Orbán: Taktika helyett stratégiára van szükség
Az Európai Unió (EU) szükségleteire fókuszáló stratégiára van szükség, a valódi kihívást a gazdasági teljesítmény és a versenyképesség erősítése jelenti - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európa cenzúrázatlanul címmel rendezett online nemzetközi konferencián, szerdán.
2020. július 8. 13:04

A kormányfő kiemelte: a problémát az jelenti, hogy az elmúlt években, a válságok idején, az EU mindig taktikai megközelítést követett, reaktív válaszokat adott. Taktika helyett azonban stratégiára van szükség és proaktív válaszokra - jelentette ki.

Hozzátette: reméli, hogy az új európai stratégia kialakításában és megvalósításában az Európai Néppárt lesz a motor.

Hangsúlyozta, Európa visszavonulóban van, ezt tények támasztják alá: rosszabbul teljesít a reprodukciós ráta, a védelmi kiadások és a világgazdasági súlya tekintetében is. Továbbá a hatalmi egyensúly is megváltozott Európában, hiszen 30 éve a francia-német tengely volt meghatározó, és emellett Nagy-Britannia képviselte a nemzetek Európáját. Ez biztosított egy olyan egyensúlyt, amely akkor is megvolt, amikor a közép-európai országok csatlakoztak az unióhoz - mutatott rá.

Ma azonban Franciaország súlyosan el van adósodva, Nagy-Britannia kilépett, és Németország újra az erős tagállam, amelytől mindenki a megoldást várja, amikor nehézségek merülnek fel. Ez az új hatalmi realitás Európában - jegyezte meg.

A miniszterelnök felidézte: három válság volt Európában az elmúlt időben, a pénzügyi és a migrációs válság, most pedig a koronavírus-járvány. Mindegyiket másként kezelték a kontinens két felén - fűzte hozzá.

Közölte: a pénzügyi válság idején Nyugaton a jóléti állam megmentése volt a cél, míg Közép-Európában, főleg Magyarországon a munkaalapú társdalom volt a válasz. A migrációs válságot illetően Nyugaton a demográfiai problémákat bevándorlással akarták megoldani, Közép-Európában viszont nem akarták más civilizációk problémáit idehozni - mondta.

Hangsúlyozta: az is baj, hogy miközben Európa képtelen megoldani a saját gondjait, meg akarja oldani a világ problémáit és elő akarja írni a nemzetközi partnereinek, hogyan vezessék az országukat.

Kijelentette: véget kell vetni ennek a gyakorlatnak és vissza kell térni ahhoz a megközelítéshez, hogy Európának a saját belső gondjaira kell koncentrálnia elsősorban, és legfeljebb csak ezt követően adhat tanácsot másoknak.

Orbán Viktor szerint két különböző koncepció van az európai vitákban. Az egyik oldalon a liberális, baloldali, progresszív, félig marxista elképzelés áll, amely a multikulturalizmust, a migrációt támogatja; ez családellenes, a nemzetek és nemzetállamok ellen van, és számára a keresztény társadalmi tanítások irrelevánsak - sorolta. Hozzáfűzte: a másik elképzelés alapja az örökölt keresztény kultúra, ez a koncepció antikommunista, elkötelezett a családok mellett és a nemzeti identitást értékként kezeli.

A miniszterelnök feltette a kérdést, hogyan lehet egyben tartani az EU-t ilyen különbségek mellett.

Úgy látja, ez csak akkor lehetséges, ha a Nyugat nem kényszeríti rá nézőpontját Közép-Európára, ha a különbségeket tiszteletben tartják, elfogadják. Alapfeltételnek nevezte, hogy a közép-európaiaknak ne mondják meg, hogyan éljék az életüket.

A következő többéves uniós költségvetéssel kapcsolatban kifejtette: ez mindig sikertörténet volt az elmúlt 30 évben, mert bár sok vita övezte, mindig találtak olyan kompromisszumot, amely mindenkinek jó volt. Most is ilyen kompromisszumra van szükség - mondta.

Közölte: Next Generation (Következő Generáció) néven pénzügyi alapot is akar létrehozni az EU. Az alap elnevezését szó szerint kell venni, mert valóban a következő nemzedék fogja megfizetni, hiszen hitelről van szó - fogalmazott.

Hangsúlyozta, Magyarország nem szeret hitellel kezelni válságot, de el kell fogadni ezt a megközelítést a bajban lévő országok érdekében. Igazságos, rugalmas elosztás kell, és kemény tárgyalások várhatók a közeljövőben - tette hozzá.

Orbán Viktor méltatta a konferencia két másik felszólalóját - Aleksandar Vucic szerb elnököt és Janez Jansa szlovén kormányfőt -, kiemelve: nagyszerű hazafiak, akik sok energiát fektettek a nemzetük szabadságáért és szuverenitásáért folytatott küzdelembe. Közép-Európában sok olyan politikus van vezető pozícióban, aki aktívan részt vett Európa átalakításában, a kommunizmus lebontásában, azonban Nyugaton csak Angela Merkel német kancellár ilyen - mondta a magyar miniszterelnök a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett fórumon, amelyen a szerb államfő és a szlovén kormányfő is felszólalt.

François-Xavier Bellamy: Ugyanazok az értékek kötne össze bennünket

A beszélgetés moderátora, François-Xavier Bellamy, a francia republikánusok európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet: először meglepte a konferencia elnevezése, majd ráébredt, hogy valóban rengeteg félreértés, hamis információ és előítélet kering ma Európában. – Készen állunk-e rá, hogy eldöntsük: megéri-e energiát fektetni a zsidó-keresztény kultúra megmentésébe, a közös értékeinkbe? – mondta a francia politikus vitaindítóként, azt hangoztatva: az embereket Budapesten, Ljubljanában, Belgrádban és Párizsban is ugyanazok az értékek kötik össze.

Szlovén miniszterelnök: a Brexit felborította az európai erőegyensúlyt

Az Európai Unió (EU) létrejöttének egyik oka az erőegyensúly elérése volt a kontinensen, a britek kilépése (Brexit) azonban jelentős mértékben felborította ezt, ezért új egyensúlyra van szükség - hangoztatta a szlovén miniszterelnök szerdán, a Polgári Magyarországért Alapítvány Európa cenzúrázatlanul című angol nyelvű online nemzetközi konferenciáján, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő Facebook-oldalán is közvetítettek.

Janez Jansa azt mondta, hogy 15-16 éve mindenki kedvezően és optimistán tekintett az unióra, ma azonban az emberek realistábban látják a helyzetet. Bár sok pozitív fejlemény történt, rengeteg kihívás is érte az EU-t. Példaként említette az európai alkotmány elfogadásának kudarcát, a pénzügyi-gazdasági válságot, a 2015-ös - szavai szerint sokkolóan ható - migrációs válságot, valamint az idei koronavírus-járványt is.

Úgy vélekedett, hogy a britek kilépésről szóló döntéséhez aktívan hozzájárult egyes európai intézmények téves megközelítése a migrációs krízis idején. Az EU sikere most főként azon múlik, hogy milyen választ ad a Brexitre - hangoztatta.

A schengeni határokat ki kell terjeszteni, az uniót pedig bővíteni kell a nyugat-balkáni országokkal - mondta a szlovén miniszterelnök, aki szerint ez a stratégiai válasz a britek kilépésére.

A koronavírus-járványról szintén úgy vélekedett, hogy egyes globális intézmények súlyos kudarcot vallottak a kezelésekor.

Janez Jansa azt mondta, hogy már dolgoznak a gazdasági következmények, nehézségek megoldásán.

Úgy vélekedett, hogy amíg nincs hatásos vakcina a koronavírus ellen, addig csak akkor térhet vissza az élet a normális kerékvágásba, ha bevezetnek egy olyan digitális alkalmazást, amely képes követni a járvány útját. Így a turizmus legalább részben kilábalhat a válságból - jegyezte meg.

A szlovén miniszterelnök szerint ezekben a nehéz időkben éppen a mostanihoz hasonló, cenzúrázatlan beszélgetésekre van szükség. Európának ügyesebben kell meghatároznia, hogy mely intézkedések működnek, és melyek nem - tette hozzá.

A legfontosabb belső stratégiai kérdésnek Janez Jansa a demográfiát nevezte. Ha nincsen népesség, amely osztja az európai kulturális értékeket, akkor minden elveszett - jelentette ki.

Megjegyezte, hogy egyes politikai erők kritizálják a családot, a nemzetet. Ezzel a támadással szemben egységesebb fellépésre van szükség, hiszen több forog kockán, mint az európai intézmények vagy az EU jövője - mondta a szlovén miniszterelnök.

Vucic: tisztelni kell más nemzetek döntéseit

Aleksandar Vucic szerb elnök kiemelte, hogy a mostani egészségügyi válság megmutatta, mennyire sérülékenyek vagyunk.

Ő is említette a migrációt, amelyre - mint mondta - mindig nagyon kell figyelni. Hangoztatta a biztonsági kérdések jelentőségét és kitért a gazdaságvédelemre is

Utóbbiról úgy vélekedett, hogy a jobbközép európai politikai pártoknak ebben fontosabb szerepük van, mint valaha. Meg kell óvni a kis- és középvállalkozásokat, mert ha nem így teszünk, akkor mindent elveszíthetünk - jelentette ki Aleksandar Vucic.

Megjegyezte, hogy bár a gazdasági mutatószámok romlottak a járvány miatt, ők elégedettek a teljesítményükkel.

A szerb elnök szintén kiemelte, hogy vakcina nélkül nem lehet legyőzni a koronavírust, az oltóanyagra pedig egyelőre nincsen kilátás. Ugyanakkor sok minden mást tenni lehet - fűzte hozzá. Példaként említette, hogy jobban együtt kell működni biztonsági kérdésekben.

Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktorral kölcsönösen tisztelik egymás politikáját, a legjobb szomszédok lettek, a lehető legjobb kapcsolattal.

Európának meg kell értenie, hogy mi történt a Brexit után. Az EU-nak nagyobb szerepet kell kapnia, nem csupán bürokratikus kérdésekre összpontosítva - mondta Aleksandar Vucic, hozzátéve: az állampolgárok nem papírokat akarnak látni, hanem hús-vér embereket, akikben bízni tudnak, akik megoldják a problémáikat.

Úgy vélekedett, hogy tisztelni kell más nemzetek döntéseit, választási eredményeit, nem pedig vádolni a másutt élőket csak azért, mert eltérően gondolkodnak.

A szerb elnök azt hangoztatta, hogy ők egy erős Európához akarnak csatlakozni, amelynek ütőképes a hadserege.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Rákosi-klónok
    Csak azt nem értem, ilyen fenyegetés után mit csinálnak az állítólagos jogvédők, ideértve az Orbán börtönéről sivalkodó Szél Bernadettet, az összes libsi nem kormányzati szervezetet, Věra Jourovát, a holland miniszterelnököt és társaikat?
  • Egy felmérés szerint tombol az öncenzúra az Egyesült Államokban
    A megkérdezetteknek közel kétharmada fél őszintén elmondania a véleményét egy Egyesült Államokban készült felmérés szerint. A baloldal „puha diktatúrája” még a mérsékelten liberális érzelműeket sem kíméli.
  • Semmi esélye a habarékellenzéknek az egységes jobboldallal szemben
    Kormányzásképtelen a baloldalon az a hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen – véli Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az egység mára egyértelműen a jobboldal sajátossága, az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség pedig rendkívül sikeres, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között ötven százalék feletti támogatottsággal bír.
MTI Hírfelhasználó