Tanulmányozta a sikeres magyar járványkezelést a WHO
A magyar járványkezelés tapasztalatait az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külföldi eseményein is bemutatták – mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában a szervezet magyarországi irodájának vezetője, Lédia Lazeri. Az alacsony magyarországi esetszámokról elmondta, hogy Magyarország jól kombinálta a közegészségügyi és a szociális intézkedéseket, a lakosság pedig együttműködő volt.
2020. július 12. 09:32

A WHO a napokban adott ki egy közleményt, amely szerint bizonyítékokat találtak arra, hogy a koronavírus a levegőben is terjed. Ennek előzménye, hogy több mint 200 nemzetközi hírű tudós szólította fel a szervezetet, hogy ismerje el a Covid–19 betegség levegőben való terjedésének a lehetőségét.

A Vasárnapi Újságban adott interjúban az irodavezető elmondta, hogy ennek lehetőségét április óta vizsgálták. Konkrét ajánlást a védekezésre még nem adtak, ki de dolgoznak rajta és ahogy ez elkészül, tájékoztatják a közvéleményt – fogalmazott.

 

A WHO csak a tagországokból származó információkra támaszkodhat

Lédia Lazeri kiemelte: már a világjárvány előtt is nyomás alatt voltak, hogy ajánlásaik tudományosan naprakészek legyenek, de azokat mindig a legfrissebb tudományos eredményekre alapozva frissítik.

A WHO-n belül általában rendkívül körültekintően próbálunk eljárni azzal kapcsolatban, hogy mikor elegendő egy tudományos bizonyíték ahhoz, hogy ajánlássá váljon – mondta.

Hozzátette: a szervezet minden ajánlásának „kőkemény, számos forrás által megerősített bizonyítékokon kell alapulnia”.

A szervezetet érő, elsősorban az Egyesült Államok felől érkező  bírálatokra úgy reagált, hogy a WHO csak a tagországokból származó információkra támaszkodhat, mivel nincs  felhatalmazása és kapacitása, hogy egy-egy országban vizsgálódjon.

 „A leggyorsabban cselekedtünk, ahogy az információk rendelkezésünkre álltak” – fűzte hozzá.  A koronavírus-járvány első szakaszának tapasztalatait összefoglalva kifejtette, hogy azokban az országokban volt sikeres a járványkezelés, ahol minél korábban elkezdték alkalmazni a közegészségügyi és közösségi intézkedéseket.

A járvány első hulláma jellemzően az intézkedések betartatásról szólt.

Tanulmányozták a magyar járványkezelést

A magyarországi járványkezelést a WHO helyi irodavezetője sikernek nevezte, amelyet már külföldön is megmutattak.

„A magyar egészségügyi hatóság már néhány WHO-eseményen vendégként szerepelt, ahol bemutatták a magyar esettörténetet, a vegyes közegészségügyi és közösségi intézkedések együttesét, amelyek azt eredményezték, hogy sikerült alacsonyan tartani az esetszámokat, és ennek eredményeként a halálozást” – fogalmazott.

Lédia Lazeri is megerősítette, hogy néhány országban ismét nőtt az azonosított esetek száma. Az új fertőzések egyrészről gazdasági tevékenységhez köthetők – húsüzemekhez, bányákhoz – ahol sok ember dolgozik együtt.

Egy másik oka az új esetszámok növekedésének, hogy a lakosság a korlátozó intézkedések feloldását követően visszatért korábbi szokásaihoz.

Úgy vélte, hogy tanulni kell a korábbi tapasztalatokból, hogy sikerüljön alacsony tartani az esetszámokat.

A közegészségügyi hatóságok tanácsainak és a közösségi intézkedések követése a „legjobb lehetőségünk arra, hogy legyőzzük a járványt, megóvjuk magunkat és másokat” – figyelmeztetett

Vakcina hiányában az embereknek el kell fogadniuk, hogy életük még egy ideig nem lesz ugyanolyan, mint volt.

hirado.hu - Kossuth Rádió Vasárnapi Újság
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó