Balassi, a kortárs
Itt Esztergomban igyekszünk a méltó módon minden évben többször is megemlékezni róla, különféle rendezvények, pályázatok, múzeumi foglalkozások, vagy tudományos előadások keretén belül. Balassa emlékét kiemelten fontosnak tartjuk közvetíteni.
2020. május 26. 09:03

A napokban üljük a XVI. századi európai költőóriás halálának 426. évfordulóját. Országos vetélkedők vezénylésével, képregény-rajzolói pályázat indításával is fölidézte Balassi Bálint alakját az esztergomi múzeumpedagógus, Vereckei András. Őt kérdezte a Gondola.

- Vereckei úr, Esztergomban, ahol a magyar hagyománynak megfelelően Balassi nevét Balassának mondjuk, mi ad különös késztetést az istenes, szerelmes és vitézi versek költőjének megidézéséhez?

- Balassa Bálintot és szellemiségét, vagy a kort melyben élt, hál’ Istennek igen gyakran megidézik az ország több pontján is. Itt Esztergomban igyekszünk a méltó módon minden évben többször is megemlékezni róla, különféle rendezvények, pályázatok, múzeumi foglalkozások, vagy tudományos előadások keretén belül. Balassa emlékét kiemelten fontosnak tartjuk közvetíteni az esztergomiaknak elsősorban, mert a költő, itt Esztergomban halt meg, itt áll az ország első egészalakos Balassa szobra, és a város múzeumai bővelkednek a Balassa családból származó műtárgyakban. Itt őrzik a Keresztény Múzeumban az egyetlen hiteles arcképet a költőről, és a Főszékesegyházi Könyvtárban látható az a családi Biblia, melynek bejegyzései tartalmazzák Balassa Bálint születésének és halálának időpontja, valamint utóbbi körülményeit. 1594-ben egy kísérletet tettek a keresztény seregek, hogy visszafoglalják Esztergom várát a törököktől. Ekkor érte találat Balassa Bálintot, mely sérülésbe belehalt.
A hős végvári vitéz és költő emlékének ápolására a XX. század első felében létrejött a Balassa Bálint Társaság. A neves múltbéli társasági tagokhoz igazodván igyekszünk mindent megtenni, hogy a Balassa Bálint életműve a magyar kultúra szerves része maradjon.



- A Balassa Bálint Társaság tagjaként Ön elsősorban a fiatal nemzedékek bevonására tesz erőfeszítéseket. Ebben mennyire segít, hogy Balassi költészete nem „csak" magyar, hanem egyértelműen európai érték?

- Alapvetően úgy gondolom, hogy Balassa Bálint költészete univerzális, minden kornak és nemzetnek ugyanúgy szól, ugyanazt a szabadságot, szerelemet és tiszta hitet vágyó értéket közvetíti mindenkinek. Ugyanakkor sokszor körülöleli Balassa Bálintot valamiféle romantikus máz, ami miatt ódonnak, porosnak, idejétmúltnak tűnhet a fiatalok számára. Lehet kicsapongó életvitele miatt alakult ez így. Nem tudom. Kicsit olyan érzésem van vele kapcsolatban, amikor tankönyveket nézegetek Balassáról, mintha egy rá nem illő szerepet szeretnénk ráerőltetni. Sajnos az a tapasztalat, hogy a fiatal generációnak nincs lehetőség közelebbről megismerni őt, mert egy-egy iskolai tanóra kevés ehhez. Ezért is tartom fontosnak, hogy legyenek olyan iskolán kívüli foglalkozások, pályázatok, vagy nagyobb lélegzetvételű programok, amik során jobban megismerhető Balassa Bálint. Ahol beleláthatnak a kor viszonyaiba, erkölcsébe, meghallgathatunk egy-egy versét énekelve, és élményszerűen átélhetik, láthatják, miért is fontos ő számunkra ma. A Balassa Társaság, ezért is hirdetett országos pályázatot iskolás diákoknak, két alkalommal is. Az induló csapatoknak, Bálint naptól (február 14.) kezdve, egészen Balassa halálának napjáig (május 30.) minden hónapban más-más feladatokat kellett megoldaniuk, melyeket interneten kellett elküldeniük zsűrizésre. E feladatok között voltak olyanok, melyek kutatást igényeltek, de voltak olyan kreatív feladatok is, melyeknek elkészítéséhez jobban bele kellett magukat „ásni” Balassa költészetébe.
Tavaly pedig egy képregény rajzolói pályázatot hirdettünk a Királyok és Keresztek című történelmi képregény alkotóival közösen. A pályázatra meglepően sok munka érkezett, pedig a téma nem volt túl vidám: Balassa halála Esztergomban. A díjazott pályaműveket szeptemberben a Nemzetközi Történelmi Képregény-kiállításon és Fesztiválon láthatta a nagyközönség, az esztergomi várban.

- A vizualitás bekapcsolása képregények révén milyen, a teljes Kárpát-medence számára megosztható tapasztalatokkal gazdagította Önt?

- Egyrészt azt emelném ki, hogy a vizualitás bevonásával a diákok sokkal több mindent megértettek Balassával kapcsolatban is. Például az egyik pályázatunkban az volt a feladat, hogy a Hogy Juliára talála… kezdetű vershez egy”videó kippet” kellett készíteniük a diákoknak, úgy, mintha ma született volna a vers, mint egy dal. A diákok a feladattal, a vers legmélyebb rétegeit tudták bemutatni a videóikban. Az epekedő hős szerelmes ma is érvényes archetípusa jelent meg a videókban, különböző nézőpontokból, és a XXI. századi forma nem „lötyögött” a XVI. századi költeményen.
Másrészt a képregényi forma is jóval közelebb áll a mai diáksághoz, így azt felhasználva tudták bemutatni Balassa Bálintot. A tavalyi, a már említett rendezvényen pedig kitűnt az is, hogy a hazai történelmi képregény rajzolásnak szüksége van egy nagy lökésre, mert elég kevesen foglalkoznak idehaza a történelmünk képregényi feldolgozásával. Ebben a lengyelek és a franciák állnak az élen, a történelmük szinte minden évét kiadták már képregényben, és nem csak diákoknak szánva azokat. De minőségben, a magyar történelmi képregények kicsit sincsenek elmaradva a lengyel, cseh vagy akár a szlovák képregénytől, amit a kiállításon a látogatók is megtapasztalhattak. Farkas Lajos, nemrég magyarul is megjelent, templomos lovagok témában készült francia képregénye (Megváltás) és Németh Levente, több európai országban is megjelent, Szent Imre életét bemutató képregénye (Királyok és Keresztek) a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket. Művészi rajzaikkal felnőttek számára is érdekes lehet a képregény. Ami viszont most kiemelendő, hogy a fiatalok, az ismert vizuális közegben, képregényekben jobban eligazodnak, így hamarabb felkelti érdeklődésüket egy-egy történelmi téma is, amit a képek segítségével értelmezni is jobban tudnak. Ez a képregény pályázaton is egyértelművé vált. Például, tavaly nem adtunk meg műfaji korlátokat, így érkezett egy sci-fi képregény is. Az űrben játszódott, és Balassa egy űrvitéz volt, aki küzd a betolakodó idegen lények ellen. Az eredeti történeten a szerzők nem változtattak, csak áthelyezték egy tudományos fantasztikus kontextusba. A gimnazisták kis képregényéből pedig egyértelműen kiolvasható, hogy a hazaszeretet, Balassa által képviselt formája, téren és időn kívüli, így ebben a műfajban is ugyanazt az értéket közvetíti, mit eredetileg. A kis képregényfüzetet az alkotó diákok iskolája, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium, olyan mértékben értékelte, hogy ki is adta azt.



- A XVI. század elején keletkeztek M. S. mester képei, ugyanennek az évszázadnak a vége felé festették Balassiról azt a képet, amely alapján egy nagyobb méretű másolat készült szintén évszázadokkal ezelőtt. M. S. mester négy képe és a Balassi-porté egyaránt az Esztergomi Keresztény Múzeumban csodálható meg. Ön mint múzeumpedagógus hogyan használja ki az egyedülálló lehetőséget?

-Több foglalkozást is szoktam tartani, különböző korosztályú diákoknak a Keresztény Múzeumban, melynek része a mindenki által tankönyvekből ismert Balassa-portré is. Ez a kép, vagy kiindulópontja egy Balassa életét feldolgozó foglalkozásnak, vagy végpontja egy, a költőt bemutató, bevezető múzeumi órának. A múzeum gazdag gyűjteménye olyan lehetőségeket rejt magában, melyek egy múzeumpedagógusnak nagyon jó hátteret biztosítanak. A gyűjteményi egységek és a festmények közötti kulturális, történelmi, szakrális összetartozások jól kibonthatóak egy-egy tematikus foglalkozás keretén belül. De maga a múzeumi keret is egy különleges lehetőség a diákoknak az élményszerű tudásszerzésre. A Keresztény Múzeum állandó kiállítása többek között azért is érdekes, mert egyszerre láttatja ugyanabból a korszakból a magyar és a nemzetközi műremekeket. Így ha Balassa kapcsán felmerül a reneszánsz vagy a humanizmus, akkor csak át kell mennünk az „itáliai” terembe, és a képeken keresztül e fogalmak is megismerhetőek, szemléltethetőek. De ugyanúgy igaz ez a magyar késői középkorra is. Említette M. S. mester táblaképeit, melyekről például a kor viselete egy az egyben leolvasható. Megfelelő módszerekkel a diákok teljes körű képet tudnak kapni Balassa Bálint kulturális közegéről, amelyben ő alkotott. Balassa költészetét bemutató foglalkozáson azt a feladatot szoktam kiadni a diákoknak zárásként, keressenek olyan műtárgyat a múzeumban, amely illik a kapott idézethez.

Ehhez három csoportra szoktam őket osztani, és minden csoport kap egy idézetet: egyet Balassa szerelmi költészetéből, egyet istenes lírájából, és egyet a katonaversből. Érdekes, hogy kevés eltéréssel, de általában ugyanazokat a festményeket választják ki. M. S. mester képei közül, az Olajfák hegyén jelenetet választják általában, mely választását azzal indokolják, hogy a versben a költő, ugyanúgy megszólítja az Istent, és elkeseredett, mint Krisztus a képen, illetve a festmény hangulata is passzol az idézethez. A másik érdekesség, hogy a „Térdet-fejet néki hajték,/ Kin ő csak elmosolyodék” idézetre, majdnem mindig a Halleni oltár mesterének a Kalászos Madonna című táblaképét választják a diákok. A képen egy kisméretű lovag térdel Szűz Mária nagy alakja előtt, akinek arcán szelíd mosoly. És valóban, a lovagi költészet ihlette sorok megfelelője ez: az elérhetetlen felmagasztalt női idea, amely előtt a férfi, térdre rogy.

gondola
MTI Hírfelhasználó