Aracs: a hungarocídium 100. évfordulója
"A magyarság jobb része a trianoni hungarocídium századik évfordulóján sem törődött bele abba a gyalázatos helyzetbe, amelybe a nemzet vettetett" - olvasható az Aracs friss számában.
2020. június 28. 08:56

"Közép-Európa a legkülönbözőbb barbár népek támadásainak volt kitéve. A biztonság csak attól a pillanattól fogva állt fenn, amikor a magyar védővonal kialakult" - mondta Apponyi Albert gróf Párizsban 1920. január 16-án. A beszédet az Aracs 2020. június 4. dátummal megjelent, Trianon 100 főcímű száma tartalmazza. Bata János Európa-érmes újságírónak, a délvidéki magyarság közéleti folyóirata főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.

Bata János Európa-érmes újságíró 

- Főszerkesztő úr, Apponyi Albert gróf 100 éve párizsban egy meglehetősen cinikus politikusi brancsnak mondta el nagyszerű beszédét. Remélhetjük-e, hogy most Brüsszelben felelősségteljesebb gondolkodás a jellemző?

- Sajnos nem. Ezt nap, mint nap bebizonyítják a leghangosabb brüsszeli politikusok. Gondoljunk csak arra, mi történt az elmúlt három hónapban. Ahol segíteni kellett volna, első sorban Olaszországban és Spanyolországban, oda hosszú ideig semmilyen segítséget nem küldött Brüsszel, azokra meg, akik sikeresen védekezve, emberéletek ezreit mentették meg, lásd Magyarország, hazugságok tömkelegét árasztották. A járványügyi helyzet rávilágított arra, a cinikus politikusi brancs az elmúlt száz év során semmit nem változott, legalább is pozitív irányba nem. Nekik nem számít ártatlan emberek élete, nem számít azok kiszolgáltatottsága, megnyomoríttatása. És ne feledjük azt sem: ehhez a cinikus brancshoz nem csak a külföldi ellenségeink tartoznak, hanem ott vannak közöttük, olykor még hangosabban, még aljasabban a honi árulóink is.

- "A magyarság jobb része a trianoni hungarocídium századik évfordulóján sem törődött bele abba a gyalázatos helyzetbe, amelybe a nemzet vettetett" - írja reménnyel telt mondatában Bertha Zoltán kiváló debreceni irodalomtörténész az "Atlantisz harangoz" - Kisebbségi költői sorsjelképek című tanulmánya elején. Horgosról nézve a költészet mekkora erőforrás a nemzethatáron belüli, de az államhatáron kívüli magyarjainknak?

- A költészet elvesztette egykori hatását és erejét. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy Petőfi a Talpra magyarral tömegeket mozgasson meg, vagy Illyés Gyula Egy mondat-a, Nagy Gáspár Öröknyara olyan hatást váltson ki, mint amilyet kiváltott annak idején a zsarnokból és a zsarnokságból. A nyolcvanas évek közepén ott voltam az újvidéki Híd c. folyóirat szerkesztőségében, ahol annak akkori főszerkesztője, Bori Imre azt mondta az egyik fiatal költőtársamnak: Péter, magát ezekért a versekért börtönbe csukhatják – és ezt egyáltalán nem fenyegetően, hanem atyai jóindulattal mondta, tényként közölte. Egy másik főszerkesztő, úgyszintén a nyolcvanas évek közepén, engem telefonon hívott föl és azt mondta: ha leközöljük írásodat, téged senki nem fog megvédeni a börtöntől, gondold át… Nos, ettől az irodalmi világtól már nagyon messze vagyunk. Az irodalmat, a költészetet napjainkban sokkal inkább a megalázásunkra, a megbántásunkra használják a magukat demokratának, mi több: liberális demokratának vallók. Tudjuk, Esterházy Péter hogyan gondoztatná a magyarját, tudjuk azt is, Spiró György szerint honnan jövünk mi, dúlt-keblű mélymagyarok és neki malaccal teljes évei voltak a hatvanas-hetvenes évek óta és tudjuk, miként láttatja Petri György a Szentcsaládot. De mindennek ellenére írni kell jó irodalmat, jó költészetet nekünk is, még ha a szavunk nem szól olyan hangosan és nem hallatszik el olyan messzire, mint a gyalázkodóké.

A folyóirat hát- és címlapja

- A folyóirat képzőművészeti része tartalmazza Rieger Tibor M. S. mester-díjas szobrász egyik alkotásának, a Volt egy ország című plasztikának fényképét. Rieger Tibor egyik remekműve, a Teleki Pálról készült szobor egy hisztérikus támadás miatt kiszorult a magyarok fővárosából, ám Balatonbogláron, ahová száműzetett, zarándokmenetek célpontjává vált. Azt mutatja-e ez, hogy a trianoni indulat a mai Belső-Magyarországon belül is rombolni tud, de a nemzeti ellenállás féket szab?

- Mélységesen elszomorító és tragikus, hogy egy olyan formátumú tudós politikust támad a trianoni indulat, mint amilyen Gróf Teleki Pál volt. A koronavírus ideje alatt olvastam Teleki Európáról és Magyarországról írott tanulmányainak kötetét. Egyetlen írásában, egyetlen gondolatában nem támad senkit, nem néz le egyetlen népet sem, mindenütt az emberi lét együttélési szükségszerűségéről ír, tudományos, földrajztudósi elemzésekkel. A trianoni békediktátum szándékos vagy a tudatlanságból eredő tévedéseire rámutatva, előre vetíti annak tarthatatlanságát, egy következő világégéshez vezető, elkerülhetetlen útját. A nemzetromboló erők éppen olyan hangosak, pontosabban szólva: még hangosabbak, korunk telekommunikációs lehetőségeinek köszönhetően, mint száz évvel ezelőtt voltak. Egészen friss hír, miszerint a Facebook közösségi oldal letiltotta annak megosztását, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány idén Teleki Pál-emlékérmet adományoz az Ismerős Arcoknak, Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, valamint Grezsa Istvánnak, Gyurácz Ferencnek és Kassai Lajosnak, mivel az oldal felhasználója hozzájárult ahhoz, hogy „veszélyes személyek és szervezetek” jelenhessenek meg a közösségi médiában. Olykor már-már felfoghatatlan és érthetetlen a nemzet létére és a nemzeti létre törő liberális erőszakszervezetkkel és diktátorokkal szemben tanúsított állami bárgyúság és tehetetlenség, s bizony elkeserítő, hogy ellenük főképp a civil nemzeti ellenállásnak kell a hangját felemelnie.

- "Ezt a nemzetünket ezer éven át megtartó energiát, a szenvedélyes hazaszeretetet leginkább az irodalmunkból ismerhetjük meg: Balassi Bálinttól Wass Albertig és Nagy Gáspárig" - írja Szűz Mária a zászlónkon című könyvelemzésében Prokopp Mária. A művészettörténész professzor asszony e mondatában együtt említi Balassival Wass Albertet, aki 1998-ban, még életében kapta meg a legrangosabb magyar irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot, és Nagy Gáspárt, aki ugyanezt az elismerést egy évvel később, 1999-ben vehette át. Lényeges, hogy Wass a másik nagy kitüntetést, a Baumgarten-díjat is átvette korábban, így ő az, aki személyében összeköti a két kiemelkedő elismerést. Feltárul-e mélyebb, nem szándékolt, de kitörni akaró gondolatiság Prokopp professzor asszony eme gondolatmenetében?

- Erre a kérdésre az igazi választ Prokopp Mária professzor asszony adhatná meg. Véleményem szerint a Balassi Bálint-emlékkardot elnyert alkotók a nemzet legkiválóbbjai, semmivel sem kisebbek, mint az egykori Bamugarten-díj legnagyobb kitüntetettjei, ami egyúttal a Balassi-díj rangját is jelöli.

- 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Csekén Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. A mű először 1829 decemberében jelent meg nyomtatásban az Aurora folyóiratban, Kölcsey első verseskötetében pedig 1832-ben látott napvilágot" - rögzíti az irodalomtörténeti tényeket Váljon közkinccsé az eredeti, Erkel által megzenésített Himnusz" című cikkében Somogyváry Ákos karnagy, zenetanár. Hogy ez a hatalmas mű évekig lappangott, majd kápráztató fényözönbe került, tehát magának a műnek a sorsa kelt-e tágasabb gondolatokat?

- Erről nekem a bartóki tiszta források jutnak eszembe. Ha tudjuk, ismerjük magát a forrást, akkor minek keressünk magunknak „utángyártott”-at?

- Szerepel az Aracsban egy fénykép a Kárász-kastélyról, az épület eléggé dicstelen állapotban van, de épp mostani hír, hogy a magyar adófizetők pénzéből felújítják. Fennáll-e a veszély, hogy migránsok költöznek majd bele? Hiszen Merkel kancellár kedvencei a Röszke II. határátkelő egykori Tax Free-boltjait már megszállták, és birtokukba vették az országhatár közvetlen közelében lévő egykori jugoszláv katonai bázist is.

- Tudomásom szerint a horgosi Kárász-kastély sorsa még nem dőlt el, azaz, a jogos tulajdonosok, a Kárász család még ma is élő tagjai már réges rég visszaigényelték azt, meg az összes többi, a jugoszláv hatalom által elkobzott vagyont. A kiváló magyar-szerb kapcsolatok ellenére, a szerbiai magyarok kárpótlása 2012 óta még mindig csak kis részben történt meg.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) megtekinti Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke (j) és Vass Zoltán történész (k) kíséretében a horgosi Kárász-kastélyt 2020. június 11-én. MTI/Rosta Tibor

A Kárász család és más horgosi, észak-bácskai magyarok nem tartoznak ezen kárpótolt családok, leszármazottak közé. Hogy lesz-e kastélyfelújítás magyar adófizetői pénzből, azt nem tudom, viszont annak nagyon is valós a veszélye, hogy a kastélyba a Horgoson állomásozó migráns egységek beköltözzenek. A közelmúltban ide látogató Kövér László házelnök úr tiszteletére, meg hogy megközelíthesse az épületet, az önkormányzat kitisztíttatta a kastély közvetlen környezetét és a park egy kis részét, ezzel nem csak a Házelnök Úr és kísérete számára vált az épület megközelíthetővé, hanem bárki más számára is, aki oda és be akar menni, ezzel mintegy fölkínálva az újabb szálláshelyet a legújabb kori jövevények számára. A már említett történelmi magasságokban lévő magyar-szerb kapcsolatok tükrében nehezen érthető és értelmezhető a főleg magyarok lakta településeken garázdálkodó migráns csoportok jelenléte. Magabiztosságuk és provokációik korábban elképzelhetetlen szintekre lépett: a magyar országhatár közvetlen közelében és a Röszke II. határátkelőtől alig néhány méterre lévő egykori vámmentes üzletekbe úgy költöztek be, hogy a bejárati ajtót kulccsal nyitják és zárják és az egykoron szigorúan őrzött jugoszláv, majd szerb katonai bázist is megszállták, ami az említett határátkelőtől pár száz méterre található. Már nem csak üresen álló házakat törnek föl, hanem olyanokat is, amelyekben idős emberek élnek – ehhez a szükséges információt saját megfigyeléseikből szerzik meg, valamint az őket mindig is támogató, helyi kollaboránsoktól kapják, így csak idő kérdése, mikor foglalják el a jobb sorsra érdemes Kárász-kastélyt is.

gondola
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó