Ma: 300 éves magyar-francia huszárjubileum
1720. június 12-én , azaz ma pont 300 éve alakult meg XV. Lajos király utasítására a Bercsényi huszárezred Franciaországban.
2020. június 12. 09:08

Bercsényi Miklós - wikipedia

Háromszáz éve, 1720. június 12-én alakult meg XV. Lajos király utasítására a Bercsényi huszárezred Franciaországban. Halasy-Nagy Endre hagyományőrnek tett föl kérdéseket a Gondola.

 

Támadás - sajto-foto.hu/Rácz Péter

- Halasy-Nagy úr, a történelmi Arpad városából származó khus nemzetségbéli lovasokat már khuszároknak nevezték. Nekünk, magyaroknak miért fontos ismernünk ezt a tényanyagot?

- Látszólagosan egyszerű kérdés ez, és éppen azért nem az. Ahogyan a mai legtudományosabb álláspontok szerint is a huszárnak nincs magyar eredete, azt a szerb rablók, adriai kalózok között kell azt keresni.
Érdekes, hogy huszártiszt alapította akadémiánk egyébként nagyszerű tudósai remekül művelik a delfinológia tudományát, és nagyszerűen gondoskodnak kedves magyarjaikról történelmünket illetően. Ezért is az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője Kásler miniszter úr nem csak fontosnak, de sürgősnek is tartotta létrehozni a Magyarságkutató Intézetet, mert – az ő szavait idézve - elérkezett az idő a bizonyítható múlt feltárására. Tenném hozzá, így a huszárokéra is.

- Az 1116-os esztendőben az Orsa (ma: Olsava) folyó mellett lezajló csatában a magyarok részéről ussarz nevezetű katonák harcoltak. Mi mond a történelem?

- A huszárság története nem teljesen azonos a magyar föld történelmével, hiszen a harcaik révén végig küzdötték Európa nagy háborúinak valamennyi hadszínterét. Olyan hadi sikert is csak huszárok tudtak elérni, mint a pápa kérésére Mátyás király által ezerhatszáz lovassal Itáliába küldött Magyar Balázs haditette. Visszavette a törökök elfoglalta Otrantót, és elkergette a megszálló hetvenezres oszmán sereget.
A hihetetlen győzelem soha el nem múló dicsőségére pápa arany emlékérmet veretett, mit megküldött az európai uralkodói udvaroknak. A helyiek hálájuk jeléül a város felett eredő forrást mai napig a magyarok vizének nevezik. Ez is magyar történelem. Tud erről itthon valaki?
Hadik alig néhány huszárral elfoglalta Berlint, a porosz birodalmi fővárost. A haditett stratégiai elemzését a hadtudományi főiskolákon mindmáig tanítják. Lehet, ez német történelem, ott film is készült róla. A magyar történelem nem foglalkozik ezzel a kis semmiséggel.
A német irodalom több nagysága is foglalkozott a huszárokkal. Ismert anekdota, hogy a jénai csatából fejvesztetten megfutamodó porosz seregből csupán egy, csak egy legény volt, ki vígan iszogatott a franciáktól már körülzárt falu vendéglőjében. Igazi porosz hős volt, aki halált megvető bátorsággal, ahelyett, hogy menekült volna, egyik kupicát a másik után töltötte magába. Három francia lovas már fel is tűnt a falu végén, míg ő elpöfékelte a pipáját, majd az asztal szélén kiütve a hamut, felpattant és felkiáltott: Bassa Teremtetem! Rárontott a franciákra, kivetette őket a nyeregből, majd elvágtatott. Porosz létét eddig még senki sem kérdőjelezte meg.

A híres huszárszobor Gyöngyösön 

A 81 nyarat és telet nyeregben töltött világrekorder huszáron sem vesztünk össze senkivel. Romániai temetőből lapátolták ki derék szlovák emberek és vitték el hazájukba, ahol örök nyugalomba helyezték az általuk övékének tartott huszár kornétást. Akit ugyan Skultéty Lászlónak hívtak, de történelem-csinálásnál a szomszédban ilyen kicsinységre nem adnak.

- Ugyanakkor a hivatalos magyarázat szerint a huszár szó szláv eredetű, mi átvettük, de a későbbi szlávok már mitőlünk vették át (vissza) ezt a szót.

- Az a bizonyos szláv szó, amiből a huszárt akadémiai nyelvészeink eredeztetni próbálják, a guszár. Jelentését valószínűleg nem ismerik, mert a szó libát jelent, mind a mai napig.
A pajzsot nem viselő könnyűlovasság, aminek az egyedüli fegyvere az ívelt vasú, fokélezett pengéjű szablya, a legmagyarabb fegyvernem. Már Árpád bejövetele előtt is léteztek. Nem az erdőlakó, prémeket vadászó, bogyógyűjtögető népek találmánya a szablyájával szabdalkozó harcos. Az a sztyeppei lovas népek sajátja. Eleme a gyorsaság, a meglepetés, amihez nem kell a pajzs.
Ez olyannyira egyértelmű volt az akkor Európában, hogy Miksa császár magától értetődően úgy fogalmazott: equites Hungarorum quos Hussaronees apellamus. (Azaz: a magyarok lovasai, akiket közönségesen csak huszároknak nevezünk.)
De már Dusán cár is houszar néven említi őket törvénykönyvében.
Az ellenségére fergetegesen rázuduló lovasok félelmet keltő csatakiáltása, a hullj rá, minden lovasságnak sajátja lett, bármilyen anyanyelven is rikoltják azt. A gurrá, a hourra, hurrah meg többi ugyanúgy magyar eredetű, mint a nyelvek többségében a telefonos hang, a halló.

- Nagy Lajos király 1378. évi egyik levelében olvasható a hunzor névalak. A kiváló Anjou uralkodó átvitte-e lengyel királyként akkor északi szomszédunkhoz is ezt a magyar értéket?

Halasy-Nagy Endre - youtube/Vezér tv

- A lengyel huszárság más vonalon fejlődött. Ők elsősorban lándzsával harcoltak. Zsinóros dolmány és mente helyett páncélvértet öltöttek. Minden más katonafélétől megkülönböztette őket a hátukra erősített tollas szárnyszerűség, ami látványnak fantasztikus volt, cipelni viszont nehéz.
Ami a legnagyobb lökést adta a lengyel huszárok fegyvernemének és hadrendi alakulásához, az Mátyás király sziléziai hadjárata volt.
1474-ben Boroszló várába bezárkózva nem csak visszaverte a cseh és lengyel uralkodók egyesített és többszörösen nagyobb létszámú seregeinek támadását, hanem még ő kényszerítette rá őket, hogy békéért folyamodjanak hozzá. Mert könnyűlovasságával elvágta az ellenfél hadainak utánpótlását, sorra elfogta élelmiszer szállítmányait és hadi ellátását. Az ellene felvonuló erők kénytelenek voltak békekötésre ajánlatot tenni.

- 1720. június 12-én , azaz ma pont 300 éve alakult meg XV. Lajos király utasítására a Bercsényi huszárezred Franciaországban. Nekünk, magyaroknak miért kell fölidéznünk, sőt talán ünnepelnünk is ezt a franciaországi fegyvertényt?

- Nagyszerű alkalmat kínál a legmagyarabb fegyvernem eltörölhetetlenül dicső napjainak felidézésére.
Mindenkor a magyar huszárt tartották a világ legjobb lovas katonájának. Irigyelték, utánozták. Ennek oka, hogy a lovas-szellem elvei a magyar földön termett ember tulajdonságaival és észjárásával azonosak voltak. Ez tartotta benne ébren jellegzetes elemét, a virtust, a leleményességet, a cselvetést, a gyors rajtaütéssel az ellenség meglepetését, a halált megvető bátorságot, a kitartó küzdést és az ellenfél csodálatát kiváltó lovagias magatartást.
Ez az évforduló egyben jó alkalom az elfeledtetni szándékozó igyekezet némi ellensúlyozására, mai világunkban nem árt megemlékezni mindezekről.
Olyanokéra is, amelyeket a magyar történelem nem tart számon, a magyar történetírók nem említenek, az iskolában nem oktatják, tankönyvekben nem lehet olvasni róluk.

- Lehetséges, hogy vannak olyan, huszárjainkkal kapcsolatos események, amelyekről idehaza nem tudnak, vagy melyeket nem idéznek?

- De mennyire. Ki tud arról, hogy a lipcsei csata megnyerésének egyik okaként, egy fiatal magyar huszártiszt bravúros futárteljesítménye szolgált. Széchenyi István a fővezérség üzeneteit továbbította.

Gróf Széchenyi István ordonánc

A három hadsereg, a porosz, az osztrák és a svéd együttműködése akadozott. Schwartzenberg és Blücher között megvolt az egyetértés a haditervet illetően, de a svéd király csapataival a hatókörön kívül táborozott. Széchenyi a francia vonalakon keresztül vágtatva juttatta el a felvonulási haditervet Bernadotte királyhoz, kiegészítve azt az útja során tapasztalt adatokkal. A svéd sereg azonnali előrevonulásával zárult be a gyűrű a napóleoni hadak körül, és kényszerültek – a csata harmadik napján – azonnali, meglehetősen fejvesztettre sikerült visszavonuláshoz. A gróf ezért nagyon magas kitüntetéseket kapott a szövetségben harcoló csapatok uralkodóitól, amit egész életében büszkén viselt.
A lipcsei monumentális népek csatája emlékmű szinte minden résztvevőt felsorol. Magyart nem említ. Van emléktemploma az oroszoknak. Emléktáblája a baskír íjászoknak. Magyarokról egyetlen megemlékező hely sincs a ma már nemzeti emlékparkként kezelt hajdani csatatéren.
Korábban úgy tűnhetett, hogy a huszár hagyományokat jobban őrzik Brnoban – Brünnben, régi magyar nevén Berényben – az ottani székely huszárok, vagy éppen a franciaországi Bercsényi és Eszterházy huszárezred katonái.

Székely huszárok

Nálunk először a Széchenyi Társaság karolta fel a huszár-hagyományőrzést, és rendezte meg az első huszártábort Nagycenken, Széchenyi gróf születésének 200-ik évfordulóján. Ahol már ott volt az első hazai huszárcsapat, a váci huszárok. A Csemadok helyi szervezeteivel együttműködve a Széchenyi Társaság szervezte meg a felvidéki hadjárat útvonalán a szabadságharc 150-ik évfordulóján a ma szlovákiai településeken végigvonuló emléktúrát korhű egyenruhába öltözött huszárokkal és a székely határőr-gyalogság hagyományőrzőivel Nagysallótól Komáromig. Az ottani helységek lakói akkor láthattak és találkozhattak először az élő történelemmel, a történelmük egyik szeletével.
Akkor állítottak Görgey tábornoknak szobrot Szőgyénben. Mert Görgey is előbb huszár volt. Huszár volt ifjabb korában az első független magyar minisztérium több tagja, ahogyan az aradi vértanú tábornokoknak zöme is. A huszárság ott szerepel történelmünk minden lapján a legelső harcainktól kezdve a legutolsóig.
Ezért fontosak az alkalmak, melyek lehetőséget kínálnak, hogy beszélhessünk mindezekről.
 

gondola
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Áder: jól kezeltük a járványt
    Magyarország és Szlovénia a lakosságszámához viszonyítva a legjobban teljesítők közé tartozik az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében, mind a megbetegedések, mind az elhalálozások alacsony száma alapján - mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.
  • A demokraták nagy novemberi szocialista forradalmat álmodnak
    Szocialista forradalomra készül a Demokrata Párt, írja új könyvében a jobboldali Breitbart szerkesztője. Joel Pollak szerint az utcai zavargások csak az első lépései annak a folyamatnak, amivel Trump ellenzéke magához ragadná a hatalmat.
  • Megkezdődött az M1-M7-es autópályák átkötésének előkészítése
    Kiválasztotta a tervezőt a Komárom és Sárbogárd közötti gyorsforgalmi út fejlesztéséhez a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő. Az észak-déli irányú összeköttetés feladata tehermentesíteni a fővárost és környékét a nemzetközi tranzitforgalomtól.
MTI Hírfelhasználó