Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít
Figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására. Lásd például idén A veszett brigadéros, a Zenta, 1697, a Karády zárkája, a Tóték, a Pornó – Feleségem története, az Eltűntek, A kassai polgárok, Hallgatni akartam című előadásokat. Idén négy előadásunk foglalkozik külön Trianonnal, illetve a következményeivel.
2020. július 7. 08:51

Visszatekintéssel, a tavalyi előadásokkal kiérdemelt nívódíjak átadásával kezdődött el a Gyulai Várszínház 57. évadának megnyitója. Elek Tibor színigazgatónak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Színigazgató úr, a színészek színpadi játékának a közönség is részévé válik, az élmények hatására a nézők egy rövid időre megszabadulhatnak a mindennapi problémáiktól – mondta a megnyitóünnepségen. Miért kell egy színháznak ennél többre törekednie?

- Nem szívesen írnám én elő egyetlen színháznak sem, hogy mire kell törekednie. Ráadásul, lehet hogy nem is kell ennél többre törekednie. Ugyanis, ha jól teszi a dolgát, ha igazi művészetet hoz létre a színpadon, akkor olyan varázslatos élményekben részesíthet bennünket, amilyenekhez semmilyen más módon nem juthatunk. Jó esetben kimozdít bennünket a komfortzónánkból, miközben szórakoztat, el is gondolkodtat, a szívünkre, lelkünkre hatva kicsit meg is emel, sőt fel is szabadít bennünket a hétköznapi létezésünk nyűgei alól.

Kása Tímea a nő és Bodor Géza a férfi szerepében Acsai Roland Farkasok című darabjának ősbemutatóján a Gyulai Várszínház 57. évadnyitó ünnepségén 2020. július 3-án. A darabot Formanek Csaba rendezte. MTI/Rosta Tibor

Segít nekünk túlélni. Továbblépni. Segít túlélni a mai napot, segít továbblépni a holnaphoz. Ezért is ez a mi szlogenünk: Gyulai Várszínház – Ahol a művészet felszabadít. Ugyanakkor mi saját társulattal nem rendelkező szabadtéri színház vagyunk (igaz, októbertől áprilisig van kamaratermi szezonunk is), s bár van teljesen saját fejlesztésű bemutatónk (idén Acsai Roland: Farkasok című művének ősbemuatójával kezdtük az évadot), koprodukciós partnerekkel létrehozott közös bemutatóink (idén: Pornó – Feleségem története – A Kolozsvári Állami Magyar Színházzal, A kassai polgárok – a Nemzeti Színházzal, Hamlet a nagyváradi Szigligeti Színházzal) tulajdonképpen egy összművészeti fesztiválprogramot kínálunk a nézőinknek. A műfaji paletta rendkívüli sokszínűsége pedig a legkülönbözőbb korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosít minőségi nyári művészeti élményeket, a fentiek szellemében, tartalmas és felemelő szórakozási lehetőségeket.

- Hogy befogadhassuk a színpadi játékot, nyitott szívre és érzékszervekre van szükségünk. Mit tehetnek a rendezők, a színművészek azért, hogy a szívek, az érzékszervek - ha már a közönség jegy ellenében bent ül a nézőtéren - kinyíljanak?

- A tehetségük és a szakmai tudásuk maximális mozgósításával törekedhetnek arra, hogy olyan színpadi világot, színpadi játékot teremtsenek, amely a nézőket megszólítja, bevonja a játékba és együttgondolkodásra, együttműködésre készteti.

- Önök az új évadban újra színpadra állítják a Karády zárkája című előadást, Bartha Boróka főszereplésével, ifj. Vidnyánszky Attila Garaczi László Veszteg című darabjának lesz az egyik szereplője, Barta Ágnes pedig A kassai polgárok egyik főszereplője lesz. Kik lesznek azok a művészek, akiket most fedez majd fel a média?

- Fogalmam sincs, kik lesznek, akiket a média felfedez, mert a média működése egyrészt elég kiszámíthatatlan számomra, másrészt nem feltétlenül a minőségre és az értékre koncentrál. De ahogy egy színházról nehéz beszélni, úgy a médiáról, általában, szintén. A tehetségre, a teljesítményre figyelő média az említetteket is felfedezhetné, hiszen ifj. Vidnyánszky Attilára ugyan már figyel, de a Nemzeti Színház kiváló színművészére, Barta Ágnesre még nem annyira, s még kevésbé az általában Gyergyószentmiklóson játszó Bartha Borókára, aki például a mi Karády zárkája című előadásunkban sokkal jobb színész és énekes, mint az egykor ünnepelt díva, Karády Katalin volt.

Kása Tímea a nő és Bodor Géza a férfi szerepében Acsai Roland Farkasok című darabjának ősbemutatóján a Gyulai Várszínház 57. évadnyitó ünnepségén 2020. július 3-án. A darabot Formanek Csaba rendezte. MTI/Rosta Tibor

De az idei bemutatóink színészei közül például szerintem indokolt lenne, ha rátalálnának a Kolozsvárott játszó Imre Évára, aki Visky András: Pornó – Feleségem története című darabjának főszerepét játssza majd, vagy az évadzáró Hamletünket alakító nagyváradi Sebestyén Hunorra. De színházi zeneszerzőként felkaphatná a média és sztárként futtathatná a zseniális Cári Tibort is, aki az Erdélyi Hetünk (agusztus 1-7.) főszereplője lesz, mivel négy előadásunkban is érintett.

- Fedezd föl saját kultúrád - hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Önök hogyan csatornázzák be művészetüket ebbe a folyamatba, együttműködve művelődési civil szervezetek - köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány: www.balassi.eu - agytrösztjével?

- Többek között úgy, hogy nagy figyelmet fordítunk a nemzeti múltunk különböző eseményeit feldolgozó darabok bemutatására. Lásd például idén A veszett brigadéros, a Zenta, 1697, a Karády zárkája, a Tóték, a Pornó – Feleségem története, az Eltűntek, A kassai polgárok, Hallgatni akartam című előadásokat. Idén négy előadásunk foglalkozik külön Trianonnal, illetve a következményeivel: Fehér szarvas, Feketeszárú cseresznye, „Ez már feltámadás” – Trianon 100, Elnémulás.

Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója beszédet mond a várszínház 57. évadnyitó ünnepségén 2020. július 3-án. MTI/Rosta Tibor

S ha már a Nemzeti összetartozás éve van, akkor célul tűztük ki, hogy ne legyen olyan magyar nyelvterület, amelyről nem érkezik idén Gyulára színház, így aztán 17-18 határon túli magyar színház, illetve előadóművész szerepel a programunkban, bemutatva a saját színházi kultúránk határainkon túli értékeit. S végül azzal is a saját kultúránkat igyekszünk felfedezni, hogy a világirodalmi klasszikusok és kortársak szerzők mellett előszeretettel mutatjuk be a nemzeti klasszikusaink (idén Hunyady Sándor, Márai Sándor, Örkény István, Hubay Miklós) műveit, és a kortárs magyar szerzők (idén Acsai Roland, Andrási Attila, Visky András, Bartis Attila, Csukás István - Szitha Miklós, Darvasi László, Eck Attila, Farkas Wellmann Éva, Garaczi László, Lénárd Róbert, Mundurczó Kornél – Bíró Yvett, Szarka Gyula – Szálinger Balázs) műveit.

gondola
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó