Magyarország a rend és a rendőrség pártján áll
A magyarok döntő többsége nem ért egyet a rendvédelmi szervek elleni kritikákkal és támadásokkal.
2020. június 24. 14:23

Az elmúlt hetekben az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kitört politikai tiltakozások és zavargások miatt a rendvédelmi szervek a kritika kereszttüzébe kerültek – olvasható a Századvég elemzésében. Hozzáteszik: a nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok a rendőrség szerepének, funkciójának felülvizsgálata, a rendőri állomány méretének korlátozása mellett lobbiznak. A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is.

A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére. A kutatás alapján kijelenthető, hogy hazánkban a vizsgált intézmények (rendőrség, bíróság, ügyészség, országgyűlés) közül a rendőri szervekben bíznak a legtöbben: a megkérdezettek 73 százaléka vélekedik így, és csupán 24 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt. Ezzel összhangban a válaszadók 79 százaléka elégedett a magyar rendőrség munkájával, és 17 százalékuk helyezkedett arra az álláspontra, hogy a szóban forgó hatóság nem végzi megfelelően a tevékenységét.

A felmérés a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatos véleményeket is vizsgálta. A kutatás eredményei alapján a megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint nem felel meg a valóságnak az a magyar sajtóban is megjelent állítás, hogy „Magyarországon a rendőrök indokolatlanul erőszakosan lépnének fel az intézkedések során”, és mindössze a 14 százalékuk ítéli meg eltérően ezt a kérdést. Még nagyobb az elutasítottsága – 82 százalék – annak a felvetésnek, miszerint hazánk „rendőrállam volna, ahol túlzott hatalma van a rendvédelmi szerveknek”, csupán a válaszadók 13 százaléka sokallja a rendőrség jogosítványait. A lakosság többsége több rendőrt látna szívesen az utcákon: a magyarok 66 százaléka növelné a rendőri állomány létszámát és jelenlétét, míg harminc százalékuk szerint erre nincs szükség.

A rend fenntartásához és a köznyugalom megőrzéséhez elengedhetetlen a rendőrség megfelelő finanszírozásának biztosítása, ennek ellenére New York és Los Angeles baloldali vezetése csökkenti az említett hatóságok költségvetését. Magyarországon a hasonló kezdeményezések teljesen ellentétesek lennének a többség akaratával. A felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar társadalom összességében rendpárti és a rendőri szervek oldalán áll: a megkérdezettek 88 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, hogy – amerikai mintára – „Magyarországon is csökkenteni kellene a rendőrség (állami) finanszírozását”, valamint hasonló arányban – 87 százalék – vélik úgy a válaszadók, hogy a szóban forgó lépés a bűnözés fokozottabb elterjedésével járna. Csupán hat, illetve kilenc százalék fogalmaz meg ellenkező véleményt.

Ezenfelül a Századvég 2019. őszi, a lakosság értékrendjét vizsgáló kutatása szerint a magyar társadalom túlnyomó többsége – 66,3 százaléka – kiemelten fontosnak tartja az olyan renddel összefüggő tényezőket, mint a biztonság, a szabályok követése vagy az engedelmesség. E megállapítást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok – többek között az Európai Értékrend Vizsgálat 2017-es hulláma – is megerősítik: Európa harminc vizsgált országából négy értékrendbeli válaszlehetőség közül a magyarok 41,7 százaléka választotta a rend fenntartását a legfontosabb célnak, ezzel Magyarország a felső kétharmadba került.

A szélsőséges jogvédő mozgalmak az országok létét veszélyeztetik

Zavargások voltak szombat éjjel a németországi Stuttgart belvárosában, az órákig tartó utcai harcban több rendőr megsebesült. Az indulatok egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el. A dél-angliai Reading városában késes támadás történt szintén szombat este, hárman meghaltak és hárman megsérültek.

 

(Fotó: EPA/Ronald Wittek)

Zavargások voltak szombat éjjel a németországi Stuttgart belvárosában, az órákig tartó utcai harcban több rendőr megsebesült. A Baden-Württemberg tartományi főváros rendőrségének vasárnapi közleménye szerint az indulatok egy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt tartott igazoltatás után szabadultak el.

A kisebb csoportokba szerveződött támadók rendkívüli agresszivitással rontottak rá a rendőrökre, a burkolatból kiszakított utcakövekkel, építési területekről összeszedett rudakkal és egyéb tárgyakkal megrongáltak rendőrautókat is, és bezúztak kirakatokat.

Legkevesebb harminc üzletet megrongáltak

A helyi erők nem bírtak a randalírozókkal, megfékezésükre több mint kétszáz rendőrt vontak össze Stuttgart környékéről. A művelethez helikoptert is bevetettek. A zavargásban legkevesebb 30 üzletet megrongáltak, a kár meghaladja az egymillió eurót (347 millió forint).

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hogy minden parlamenti párt  – az AfD kivételével – azt követeli, hogy gyorsan és határozottan teremtsenek rendet az országban, hogy ne ismétlődhessen meg ehhez hasonló, rendőrök elleni fellépés.

Hozzátette, Németországban a lakosság 26 százaléka már nem német származású.

A letartóztatottak között körülbelül fele-fele arányban voltak bevándorló hátterűek és német ajkúak, ami arra enged következtetni, hogy szélsőséges tüntetők jöttek össze – hívta fel a figyelmet. Hozzátette, a rendőrségből egyre többen szerelnek le, mert nem látják maguk mögött a politikai támogatást.

A német társadalom egy útelágazás előtt áll, az ország vezetésének fel kell vállalnia, hogy rendet teremt, mert az adófizető lakosság ezt követeli, mert békében szeretne élni.

Az ellenzéki liberális pártok is határozott rendőri intézkedéseket és gyors ítéleteket követelnek. A következő hetek mutatják majd meg, hogy a német társadalom képes lesz-e erre – fűzte hozzá a szakértő.

Virágokat helyez el egy gyászoló (Fotó: MTI/AP/PA/Steve Parsons)

Nagy-Britanniában szintén késes támadás történt

Hárman meghaltak és hárman megsérültek a dél-angliai Reading városában szombat este elkövetett késeléses támadásban. Az utóbbi nyolc hónapban három rendkívül komoly merénylet volt Nagy-Britanniában – hangsúlyozta a szakértő. Elmondta, a britek abban bíznak, hogy a Brexit után különleges kapcsolataik lesznek az Amerikai Egyesült Államokkal.

Nógrádi kiemelte, hogy pozitív az, hogy az ellenzéki Munkáspárt az esetet követően színre lépett és bejelentette, hogy mindenben támogatja a kormányt. Érezhető, hogy valódi nemzeti egység jött létre a válsághelyzetben.

Európa egyik alapja a biztonság, de ha nem tudja megteremteni, akkor esélye sincs arra, amit az egyik német kancellárjelölt Friedrich Merz mondott, miszerint fel kell, hogy nőjön negyedik globális játékossá, így is le van maradva a másik háromtól – fogalmazott.

Századvég - hirado.hu - Kossuth Rádió
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó