacgazdaságot, mégis, minden belső és külső nehézség ellenére fenntartotta az ország működőképességét, sőt jobb állapotban adta át utódának, mint ahogy ő kapta elődétől.

Ezt a rendkívüli teljesítményt folyamatos, erős ellenszélben és szinte az elejétől fogva súlyos betegséggel küzdve érte el a több mint négy évtizedes diktatúra utáni első szabadon választott, magyar, keresztény, demokrata kormányfő, Antall József.

Faggyas Sándor

Magyar Hirlap
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Az EU nem védi Európa déli határát a migránsok ellen
    A csempészhajók - szépítő kifejezéssel NGO-hajók - kiszolgálják az embercsempészeket, és taxiztatják a csempészésért vagyonukkal fizető, becsapott afrikaikat. Nem tudni, milyen érdekeltség bújik meg a háttérben, mert az Unió - ellentétben a józan ésszel - nem védi a kontinenst.
  • Nemzeti örökségünk megőrzése a színházban is
    Nyílt levél színművészeinktől - A Színház- és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy támogatunk minden olyan átalakítást, amely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot - továbbfejlesztve azt - nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának szolgálatába állítja.
  • Orbán: jó évet zár a V4
    Jó évet zár a V4, európai összehasonlításban mind a négy ország jól kezelte a járványt, így az első csatát megnyerték - mondta Orbán Viktor magyar minsizterelnök.
MTI Hírfelhasználó