Környezetvédelmünk a jövő záloga
A madarak védelme evidenciának kellene, hogy legyen – mondja Rózsa Margit Gizella, a szegedi központú Közélet Alapítvány mindenese. Alapvető érték a természet, és annak megóvása nekünk embereknek kötelességünk, hiszen nemcsak minket, embereket küldött a Földre a Jóisten. A technika fejlődése sokszor rongálja a természetet, szűkíti a madarak életterét, nekünk kompenzálni kell.
2020. július 5. 20:46

Védeni a madarakat, biztonságot adni a természet körforgásához nélkülözhetetlen bogaraknak… Ez is célja a civil szervezetnek. A közösségért való munkálkodás elősegítése, a közéleti gondolkodás formálása érdekében, a széleskörű és hiteles tájékoztatás céljából segíti a tudományos, kulturális, oktatási, vallási, környezetvédelmi ismeretek elterjesztését, támogatja a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket, a határokon túli magyarságot a szegedi központú Közélet Alapítvány. Melicher Józseffel és feleségével, Rózsa Margit Gizellával beszélgetett a Gondola.

Az ásotthalomi ház szoros kapcsolatban van a természettel: diófák állnak a közelében, azokról minden reggel felharsan a madárkoncert, a reggelit csivitelés zenéjével fogyasztja el a család: az apa, az anya és a két- és fél éves kisfiú. Szemközt a fák között föl-föltűnnek őzek: abba a famíliában egy kis őzbak növekedik.

- A madarak védelme evidenciának kellene, hogy legyen – mondja Rózsa Margit Gizella. – Alapvető érték a természet, és annak megóvása nekünk embereknek kötelességünk, hiszen nemcsak minket, embereket küldött a Földre a Jóisten. A technika fejlődése sokszor rongálja a természetet, szűkíti a madarak életterét, nekünk kompenzálni kell.

 - Mit rejt a barátságos elnevezés: a bogárhotel?

- Mi magunk készítünk olyan közeget, építményt, odút, amelyben a bogarak életfeltételei adva vannak, biztonságuk szavatolt. Természetesen nincsenek bezárva, kapcsolatban maradnak az anyatermészettel, és betölthetik rendeltetésüket: közreműködnek a körforgásban – jelenti ki Melicher József.

- Védettebbek lesznek a bogarak a különböző vegyszerektől és más rossz hatásoktól, egészségesek maradhatnak, szaporodhatnak – így Rózsa Margit Gizella. - Óvottabbak lesznek, de szabadok maradnak, a maguk életét élhetik.

A raktárosként dolgozó férj és a speditőrként tevékenykedő feleség jelentős munkát fektet az odúk elkészítésébe, és kihelyezésébe. Mindezt azonban ők nem fáradságos munkának, hanem erőt adó élménynek tekintik, barátokat bevonva járják az erdőt, választják ki a fákat, helyezik el az odúkat.

S nem is kell végvárak közelébe menniük, hogy tapasztalják: kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyanél… Balassi Bálint költeményeit számukra a természet részesíti aláfestésben. „Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek sokféle madárszókkal” – ezt a házaspár gyakorta maga közvetlenül átélheti.

És a két- és fél éves kisfiú is: őt is a természet szeretetére nevelik, úgy mégpedig, hogy őt is bevonják a tevékenységbe, viszik az erdőbe, érzékeltetik vele a rengeteg szépségeit: a fák okosságát, a bokrok biztonságnyújtását: az énekes madarak a kis ágak közé bújnak a héja, a sas, az ölyv támadásai elől.

A házaspár nagyra értékeli Máté Bence természetfotós alkotásait.

- Az ő képein a természet, a művészet és a technika együtt hoz létre olyan értéket, amely nekünk rendkívül fontos: albumai behozzák az erdőt az otthonunkba – mondja a feleség.

Mindamellett az otthontól nem kell messzire menni, hogy találkozzanak a házi rozsdafarkúval, a vörösbeggyel, a harkállyal, a szajkóval, a verébbel, a cinegével…

Ezek a madarak mindennapos találkozásokat adnak a Melicher családnak.

Házuk a falu széléhez közel áll, pár épülettel odébb már a szántóföld kezdődik, odébb rézsútosan egy gyümölcsös fut, s a fák közt fel-felbukkannak az őzek. A házaspár korábban évekig Londonban élt, ott csak a járművek zaja kínálta a „hangversenyt”. Itt a reggeli madárzengés sokkal lélekemelőbb – derül ki Melicher József szavaiból. „Idilli a környezetünk” – fogalmaz a kiváló természetvédő. Ő maga debreceni születésű, a nagyvárosban gyermekként ritkábban találkozott a természet szépségeivel.

A Közélet Alapítvány tevékenységében elsősorban a környezet megóvójaként vesznek részt. Balogh László, a Közélet Alapítvány egyik alapítója vonta be őket ebbe a szellemi közösségbe, és örülnek, hogy jó társakkal együtt jó ügyekért fáradozhatnak.

Fölmerül: hálózatuk kiterjedhet-e a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig. Rózsa Margit Gizella szavaiból kitűnik: ők a szerves fejlődés hívei. Teréz anyát idézi: a szegények segítője arra bátorította a híveket, hogy ha nagy jót akarnak cselekedni, menjenek haza, és a szűk környezetben, a közvetlen hozzátartozókkal tegyenek jót, nekik szerezzenek örömet.

Arra vonatkozólag, hogy helyeslik-e a nem külföldi pénzzel kitömött, hanem magyar forrásokból működő hazafias cívil szervezetekkel – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvánnyal: www.balassi.eu –való együttműködést, Melicher József úgy felel: igen, fontos, hogy a közös tevékenység magyar érdekeket szolgáljon, A külföldről jövő pénznek ugyanis célja van, és nem a magyar érdekeket szolgálja – „Még ha azt a látszatot is keltik!”, fűzi közbe a feleség. Így a nemzeti érdekekért – és értékekért – működő Közélet Alapítvány akár példamutató is lehet az Európai Unióban.

A térség és az egész ország számára kiemelkedően fontos és hasznos tevékenységet többek között a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. anyagi támogatásával sikerült megvalósítani, e szervezet természetvédelmi pályázata lehetőséget nyit azok előtt, akik cselekedni akarnak. A támogatást ezúttal is köszönjük. A program keretében alapítványunk ismeretanyagot is összeállított, melyet online oldalakon is megjelenítünk.

A házaspár azt tapasztalja, hogy akik értékek mentén cselekszenek, azok halkabban szólnak, mint az érdekek mentén ügyködők. Ezen változtatni kell, ezért is helyeslik olyan honlap működtetését, amely a hazafias hangok fölerősítését segíti. Véleményük szerint a Gondola is ezt a demokratikus cél hozza elérhetőbb közelségbe. Fontos, hogy az országot gazdagítani, erősíteni akarók ezekre a fórumokra rátaláljanak.  

gondola
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
  • Vidnyánszky, a „román”
    A DK-szimpatizánsok keménymagja egyenesen Romániába zavarnák „vissza” a Beregszászról származó művészt.
  • Trianon 100 kompozíció a debreceni virágkarneválon
    Bár a járványhelyzet miatt elmarad a virágkocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása augusztus 20-án Debrecenben, az 51. virágkarnevált megtartják: tíz színpompás virágkompozíciót tekinthetnek meg majd az érdeklődők a főtéren, a táncosok pedig a város különböző pontjain mutatkoznak be - jelentették be a szervezők csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a készülő virágkocsikat is.
MTI Hírfelhasználó