Magyarország elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet
Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, amelyet követően az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon csütörtökön megjelent írásában.
2020. május 28. 19:10

"Mindezidáig sikerült megelőznünk, hogy a járvány hazánkban is olyan tragikus méreteket öltsön, mint más uniós tagállamokban. Ez annak köszönhető, hogy a magyar kormány kellő időben meghozta a szükséges intézkedéseket, valamint számíthatott a magyar állampolgárok áldozatvállalására és fegyelmezettségére" - fogalmazott a miniszter.

A rendkívüli irányítás Magyarország által választott struktúrája betöltötte a funkcióját, és jól működött. A veszélyhelyzet jogi keretet biztosított a gyors és eredményes döntések elfogadásához. Kihirdetése nélkül a szükséges intézkedések egyikét sem lehetett volna kellő időben meghozni, és az emberek életét védő intézkedések egy részét egyáltalán nem lehetett volna elfogadni - húzta alá.

Kiemelte, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbító törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvénytervezet benyújtásával mindenki számára egyértelműnek kell lennie, hogy a hozott intézkedések nemcsak szükségesek, arányosak és sikeresek, hanem átmeneti jellegűek is.

A járványhelyzet stabilizálódásával a védekezés új szakaszába lépett, ezért a kormány május 26-án benyújtotta az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről és a március 30-án elfogadott törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot - közölte.

Varga Judit arra emlékeztetett, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatban Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott. A magyar kormányt a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadták, és a támadások megkérdőjelezték a megtett intézkedéseket, valamint aláásták döntései legitimációját. A magyar Országgyűlés berekesztéséről szóló álhír vírusként terjedt, és még az Országgyűlés elnöke sem tudta meggyőzni ennek ellenkezőjéről a nyugati véleményformálókat. Hirtelen Magyarországon kerültek veszélybe az emberi jogok és nem azokban az országokban, ahol felfüggesztették az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását.

"Érdekes módon az alkotmányban szabályozott különleges jogrend szerinti magyar veszélyhelyzetet állították be alkotmányos kereteken kívüli helyzetként, nem pedig az egyes tagállamok által speciális jogalkotás vagy alkotmányos barkácsolás során elfogadott, hirtelen támadt ötlet alapján hozott megoldásokat" - fogalmazott.

A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban egyáltalán nem egyediek, kivéve, hogy egyedül ezek az intézkedések biztosítanak az alkotmányos keretekhez képest további előjogokat a parlamentnek - mondta.

"Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság nem késlekedett hangot adni a Magyarországgal kapcsolatos különös aggodalmainak, még mindig nem tette közzé az oly sokszor megígért saját összehasonlító elemzését, amely lehetővé tenné, hogy ismereteinket tisztességes és nyílt alkotmányos párbeszéd keretében oszthassuk meg egymással" - emelte ki.

A miniszter írásában Sir Elton John egyik dalának szövegét idézte: "mit mondok majd, amikor ennek az egésznek vége lesz?"

"Igencsak releváns kérdés ez most mindenki számára, aki a magyar kormány kivételes intézkedéseit kritizálta. Egy ideális világban Magyarország elvárhatná a bocsánatkérést. De mindannyian tudjuk, hogy a bocsánat a legnehezebb szó" - tette hozzá Varga Judit.

Az Európai Bíróságnak meg kell védenie a szolgáltatásnyújtás szabadságát

Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön ismertetett indítványában a kiküldetésben lévő munkavállalók jogaira vonatkozó uniós irányelv módosítása ellen benyújtott magyar és lengyel kereset elutasítását javasolja. A magyar kormány azonban bízik abban, hogy a bíróság ennek ellenére megsemmisíti a megtámadott irányelvet - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek.

Magyarország 2018 őszén - csakúgy, mint Lengyelország - az Európai Unió Bíróságához benyújtott megsemmisítési keresetével megtámadta a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő kiküldetéséről szóló uniós irányelv módosítását.

Magyarország a kezdetektől fogva ellenezte a kiküldetési irányelv módosítását, mert annak a munkavállalók védelme helyett a valódi célja az, hogy a közép-kelet-európai szolgáltatókat kiszorítsa a nyugat-európai piacokról.

Az irányelv a fogadó tagállamban érvényes díjazás megfizetésére kötelezné a külföldre kiküldött munkavállalókat foglalkoztató cégeket. A főtanácsnok álláspontja szerint a tagállamok között jelenleg fennálló bérszintkülönbségek tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak az alacsonyabb bérszinttel rendelkező tagállamok vállalkozásai számára.

Varga Judit elmondta, hogy a kormány az eljárás során számos jogi érvet sorakoztatott fel annak alátámasztása érdekében, hogy a tagállamokban 2020. július 30-ától alkalmazandó, protekcionista célú módosítás sérti az unió alapszerződésében rögzített szolgáltatásnyújtás szabadságát. Azon az alapon is vitatja az új szabályozást, hogy a kiküldetési szabályok közúti közlekedési szektorra való kiterjesztése is az alapszerződésbe ütközik.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárás kimenetele kulcsfontosságú, mivel bármely alapszabadság uniós jogalkotó általi szükségtelen, illetve aránytalan korlátozása a belső piac eróziójához vezethet. Éppen ezért a kormány bízik abban, hogy a főtanácsnok indítványa ellenére az Európai Unió Bírósága a józan érvekre hallgatva megsemmisíti a megtámadott irányelvet, és az európai integráció alapját képező belső piac védelmében lép fel - közölte Varga Judit.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Orbán: a vírus behurcolása ellen kell védekezni
    A koronavírus Magyarországra való behurcolása ellen kell védekezni, minden egyes újabb magyarországi fertőzésnél megtalálható ugyanis valamilyen külföldi "mozzanat" - mondta a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban.
  • Meg kell erősíteni a valódi kereszténydemokrata pártokat
    Meg kell erősíteni a valódi kereszténydemokrata pártokat, amelyek tenni szeretnének Európa jövőjéért - fogalmazott Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, a Fidesz alelnöke a Magyar Hírlap online kiadásában pénteken.
  • Rétvári: minden humán terület többletforrást kap jövőre
    Minden humán terület kap többletforrásokat az idei évhez képest a 2021-es költségvetésben - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Budapesten tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
MTI Hírfelhasználó