Kockázatos az ellenzéknek a közös lista
Az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz-KDNP 51 százalékot szerezne egy most vasárnapi választáson, de ha egy a Jobbiktól a Demokratikus Koalícióig tartó közös lista lenne, akkor akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok - ismertette a Nézőpont Intézet legfrissebb, ezer ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatása eredményeit csütörtökön az MTI-vel.
2020. július 9. 12:30
Az összegzés szerint "hibahatáron belüli elmozdulások" történtek júniusról júliusra a pártpreferenciák tekintetében.    
 
A Fidesz-KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 elején tapasztalt szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében - írták.
 
A Nézőpont szerint tisztulnak emellett az erőviszonyok az ellenzéki oldalon. A Momentum az oldal vezető erejévé vált, 16 százalékot érnének el egy most vasárnapi választáson, a DK 11, a Jobbik pedig 9 százalékon áll.    
 
A június 30. és július 2. között készített országos kutatás alapján csak ez a három párt érné el önállóan indulva jelenleg a bejutási küszöböt - állapították meg.    
 
Úgy folytatták: továbbra is 5 százalék alatt van ugyanis az MSZP-Párbeszéd szövetség, és 4 százalékon áll a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is. Az LMP minimálisan erősödve 3, a Mi Hazánk pedig 1 százalékot szerezne - részletezték.
 
Így - mutattak rá - az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak.    
 
Az intézet felmérése alapján ha csak a Fidesz-KDNP és az ellenzéki közös lista közül lehetne választani, a mostani kormánypártra az aktív szavazók 56 százaléka voksolna, míg az ellenzékre bevallottan 30, beazonosíthatóan további 11 százaléka. A fennmaradó három százalékos tábor ebben az esetben otthon maradna.    
 
 
"A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó +koalíció+ lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor" - állapítja meg a Nézőpont.    
 
Úgy értékelik továbbá, hogy a közös listáról "fellángoló viták" más okból is veszélyesek az ellenzéknek, "a lemorzsolódók megszólítására ugyanis új pólus is alakulhat, ahogy az 2002-ben a Centrum Párttal vagy 2006-ban az MDF-fel történt, s ezzel a közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne".    
 
Az intézet megállapítása szerint az is a közös lista ellen szól, hogy az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, pártjuk jövőjét is, mivel közös indulás esetén nem alakíthatnak saját frakciót a parlamentben, ezért feleslegessé is válhatnak 2022 után.



 
MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Pannonhalma ihleti a Notre-Dame újjáépítését
    Hatalmas megtiszteltetés érte a pannonhalmi bencés közösséget: Michel Aupetit párizsi érsek vezetésével augusztus 7-én azért érkezett egy ötfős küldöttség a főapátságba, hogy megtekintse a nyolc éve felújított bazilikát, és a tavaly áprilisi tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame belső újjáépítéséhez inspirációkat nyerjen.
  • Végső visszaszámolás
    Elkezdődött a végső visszaszámolás, nincs már száz nap sem az amerikai elnökválasztásig.
  • Lövések a Fehér Háznál, Trump kisietett a tájékoztatóról
    Lövések dördültek a Fehér Háznál helyi idő szerint hétfőn délután, az épületben sajtókonferenciát tartó Donald Trump amerikai elnök mondatát félbehagyva rövid időre távozott a teremből.
MTI Hírfelhasználó