Működésképtelenné válik az EU, ha nem lesz kompromisszumos költségvetés
Csúcstalálkozót tartottak pénteken az uniós tagállamok állam- és kormányfői. A tanácskozás fő témája az Európai Unió hétéves költségvetése és az azzal szervesen egybeépülő gazdasági mentőcsomag, valamint a Brexit volt. A gazdasági mentőcsomag 750 milliárd eurónyi hitelből pörgetné fel a vírusválság leginkább érintett országainak gazdaságát. Az unió azonban megosztott: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország támogatja a bizottság tervét. A fukar országok csoportja, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia azonban ellenzi azt.
2020. június 20. 17:06

Az Európai Bizottság által május 27-én bemutatott, hosszú távú gazdasági kilábalást támogató alap egyebek között abban segítené a tagországokat, hogy ne alakuljon ki lényeges eltérés gazdaságuk helyzetét illetően, ez ugyanis az egységes piac működésére is káros hatással lenne.

A támogatásokból minden tagállam részesülne

Az EU hétéves költségvetésére épülő 750 milliárd eurós csomag finanszírozná továbbá az uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára és beruházásaikat is ösztönözné. A bizottság tervei szerint az alap költségvetésének több fele vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagállam részesülne.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a pénteki megbeszélést előremutatónak nevezte. A tagállami vezetők ugyanis megértették, hogy a súlyos helyzet nagyratörő és közös választ igényel, amely ötvözi a szolidaritást, a beruházást és a reformokat.

Támogatták a brüsszeli testület azon szándékát, hogy a helyreállítási csomagról megállapodás szülessék még a nyári szünet előtt – mondta.

Angela Merkel német kancellár sajtóértekezletén azt mondta, olyan pozíciót sikerült elérni, amelyről végre elkezdődhetnek az érdemi tárgyalások. Nem érte kritika az uniós bizottság azon javaslatát, amely szerint a helyreállítási csomagban a kölcsönök és a saját befizetések egyaránt jelen vannak. Noha a táborok erősen megosztottak, a vita ezt követően az arányokról és a számokról szólhat – közölte.

A helyreállítási alap, valamint a pénzügyi keret csak egyszerre fogadható el, ezért az álláspontoknak a következő tanácskozásig közeledniük kell – szögezte le a német kancellár.

A táborok erősen megosztottak

Borítékolható volt, hogy sikertelen lesz a csúcs, hiszen olyan nézeteltérések feszítik szét a tagállamokat a pénzügyi keretek ügyében, ami képtelenné tette azt, hogy  megegyezés szülessen – mondta Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 Ma reggel című műsorában szombaton.

A szétosztási mechanizmus az országok elmúlt öt évének GDP-én, illetve a munkanélküliség alakulásán alapul.  Olyan országok tekintetében, mint például Magyarország, ahol az elmúlt éveket kifejezetten arra tették fel, hogy munkahelyet teremtsenek és az államadósságot leszorítsák, nagymértékben büntetőleg hatna, ez az elosztási mechanizmus – tette hozzá.

Charles Michel az Európai Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy annyiban eredményes volt a csúcs, hogy legalább minden tagországnak megismerték a véleményét.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfőivel folytatott videókonferencián egy televízió képernyőjén Brüsszelben (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A szakértő szerint azonban, már eddig is ismerték a tagországok véleményét és az ellenmondásokat is, így ezt önmagában előrelépésnek nem lehetne nevezni.

--------------------------------

EU-csúcs: Rutte és Babiš fura szövetsége okozott meglepetést

Az utóbbi évek nagy gazdasági reformerei lehetnek a vesztesei az uniós mentőcsomagnak – többek között erről írt az európai sajtó a pénteki, megállapodás nélkül véget ért EU-csúcstalálkozót követően. A német Die Welt érdekességként említette, hogy a közép-európai és az északi országok, úgy tűnik, egy oldalon állnak bizonyos kérdésekben.

Andrej Babiš cseh és Mark Rutte holland miniszterelnököknek nincs sok közös vonásuk. Ritkán esik meg, hogy az országvezetők egy csónakban evezzenek, a pénteki EU-csúcson ez mégis megtörtént – írta cikkében a Die Welt, amelynek beszámolója szerint Rutte pár perccel Babiš után szólalt fel, és akárcsak kollégája, maga is firtatta, hogy a járvány miatti mentőcsomag támogatásait miért is 2015 és 2019 közötti adatok, tehát sok esetben ötéves számok alapján határoznák meg. – Angela Merkelnek és társainak ezen a ponton esett le, hogy igencsak nagy nézetkülönbségeket kell áthidalni – állította a német lap. Idézték Markus Ferber bajor európai parlamenti képviselőt, aki szerint okkal szkeptikus számos ország, elvégre az Európai Bizottság úgy készül a nagy hitelfelvételre, hogy nincs a láthatáron pontos visszafizetési terv.

A pénteki, a lényegében az újjáépítési programról szóló videokonferenciás találkozón sem a csomag méretében, sem a hitelek és vissza nem térítendő támogatások arányában, sem pedig a leendő költségvetés saját forrásainak kérdésében nem értettek egyet az országvezetők. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint ugyanígy vitatott a költségvetési visszatérítések meglévő rendszere is.

A német Der Spiegel lap szintén bírálta az uniós pénzosztás elképzelt módját. Mint azt írták, a találkozó előtt megannyi tagország diplomatái táblázatokkal álltak elő, miszerint az Európai Bizottság adatai valóban nem a leghatékonyabb felhasználást teszik lehetővé. – Azok az országok, amelyek az utóbbi években reformok útján tettek rendet a munkaerőpiacon, most hátrányos helyzetbe kerülhetnek – idézte a kritikusokat a Der Spiegel, arra is emlékeztetve: az Európai Bizottság elnöke következetesen elutasította ezt a bírálatot. Mark Rutte – az északi, fukarnak nevezett államok szószólójaként – azt mondta: merész lépés lenne Von der Leyentől, ha megpróbálná átfogó vita nélkül áttolni az Európai Tanácson a bizottság elosztási kulcsát.

Nem csoda tehát, hogy a holland miniszterelnök a sajtóban kétségesnek nevezte, hogy júliusban, egy „talán személyes” találkozón megállapodás jöhet létre a mintegy 1850 milliárd eurós kérdésben. – Nem volt rossz a hangulat, de nagy mennyiségű munka vár ránk – mondta, és visszautasította a kritikát, miszerint Hollandia nem szívesen segít a déli, járvány sújtotta államokon. Rutte szerint nem kérdés, hogy a tagállamok szolidárisak akarnak lenni egymással, ám szerinte okkal várható el, hogy az eddig kevésbé „óvatlan” EU-országok reformokat hajtsanak végre, például a nyugdíjrendszer vagy az adózás terén.

A törésvonalak mélységét jól érzékelteti, hogy a mielőbbi megállapodás szükségességében is eltérnek a vélemények: míg Rutte nyugalomra int, többek között Angela Merkel német kancellár, Pedro Sánchez spanyol és Sophie Wilmès belga miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia elnök is arról beszéltek a találkozót követően, hogy júliusban már mindenáron egyezségre kell jutni.

hirado.hu - M1 - magyarnemzet.hu
  • Karácsony tényleg katasztrófa
    A kormány továbbra is javasolja, hogy a budapesti városvezetés éljen a kormányzati segítséggel, és közösen tegyék lehetővé, hogy a 60 milliárd forintos megtakarításból 10 milliárd forintot a fővárosi önkormányzat 50 vadonatúj, környezetbarát trolibusz beszerzésére fordítson - írta a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
  • David Cornstein: Nincs baj a magyar demokráciával
    Az Egyesült Államok távozó nagykövete arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, mi volt Orbán Viktor első kérdése, amikor a vacsorafőzés közben érte Donald Trump telefonhívása.
  • Szigorodnak a maszkviselés szabályai
    A kormány hétfőtől a vendéglátásra és a szórakozóhelyekre is kiterjeszti a kötelező maszkhasználatot - jelentette be a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese a csütörtöki online sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó