"Nincs jó véleményem a Színművészeti Egyetemről"
„Természetesen figyelem a budapesti Színművészeti Egyetem működését. Mivel ott végeztem, tudom, hogy ez már nem az az iskola, ahova én jártam. Sajnos, nincs jó véleményem róla" - mondta Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.
2020. június 28. 16:15

A Színház- és Filmművészeti Egyetem hazai és külföldi elismertségének növelése, és a nemzetközi összevetésben is színvonalas, korszerű képzés feltételeinek biztosítása a célja annak a modellváltásnak, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervez az egyetemen - mondta Palkovics László miniszter. Azt is hangsúlyozta: az ott tanuló és végző fiatalok színházművészeti, televíziós és filmipari lehetőségei jelentősen javulnak, ha megvalósul az átalakítás.

Az utóbbi években sokan kritizálták a Színművészeti Egyetem oktatási színvonalát – ahogyan például a Magyar Teátrumi Társaság fogalmazott múlt heti közleményében: az SZFE oktatási munkájának minőségét a szakma jelentős többsége alacsony színvonalúnak tartja. Újabb színházigazgatókat kérdeztünk, milyennek látják a Színművészetiről kikerült hallgatókat, mennyire képzettek, és szakmai szempontból hogyan vélekednek az ott folyó munkáról. Az általunk megkérdezett vidéki színházigazgatók azt mondták: az elmúlt években szinte egyáltalán nem jelentkezett hozzájuk Színművészetin végzett hallgató, nem akarnak vidékre menni.

Volt, aki az Origo kérdésére azt mondta, hogy így nehezen tudják megítélni, mennyire képzettek a frissen végzett színészek. Többen persze láttak vizsgaelőadásokat, de azokról azt mondták: főleg alternatív előadások voltak, amelyekből egyáltalán nem derült ki, hogy a fiatal színész mennyire képzett.

Azt is hangsúlyozták: érzékelhető, hogy kissé belterjes lett a Színművészeti Egyetem. Az általunk kérdezett színházak inkább a kaposvári egyetemről szerződtetnek fiatal színészeket, akikkel meg vannak elégedve. Véleményük szerint a budapesti Színművészeti mai működési formája elavult.

„Nehéz beszélni a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem szakmai színvonaláról, mert sajnos nem jutnak el hozzánk növendékek. De nemcsak a színészek, hanem a frissen végzett rendezők sem jönnek vidékre" - mondta Seregi Zoltán, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója. Hozzátette: Kaposvárról és Marosvásárhelyről jelentkeznek a fiatal színészek.

Seregi Zoltán, a békéscsabai Jókai Színház igazgatója - Kép: A-TEAM/NYARI ATTILA

„Úgy érzem, hogy kicsit belterjes lett a Színművészeti Egyetem. Amikor én jártam oda, nem így működött. Rendszeresen kiközvetítettek mindenkit vidéki színházakhoz - elsősorban a tanáraink, természetesen a kapcsolataik révén. Akkor a fiatal színészek lényegében az ország minden részén el tudtak helyezkedni - a végzett színészek kirajzottak. Mivel most ez nem így van - évek óta nem jöttek fiatalok vidékre -, nem is tudom megítélni, hogy milyen tehetségűek a mai fiatalok. Vizsgaelőadásokat persze láttam. Azok alapján sem könnyű megítélni a végzett színészek sokoldalúságát, ugyanis ezek többnyire alternatív előadások.

Úgy tartom, hogy a színészi szakmának a legfontosabb része - azon túl persze, hogy technikailag képzettek -, hogy karaktereket tudjanak építeni és a szituációkban hitelesen működjenek. Az alternatív vizsgaelőadásoknál az az érzésem, mintha a független színházak előadásaival akarnának versenyre kelni.

Ott pedig nem működik annyira a karakter-szituáció-történet hármas. A függetleneknél ez nem olyan fontos, de a kőszínházakban hagyományos darabokat játszanak, és ezekben karaktereket kell építeni, szituációkat kell eljátszani. Ezt nem látom a vizsgaelőadásokon" - mondta Seregi Zoltán.

Azt is hozzátette az igazgató, hogy nem lát bele az oktatás minőségébe, de az eredmény sem mérhető, mivel nem találkozik a végzett fiatalokkal.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásáról úgy fogalmazott, hogy azoknál az egyetemeknél, ahol közalapítványokhoz került át a fenntartói jog, a hallgatók lehetőségei jelentősen megnövekedtek. Ez egy korszerű forma.

„A Színművészeti Egyetem ugyanabban a struktúrában működik, mint a szocializmusban. A 21. században vagyunk, mindenképpen úgy gondolom, hogy a modellváltással sokkal rugalmasabb lehet az intézmény, sokkal több lehetőséget is kínálhat. Ha ez sikerül, remélhetőleg vidékre is eljutnak majd a hallgatók, mert rájönnek, hogy ez rendkívül fontos. Régen kötelező volt vidéken tölteni néhány évet a fiatal színészeknek. Persze, ma már ezt nehéz lenne megvalósítani, de azért volt ennek egy erős szakmai indoka. Vidéken ugyanis mindenféle műfajban ki tudta magát próbálni a színész. Ahogy akkor mondták: vidéken tanulták meg a szakmát. Meg lehet nézni a legnagyobb színészeket: majdnem mindenki vidéken kezdte" - hangsúlyozta Seregi Zoltán.

Az elmúlt nyolc évben egyetlen fiatal színész sem érkezett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemről a Soproni Petőfi Színházhoz sem. Hét fiatal színészt foglalkoztattak ez alatt az idő alatt, akik a kaposvári egyetemen végeztek - mondta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója. Úgy véli, hogy a vidéki színházi létezés nem vonzó a fiatal színészgeneráció számára - legalábbis, azok számára, akik a fővárosban végeztek.

Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója - Kép: SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ

„Véleményem szerint egyszerűbbnek tűnik különböző pályázati forrásokból működő alternatív helyszíneken megjelenni Budapesten. Ez nem jelent feltétlenül olyan folyamatos munkavégzést, mint a kőszínházi struktúrában. Kényelmesebb lehet, és nagyobb szabadságot adhat bizonyos értelemben. Jól látható az elmúlt évtized statisztikái alapján, hogy mennyire megszaporodtak az úgynevezett alternatív, vagy magukat függetlennek nevező társulatok. Ezeknek a független társulatoknak az állami támogatása is jelentősen megnőtt. Az úgynevezett független szektor tehát egyáltalán nem független az állami támogatásoktól. Ha pedig az állami támogatások bőkezűek - márpedig a mostani időszakban a kultúra felé irányított állami források soha nem látott mértékűek, ezt ki lehet jelenteni -, akkor világos, hogy talán egyszerűbb Budapesten maradni, és inkább a kicsit bizonytalanabb, ám mégiscsak működő "sufni"-, „spájz"- vagy "alagsorszínházakban" munkát vállalni, vagy megalapítani ezeket a barátokkal.

Persze, utána követelni lehet az állami támogatást. Lehet, hogy nem ez a teljes igazság, de az kétségtelen tény, hogy a független színházak létszáma jelentősen megnövekedett, és az is tény, hogy a kőszínházakba a budapesti egyetemről korlátozott számban érkeznek felkészült hallgatók. Hogy a kettő között milyen az összefüggés, azt az olvasó fantáziájára lehet bízni" - mondta Pataki András.

„Természetesen figyelem a budapesti Színművészeti Egyetem működését - persze, nem részletesen. Mivel ott végeztem, tudom, hogy ez már nem az az iskola, ahova én jártam. Sajnos, nincs jó véleményem róla" - mondta Balázs Péter, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.

Hozzátette: látott néhány vizsgaelőadást, de ezek nem mutatták meg a végzett színészek sokoldalúságát.

„A vizsgaelőadások inkább rendezői produkciók voltak. Nem mutatták be a fiatalok képességeit. Ezt nagy hibának tartom. Azt gondolom, hogy a vizsgaelőadásoknak éppen ez lenne a feladata, hogy a fiatal színészek tehetségét mutassák meg, ne a rendező alternatív szárnyalását."

A szolnoki színházba évek óta nem jönnek a budapesti Színművészeti Egyetem végzett hallgatói - mondta Balázs Péter. Kaposvárról szerződtettek két fiatal, negyedéves színészhallgatót.

„Véleményem szerint azért nem jelentkeznek vidékre a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem végzett színészei, mert a megélhetés és a vidéken való lét teljesen más életformát jelent, mint amit az egyetemi évek alatt megszoktak. A szinkronstúdiók közelsége, és az a lehetőség, hogy esetleg filmszerepeket is kaphatnak Budapesten, a fővárosban tartja őket. Ez egyrészt érthető, másrészt szomorú. Amikor én végeztem a Színművészeti Főiskolán, kötelező volt vidéken tölteni néhány évet. Persze, akkor teljesen más volt a színházi rendszer. Akkor a fővárosi igazgatók rendszeresen jártak vidékre, és a legtehetségesebb fiatal színészeket a fővárosba vitték. Így kerültem én is Budapestre a veszprémi színházból. Azt gondolom, hogy bár ezt természetesen nem lehet visszahozni, de a mostani rendszeren is változtatni kellene. Nem politikai csatározásokban kellene részt venni, hanem izgalmas, jó színházat kell csinálni" - mondta az igazgató.

Szolnoki Szigligeti Színház: részlet a Jövőre veled ugyanitt című előadásból - Kép: TALÁN CSABA

Hozzátette: a szolnoki színházban egy fiatal színész megtalálhatja a számítását anyagilag és művészi szempontból is.

„Színes a repertoárunk: az operetten, a musicalen, vígjátékon, drámán és az egyszerű színműveken keresztül minden műfajban játszunk darabokat. Ebben a struktúrában egy fiatalembernek remek szerepek juthatnak, rengeteg szerepben kipróbálhatja magát. Mivel ez egy népszínházi modell, ezért ebben a közönség és a színész is megtalálja az örömét. Tizennégy éve vagyok a színház igazgatója, és még nem szerződött el senki a színházból. A színészek jól érzik magukat. Arról nem tehetek, hogy ez a fajta színház nem tetszik bizonyos liberális közegnek. Óvakodom attól, hogy bárkit és bármilyen színházi irányt bíráljak, de fenntartásaim persze vannak. Mi szabad színházat csinálunk, ahol a színészek és a közönség is jól érzi magát. Az esetek többségében katartikus élményben van részük" – mondta Balázs Péter.

origo.hu
Címkék:
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Soros György és a Facebook emberei kopogtatnak a leggyakraban az Európai Bizottságnál
    Nagyon erős amerikai dominancia látható, hiszen a Facebook, a Google és a Microsoft járt leggyakrabban az Európai Bizottság tagjainál. Feltűnik azonban az Amnesty International, illetve Soros György brüsszeli szervezete, az Open Society European Institute is a törzslátogatók között.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
MTI Hírfelhasználó