Földrablás a Benes-dekrétum alapján ma is
Több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni a felvidéki állam egyes személyektől, mégpedig azzal az indokkal, hogy a jogosultak felmenői magyar nemzetiségűek voltak.
2020. június 23. 09:15

A sajtóban megjelent információk alapján a Szlovák Földalap kezdeményezésére több millió euró értékű ingatlant akar elkobozni az állam egyes személyektől, mégpedig azzal az indokkal, hogy a jogosultak felmenői magyar nemzetiségűek voltak és ezért a Beneš-dekrétumok értelmében földjeiket a tulajdonosaiktól már korábban el kellett volna kobozni - írja közleményében a felvidéki Magyar Közösség Pártja. Őry Péternek, az MKP Országos Tanácsa elnökének tett föl kérdéseket a Gondola

- Elnök úr, egy korábbi esetben a felvidéki Állami Erdőgazdaság kezdeményezte a jogfosztást, amellyel kapcsolatban szlovákiai bírósági per van folyamatban. Ez utóbbival kapcsolatban viszont az Emberi Jogok Európai Bírósága jogsértést állapított meg. Ez az utóbbi tény mennyiben ad reményt arra, hogy a felvidéki joggyakorlat valamikor fölemelkedhet az európai szellemiséghez?

– Jól fogalmaz. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése reménysugár, s mint a közhely fogalmaz: a remény hal meg utoljára. Ebben az ügyben a sároseperjesi bíróság eredetileg és jogerősen a tulajdonos javára döntött, csak a főügyész óvta meg az ítéletet a világháború végén megszületett egyik Beneš-dekrétumra és az annak törvénybe iktatását kimondó Szlovák Nemzeti Tanács-i 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozatára hivatkozva. Az EJEB jogorvoslati lehetőséget sürget, s ahogy az ügyben illetékes igazságügyi minisztérium a sajtó megkeresésére fogalmazott: „a Szlovák Köztársaság köteles a döntést végrehajtani, egyben elfogadni olyan szükséges, individuális és általános intézkedéseket, amelyek hatásosságát az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága értékeli majd ki”, ami egyben azt is jelenti, hogy folytatódik az időhúzás, a maszatolás.

A tárca azt is jelzi, a bíróságokhoz, a főügyészséghez és az alkotmánybírósághoz fordul, hogy hasonló ügyekben vegyék figyelembe az EJEB döntését. Az érintett ügyben a szlovák Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a már jogerős döntést, és visszautalta az ügyet újratárgyalásra a sároseperjesi bíróságnak azzal a kitétellel, hogy a 35 hektár erdőterületet el kell kobozni jelenlegi tulajdonosától, mert mint magyar vagyont már 75 évvel ezelőtt el kellett volna kobozni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Beneš-dekrétumokat Szlovákia a mai napig alkalmazza joggyakorlatában s rájuk hivatkozva magyar nemzetiségű emberektől általuk a hatályos jogrend szerint megörökölt vagyonokat koboz el ma is.

 

76 ezer magyart űztek el otthonából a benesi agyszülemény: a 'lakosságcsere" alapján 1947 és 1949 között - mult-kor.hu

Hangsúlyoznám, hogy mindezt a szlovák állam teszi, az Állami Erdőgazdaság után az Állami Földalappal pereskednek tulajdonosok, akiknek a földjeit autópálya-építés miatt a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vagyonelkobzással akarják elvenni csak azért, hogy a kisajátítási díjat ne kelljen kifizetnie az állami autópálya társaságnak. Sarkítva úgy is fogalmazhatnék: aki magyar a felvidéken és őseitől örökölt ingatlan tulajdonosa, azt bármikor meg lehet fosztani vagyonától Beneš hosszúra nyúlt árnyéka miatt.

- A felvidéki magyar embereket, végső soron a magyar közösséget, hatalmas értékű vagyontól fosztotta meg az állam a kollektív bűnösség elve alapján, anélkül, hogy később bármiféle kártérítést nyújtott volna számukra. Mit várhatunk Brüsszeltől azért, hogy az ENSZ alapokmányának megfeleltesse a felvidéki közéletet?

– Brüsszeltől túl sokat nem várhatunk. Amikor (Cseh)Szlovákia uniós csatlakozása folyamatban volt, a kollektív bűnösség elvén alapuló beneši rendeletek vita tárgyát képezték. Az Európai Bizottság akkor elfogadta azt az érvelést, hogy a dekrétumok ma már nem élő jogszabályok, nincsenek kihatással az állam jogrendjére, ezért nem vizsgálták, hogy összeegyeztethetők-e az uniós jogrenddel és az ENSZ-alapokmányokkal. Mivel azonban a tagság elnyerését követően több, a fentiekhez hasonló utólagos vagyonelkobzás történt Csehszlovákia mindkét utódállamában – lásd pl. a pannonhalmi bencések ügyét az oroszvári Lónyay-kastély vonatkozásában –, az Európai Parlament magyar képviselői is napirenden akarták tartani a Beneš-dekrétumok ügyét.

A pannonhalmi bencésektől jogi erőszakkal elkobzott oroszvári Lónyay-kastély - kép: ma7.sk

Igaz, nem sok sikerrel. 2012-ben azonban sikerült elérni, hogy az EP befogadta Hahn-Seidl Alida és Juhász Imre petícióját, mely a dekrétumok és az uniós jogrend összeegyeztethetőségének vizsgálatát kérte. A vizsgálat azóta sem zárult le. Az unió jogi bizottsága a petíció kapcsán 2014-ben kimondta, hogy a Beneš-dekrétumok a mai napig a szlovákiai jogrend részét képezik, ezért Pozsonynak lépnie kell és a nemzetiségi alapon diszkrimináló elemeket el kell távolítania jogrendjéből. Mint tudjuk, az uniós szakvélemény ajánlásnak is tekinthető, lehet rá igent és nemet is mondani. Brüsszel kötelezettségszegési eljárást nem indított, sokat tehát aligha várhatunk tőle. Nehéz helyzetben vagyunk különösen most, hogy a felvidéki magyarságnak politikai képviselete sincs az EP-ben. Azt gondolom, újabb beadvánnyal kell Brüsszelhez fordulnunk, s meg kell próbálnunk nemzetközi szinten is témává tenni a nemzetiségi alapú szlovákiai vagyonelkobzási gyakorlatot.

- Az állami szervek eljárása ellenkezik azzal a korábban hangoztatott hivatalos állásponttal, miszerint a Beneš-dekrétumok már csak a történelem része és ma már nem képezhetik jogfosztó döntések alapját. Mennyire gyanítható, hogy a most újból nekilendült magyarellenes rasszizmust Nyugatról szítják avégből, hogy a visegrádi együttműködést megtorpedózzák?

– Nem gondolom, hogy Nyugatról szítják a jogfosztó szlovákiai gyakorlatot. A magyarellenesség látensen vagy virulensen jelen van társadalmunkban, de a szlovák jogrendben is. Az elmúlt száz év azon gyakorlata, hogy a magyarok kárára vagyonhoz lehet jutni a nem magyarnak Felvidéken, szlovák részről senki nem kifogásolta még a Tátra alatt. Amikor a magyar politikai érdekképviselet kormányon volt Szlovákiában, akkor sem tudtuk elérni, hogy a rasszista dekrétumokat (13 darab) töröljék a jogrendből, ahogyan azt sem, hogy az ún. nevesítetlen földterületek önkormányzati kezelésbe kerüljenek. A restitúció sem működött. Utána pedig? 2007-ben a Beneš-dektétumok sérthetetlenségéről és „örökkévalóságáról” parlamenti határozat is született Pozsonyban. Fontos ez, mert még mindig közel félmillióan vagyunk magyarok Szlovákiában, s a visszaszorításunk, az ellehetetlenítésünk, az elszórványosításunk gőzerővel folyik. A magyarfóbiát nem kell importálni Szlovákiába. Brüsszelt pedig végképp nem érdekli az őshonos nemzeti kisebbségek sorsa, ami azt sugallja, szabad préda vagyunk. Mi, felvidéki magyarok pillanatnyilag elerőtlenedett, egymással is rossz viszonyban lévő préda…

A Nyugatról szított magyarellenesség – Magyarország-ellenesség – más kérdés. A V4-ek szétverése, meggyengítése szándék és cél, mert nem szolgálja alázatosan a „nagy öregek” és a világállamról álmodók céljait. A V4-es együttműködésben a mi magyar nemzetrészünk nem volt és nem lesz „torpedó”, s azzal is tisztában vagyunk, hogy Magyarország nem mondhat le stratégiai céljairól miattunk-érettünk. Ezer és ezer szállal összebogozott világunkban Magyarországnak sem egyszerű olyan szomszédságpolitikát folytatnia, hogy az a Kárpát-medence egészének javára váljon.

- Az MKP követeli: intézkedjenek a folyamatban levő eljárások haladéktalan leállításáról, illetve a jogfosztással lezárult eljárások következményeinek utólagos felszámolásáról, beleértve az érintett tulajdonosoktól való bocsánatkérést is. Miért gondoljuk azt, hogy különösen a bocsánatkérés illúzió?

– Parlamenten kívüli pártként ezt tehetjük meg. A jogállamiság keretei között élünk, akkor is, ha a jog nem jelent igazságot is. Az utóbbi 14 év szlovák politikájában a magyar kisebbséggel kapcsolatos konszenzust a Robert Fico által megígért – és megtartott – „kisebbségi status quo” jelentette. Jegelték léthelyzetünket, ami egyet jelentett azzal, hogy fejlődni, emelkedni, gyarapodni közösségként nem tudtunk. A mostani kormányfő mást ígér. Most elérkezett az ideje, hogy lépjen is ígéretei valóra váltása érdekében.

A hungarofób rasszista Benes és dekrétumai - felvidek.ma

Nem vonjuk meg tőle eleve az esélyt, hogy szakítson egy százéves gyakorlattal. Csupán azt várjuk el, hogy – mint ígérte –, hagyja maga mögött a múltat – a kirekesztő dekrétumokkal együtt –, s kezdje építeni azt a jövőt, amit közösen felvállalhatunk. Kettőn áll a vásár, s amíg Szlovákiában nem lesz olyan karakán és nagy formátumú politikus, aki leszámol Beneš sötét árnyékával, addig illúzió minden elvárásunk. Igor Matovičnak a folyamatban lévő földelkobzási perek nem bocsánatkérésre, hanem történelmi jelentőségű igazi megbékélés megteremtésére kínálnak most esélyt. Az alkotmányozó többsége megvan hozzá, a Beneš-dekrétumok ugyanis alkotmányerejű törvények.

- Mit tehetnek Magyarországon a nem nyugati spekulánsok által pénzelt, tehát valódi, hazafias civil szervezetek - köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány: www.balassi.eu - azért, hogy felföldi magyarjaink újabb terrorizálása megszűnjön?

– Minden azon múlik, Szlovákia kormány mit lép most. A magyarországi hazafias civil szervezetek abban segíthetnek nekünk, felvidéki magyaroknak, hogy nemzetközi porondon is közhírré teszik a diszkriminálásunkat, és ha szükségünk lesz rá, támogatnak bennünket abban, hogy nemzetközi bíróságok elé tudjuk vinni peres ügyeinket.
 

gondola
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
  • Vidnyánszky, a „román”
    A DK-szimpatizánsok keménymagja egyenesen Romániába zavarnák „vissza” a Beregszászról származó művészt.
  • Trianon 100 kompozíció a debreceni virágkarneválon
    Bár a járványhelyzet miatt elmarad a virágkocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása augusztus 20-án Debrecenben, az 51. virágkarnevált megtartják: tíz színpompás virágkompozíciót tekinthetnek meg majd az érdeklődők a főtéren, a táncosok pedig a város különböző pontjain mutatkoznak be - jelentették be a szervezők csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a készülő virágkocsikat is.
MTI Hírfelhasználó