Bírálták François-Xavier Bellamyt a budapesti útjáért
„Több köt össze, mint amennyi elválaszt”
A delegációvezető szerint az európai egységet csak őszinte párbeszéd útján lehet megteremteni.
2020. július 11. 09:57

Mérlegelte ugyan François-Xavier Bellamy, hogy részt vegyen az Európa cenzúrázatlanul elnevezésű konferencián, mégis csupa jó emlékkel távozott Budapestről, miután Orbán Viktorral is tárgyalt. Az Európai Néppárthoz tartozó francia Köztársaságiak 34 éves, filozófusként is ismert delegációvezetője szerint az európai egységet csak őszinte párbeszéd útján lehet megteremteni. Bellamy a lapunknak adott brüsszeli interjúban arról is beszélt: a Fidesz távozása a néppártból beláthatatlan következményekkel járna.

– A héten Budapesten járt, ahol az Európa cenzúrázatlanul konferencián vett részt, és Orbán Viktor kormányfővel is találkozott. Milyen érzésekkel érkezett vissza Brüsszelbe?

– Szörnyű lenne, ha azzal kezdeném, mennyire jók voltak a magyar ételek? (nevet) Komolyra fordítva a szót, megtiszteltetés volt első alkalommal személyesen is találkoznom Orbán Viktor miniszterelnökkel. A legnagyobb benyomást mégis az tette rám, hogy járhattam az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc helyszínein. Európa annyi mindent köszönhet ennek az időszaknak! Francia politikusként mondom, hogy Franciaország akkoriban nem tulajdonított elég jelentőséget a magyarországi eseményeknek. Budapesten Albert Camus szavai is eszembe jutottak. A francia író az önök szabadságharca idején arról beszélt: Európa jövője szempontjából is kulcsfontosságú, hogy figyeljünk Budapestre.

– Ennek szól a mostani, hídépítő munkája is? Nyugati politikusként kakukktojásként érezhette magát a konferencia szereplői között.

– Európa jövője szempontjából a legnagyobb veszélynek azt tartom, hogy Kelet-Közép-Európa és a kontinens nyugati fele között egyre inkább mélyül a szakadék. Elcsépelten hangozhat, de a konferencián való részvétellel, illetve általánosságban is arra törekszem, hogy megteremtsem a valódi párbeszéd lehetőségét. Épp emiatt volt megtiszteltetés számomra a budapesti látogatás, bár jó előre sejtettem, hogy kapni fogok bírálatokat is miatta.

– Ezek szerint mérlegelnie kellett, hogy részt vegyen-e az eseményen?

– Természetesen. Végül az a megfontolás kerekedett bennem felül, hogy miért is ne ülhetnék le tárgyalni demokratikusan megválasztott európai vezetőkkel. Ha nincs jogom a saját európai pártcsaládom politikusaival az Európai Unióról beszélgetni, akkor mit is jelent számunkra az unió? Erre a kérdésre kell választ találnunk. Félre ne értsen, elkötelezett EU-barát vagyok, de azt is látom, hogy az európai egységet csak őszinte párbeszéd útján tudjuk megteremteni. Nem probléma, ha egy pártcsaládban vagy az unióban vannak nézetkülönbségek, sőt. Akkor vagyunk igazán nagy bajban, ha nem tudunk egymással beszélni ezekről az ügyekről.

– Az Európai Parlamentben biztosan nem lesz túl népszerű, ha a jogállamisági kérdésekben kiáll a magyar kormány mellett, vagy többórás megbeszélést folytat Orbán Viktorral. Mi a helyzet a franciaországi szavazóival, van-e politikai kockázata a Kelet-Közép-Európához való közeledésének?

– Ha van is, én vállalom ezt a kockázatot! Kockázat nélkül nem tudnánk értéket felmutatni, eredményeket elérni a politikában sem. Valljuk be, a választók néha racionálisabban gondolkodnak, mint a politikusok. A budapesti utamat az Európai Parlamentből például érte kritika, de egy választópolgár sem állt elő azzal, hogy mit kerestem egy konferencián Orbán Viktorral. Furcsának is tartom, hogy miközben Emmanuel Macron köztársasági elnök is fogadja a miniszterelnöküket, állandó munkakapcsolatban van vele, nekem mégis magyarázkodnom kell. Maga a francia államfő mondta többször nyilvánosan, hogy érdemes tárgyalni a magyar kormánnyal. Én csak megfogadom a tanácsát! (nevet)

A francia jobbközép politikus szerint sem a Fidesznek, sem a néppártnak nem lenne jó a szakítás Fotó: Reuters

– Az Európai Néppárt EP-frakció­jában pedig a kereszténydemokrácia újradefiniálásával megbízott munkacsoportot vezeti. Kapott esetleg olyan ötletet a magyar miniszterelnöktől, ami segítheti ezt a munkát?

– Igen, e tekintetben is hasznos volt a találkozó. A kereszténydemokrácia szerepéről folytatott munkám során szeretnék minél szélesebb körben megkérdezni embereket, átfogó elemzést végezni. Orbán Viktorral eredetileg egy rövidebb beszélgetést terveztünk, ám végül csaknem kétórásra sikerült a találkozó. Sok szó esett például az illiberalizmusról, és próbáltam minél többet megtudni a kommunizmus elleni harcáról. Ismét igazolódott a nézetem, hogy bár lehetnek véleménykülönbségek, a másik meghallgatásával, eszmecserével ráébredhetünk, sokkal több minden köt össze minket annál, mint amennyi elválaszt. Összefűz bennünket a közös európai örökség, a közös értékek és a célunk is közös: Európa megerősítése a globális színtéren.

– Egy és ugyanaz a folyamat-e a kereszténydemokrácia újradefiniálása a néppárton belül, illetve a Fidesz helyzetének a rendezése?

– Formálisan a két kérdésnek nincs köze egymáshoz. Én a kutatómunkát a parlamenti frakcióban végzem, a Fidesz kérdése pedig a pártcsaládban kerül majd újra terítékre. Elméleti síkon ugyanakkor nyilvánvaló kapcsolat áll fent a két ügy között. Sosem titkoltam, hogy szerintem a néppártnak nem a Fidesszel, hanem sokkal inkább önmaga meghatározásával kellene foglalkoznia. Túl sokáig maradtunk csendben a politikai irányvonalunkkal összefüggésben, ez mára kevésbé tiszta és egyértelmű. A zöldeknek, a szociáldemokratáknak, a liberálisoknak ma sokkal tisztább az önképük. Ráadásul mára az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a jogállamisággal összefüggésben is gyakran csak Magyarországról beszélünk. Egy másik szempont, hogy a vita túl gyakran alapszik félreértéseken, szélsőségesebb esetekben álhíreken. Összefutottam francia liberális kollégákkal, akik kérdőre vontak a budapesti utam ­miatt. Egyikük azt kérdezte: ugyan miért nem adja vissza a rendkívüli felhatalmazását a magyar kormány? Mondtam neki, hogy ez hetekkel ezelőtt megtörtént.

– Vagyis a Fidesz a továbbiakban is számíthat a francia ­Köztársaságiak támogatására?

– Mindig is próbáltuk egyértelművé tenni, hogy sem a Fidesz, sem a néppárt, sem pedig Európa szempontjából nem lenne előnyös a szakítás. Meggyőződésem, hogy a brexit, a britek EU-kilépése is azzal kezdődött, hogy a brit konzervatívok 2009-ben hátat fordítottak a néppártnak. Nem látjuk a következményeit a Fidesz esetleges távozásának, de annyi biztos, csak további töredezettséget eredményezne.

Judi Tamara (Brüsszel)

Jelenleg Európa megosztottsága a legfőbb probléma

Vajon lehet-e Európáról cenzúra nélkül beszélni? Ennek a kérdésnek a megválaszolására tett kísérletet három európai politikus a héten, amikor online konferencián vitatták meg Európa jövőjének kulcskérdéseit. Orbán Viktor magyar, Janes Jansa szlovén miniszterelnök és Aleksander Vucic szerb elnök eszmecseréjének moderátora az Európai Néppárthoz tartozó francia Köztársaságiak 34 éves, filozófusként is ismert delegációvezetője, Francois-Xavier Bellamy volt.

Francois-Xavier Bellamy a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, jelenleg Európa megosztottsága a legfőbb probléma. Hozzátette, attól tart, ha az európai államoknak továbbra sem lesz lehetőségük arra, hogy kibeszéljék ügyeiket, és nem lesz lehetőségük, akaratuk arra, hogy megpróbálják megérteni egymást, akkor végül egy még erősebb megosztottság telepszik majd Európára.

A legfontosabb kérdés, ami egyesítheti az államokat, az az, hogy újradefiniálják a globalizációról alkotott képet – mondta. Hozzátette, a világjárvány idején látható volt, hogy milyen gyengeségekkel küzd egy-egy állam, és milyen téren kell javulnia annak érdekében, hogy egy koronavírus-járvány okozta válságból megfelelően tudjon kilábalni.

Kiemelte, a globalizáció hatására az országok elkényelmesedtek, kihasználták azt, hogy az árucikkek a legjobb áron és a legkisebb költséggel jutnak el a fogyasztóhoz. Azonban azt elfelejtették, hogy ez a valóságban számos nehézséghez vezet és sok iparági problémához is.

magyarnemzet.hu - hirado.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Gyűlöletcunamit indított a baloldal Müller Cecília ellen
    Ismét Müller Cecília került a balliberális médiumok célkeresztjébe. Ezúttal Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke köszörülte a nyelvét az országos tiszti főorvos személyén és munkásságán a Népszavában, összességében azt nehezményezve, hogy az emberek köszönetet mondanak Müller doktornő munkájáért. A 444.hu sem cáfolta meg magát: kapva kapott az alkalmon, hogy lefasisztázza a szakembert.
  • Négyből semmi – A szegedi szabadstrandok múltja és jelene
    „A szabadstrandok elvételére tett kísérlet merénylet a magyar nyár ellen” – olvasható az MSZP legújabb hazugságkampányában, melynek aláírásgyűjtő akciójába nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a párt szegedi önkormányzati képviselői is. Azok, akik az elmúlt másfél évtizedben asszisztáltak ahhoz, hogy a Tisza-parti baloldali városvezetés Szeged valamennyi szabadstrandját fölszámolja.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
MTI Hírfelhasználó