Kétszáz éves mulasztás? – Emlékművet állítanának Rákos mezején
Több mint fél évezred történelmét rejtik Kőbánya határában a részben még beépítetlen, kerékpáros kirándulásra hívogató zöld lankák, melyek az egykori, híres rákosmezei országgyűlések központi helyszínei lehettek. A Magyar Patrióták Közössége emlékoszloppal jelölné meg a Királydombot. D. Kovács Róbert Antal polgármester örömmel fogadta a kezdeményezést, melyet Kövér László házelnök is támogatásáról biztosított.
2020. július 12. 19:49

Kontos Gábor: Ideje volna megjelölni

Pontosan meg tudjuk határozni a gyűlések központi színterét, azt a helyet, ahol a király sátra állhatott az országgyűlések idején – jelenti ki Kontos Gábor, a Magyar Patrióták Közösségének elnökségi tagja.

– Nemrég az önök szervezete vetette föl, hogy a terület tervezett, teljes beépítése helyett inkább valamilyen emlékhelyet kéne kialakítani a kőbányai Királydombon, az egykori rákosi országgyűlések helyszínén. Mit lehet tudni a Magyar Patrióták Közösségéről, mikor jött létre, mik a céljaik?

– Ifjúsági civil szervezetként a magyarság kulturális, természeti, épített és népi örökségének védelmével és népszerűsítésével foglalkozunk. Egyesületünk 2014-ben, a magyar kultúra napján alakult meg. A nemzeti gondolatot és értékeket próbálnánk a fiatal korosztály felé közvetíteni. Úgy látjuk ugyanis, hogy elég nagy szakadék tátong a fiatal és az idősebb generációk között e téren.

– Két Királydombról beszélnek Pesten. A kettő közül a városligetit mindenki ismeri, a kőbányait csak a helyiek.

– Igen, a városligeti dombot is Királydombnak nevezik, ám csak azóta, hogy ott 1983-ban megrendezésre került az István, a király című rockopera. Ekkor adták a helyi Szánkódombnak ezt a nevet. Sőt, Ferenc József koronázásakor is volt egy Királydomb valahol az Akadémia körül, amire felvágtatott lovával és kardjával a négy égtáj felé vágott, de azt a dombot elbontották. (Az uralkodó 1867-es koronázásakor a Lánchíd pesti hídfőjénél emelt dombot Koronázódombnak nevezték, ezt a dombot 1877-ben, ott helyben beásták a földbe – a szerk.) Volt Óbudán is egy Királydomb a mai amfiteátrum helyén. De az „igazi” Királydomb, az egykori országgyűlések és királyválasztások helyszíne nem messze a nagyiccei HÉV- állomástól, a Rákos-patak mellett található: egy félig még beépítetlen terület.

– Mikor vetődött fel az egykori gyűlések emlékhellyé alakítása?

– Az első olyan források, melyek a nemzeti emlékhely megmentését szorgalmazzák, a 19. század első negyedéből származnak. Boráros János, Pest városának tanácsosa, aki a helyettes polgármesteri posztot kétszer is betöltötte, szorgalmazta, hogy ideje volna megjelölni ezt a helyet egy emlékoszloppal. Bár ezeknek az egykori országgyűléseknek a helyszínét szinte mindenhova tették már a történészek, végig a Rákos-patak mentén. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy pontosan meg tudjuk határozni a gyűlések központi színterét, azt a helyet, ahol a király sátra állhatott az országgyűlések idején.

– A Királydomb felét viszont már beépítették.

– Valóban, annak ellenére, hogy a két háború közötti városvezetést a legkevésbé sem lehetne valamiféle internacionalista szellemiséggel vádolni, a hely szellemét nem tisztelték, s a terület beépítésére már akkor készen álltak a leendő utcák tervrajzai. Sajnos, ez később meg is valósult, így napjainkra a területnek éppen a felét már beépítették. A Királydomb még szabadon álló másik felét is ez a veszély fenyegeti, ha kezdeményezésünk nem jár sikerrel.

---------------------------------------------

Balázs Géza nyelvész: Egykori országgyűlések színhelyén (részlet) A pesti „Rákosok” között előbb Rákoscsaba (korábban: Csabarákusa) említendő (részben azért, mert templomában esküdött meg Jókai Mór és Laborfalvy Róza, s néhány méterrel ettől a helytől én festettem az első pesti turistajelzést), Rákoskeresztúron laktak felvidéki kitelepítésük után az ötvenes években a szüleim. Rákosmezőn több évszázadon keresztül, 1277-től (más forrás szerint 1286-tól) 1540-ig tartották az országgyűléseket (a király sátra állt azon a bizonyos Király-dombon), a 20. század elején pedig itt volt az első magyar repülőtér.

---------------------------------------------

– Milyen lépéseket tettek a terület megóvása érdekében?

– Megkerestük a X. kerületi önkormányzatot, a Királydomb területe ugyanis hozzájuk tartozik. Kezdeményezésünket a hivatal első körben támogatásáról biztosította, s hamarosan az egyeztetések is megkezdődnek. A kezdeményezést Kövér László házelnök és a kormány is támogatja. Bizakodunk tehát, hogy az ügyben lesz előrelépés.

D. Kovács Róbert Antal: Nekem az emlékmű kevés lenne

Már a Kőbánya történetét elsőként megíró Dausz Gyula is a rákosi országgyűlések történetével kezdi munkáját – fogalmaz D. Kovács Róbert Antal, Budapest X. kerületének polgármestere. Az országgyűlések helyszínét megjelölő emlékpont tervezett felállítása szerinte csak a kezdet.

– Különös, hogy a kőbányai Királydombot érintő szabályozási terv egy történeti forrás igényével, színesen és érdekesen írja le a hely történetét.

– Szerintem nagyon fontos, hogy amikor egy település elkészíti aszabályozási tervét, mindig visszautaljon a múltra, a gyökerekre. Egy település is mindig organikus módon fejlődik, s nemcsak építészeti értékeiben, de történeti hagyományaiban is kiemelt szempont, hogy a város jövőjét a múltra alapozva tervezze. Fontos tehát, hogy bármilyen tervező munka során az alapokhoz visszanyúljunk, és onnan rugaszkodjunk el. Kőbányán ez már bevett gyakorlat.

– A Királydomb ezek szerint élő hagyományaik része itt, Kőbányán? 

– Igen, Kőbányán mi mindig keressük a büszkeségpontokat, hiszen sokan azt hiszik, ez egy lesajnálható városrész. Pedig nincs így: visszanyúlhatunk akár a rákosi országgyűlésekhez, akár IV. Béláig, s rengeteg ipartörténeti emlékünk is van. Kőbányának komoly helytörténeti gyűjteménye van. Ami a Királydombot illeti, arra jutottunk, hogy statikus emlékmű helyett úgy őriznénk meg a Rákos menti országgyűlések hagyományait, ha interaktív térré tudna válni a Rákos-patak revitalizációjának részeként. A terület a tervek szerint egy új kerékpárúttal is bekapcsolható lesz a turisztikai vérkeringésbe, új kirándulási lehetőséget nyitva a budapestiek számára.

-------------------------------------

Részlet Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat kerületi szabályozási tervéből: Az Árpád-korban Kőbánya területe Új-Bech halászfalu határához tartozott, majd miután az a tatárok pusztítása folytán elnéptelenedett, Kőér néven a margitszigeti apácakolostor birtoka lett. 1277 májusában Timót zágrábi püspök segítségével országos gyűlést hívtak össze a Rákos-patak melletti mezőre. Az Árpád-ház kihalását követően hagyományossá vált az országgyűlések Rákos-mezőn való megtartása, az elsőt 1286-ban, az utolsót Buda török kézre kerülése után 1540-ben tartották.

---------------------------------------

– A patrióták kezdeményezése egy sztélé állítása lenne, egy emlékpont létrehozása a Királydombon. Megegyezik-e ez az önök elképzeléseivel?

– Örültem a Magyar Patrióták Közössége megkeresésének. Nekem viszont az emlékmű kevés lenne. Ez a hely többet kínál. Hiszen már a Kőbánya történetét elsőként megíró Dausz Gyula is a rákosi országgyűlések történetével kezdi munkáját. Az emlékpont megjelölése csak a kezdet. Már kialakítottunk egy tanösvényt, túraútvonalat, melyet ajánlunk a környékbeli iskoláknak és közösségeknek, mindenkinek, az idősebb korosztálynak is.

Buzás Kálmán: Amelyik népnek vannak mítoszai, az képes fennmaradni

Történelmi városnéző túráimat, melyek gyakran megfordulnak a Királydomb felé is, azzal a szójátékkal szoktam kezdeni, hogy ez a kilátás és a „kiállás” Budára. Nem akármilyen hely volt ez a Rákosmező a korabeli Kőbányán, melyet már a középkorban is így hívtak, hiszen a történetírás az országgyűlések helyszíneként tartja számon ezt a helyet – fejti ki Buzás Kálmán helytörténész, várostörténész, a Ráth Lépcső Tudásközpont alapítója.

A lényeg, hogy Rákosmezőn egy szakrális helyen vagyunk. Ezért kell elhelyezni legalább egy követ emlékként, és el is kell zarándokolni oda – fejti ki Buzás, aki városnéző útjain közönségének rendre elmondja: Kőbánya Budapest szülőhelye. Ha megállunk az Óhegy tetején, mely a pesti oldal legmagasabb pontja, onnan át lehet látni Budára. Az ottani vár a rákosi országgyűlések 250 éve alatt „épülgetett fölfelé” – fogalmaz Buzás. Hozzáteszi: a köznemesség e várral szemben gyűlt össze, „ráláttak falaira, s ennek hatása szimbolikus erővel bírt, tömegük nyomást jelenthetett a királyra”.

A Rákos-patak (Fotó: Tér Sebestyén)

Az országgyűlések hosszú ideig tartottak, ezért volt fontos a lovaknak a legelő – így Buzás. S a víz, ami nagy mennyiségben volt jelen Kőbányán: „három patak által körülhatárolt területen volt az országgyűlés, ezek egyike a Rákos-patak. Volt egy jelentős tó, a Kúttó is errefelé” – teszi hozzá.

A régi országgyűlések mítosza már a 19. század elején kialakul – tér rá a helytörténész a rákosi gyűlések utóéletére. „A mítosz nem mesét jelent, hanem történeti hivatkozásokat. Amelyik népnek vannak mítoszai, az képes fennmaradni” – húzza alá Buzás Kálmán. „Úgy mondanám, ez egy logosz, ami mítosszá szenderül. Az a fontos, hogy a mítosz megmaradjon.”

---------------------------------------------

Patachich József Szabad királyi Pest városának leirása című, 1831-ben megjelent könyvében így fogalmaz: „Már ma Rákos mezején leginkább mezei gazdaság üzetik – minthogy pedig történeti igazság, hogy a’ Rákos-mezején található király-hegyen vagy király-dombon a’ hon sarkalatos dolgai intéztettek, kivánatos, hogy ezen nevezetes halom egy emlék oszlop által kijelöltessék.”

----------------------------------------------

Pálosfalvi Tamás: Magyar kuriózumról beszélhetünk

Maximálisan akceptálható, hogy emléket állítsanak az egykori országgyűléseknek – jelentette ki megkérésünkre Pálosfalvi Tamás történész, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. A Királydombot, mint egykori helyszínt a Rákos-patak mentén Pálosfalvi nem látja történetileg alátámaszthatónak, de egyetért abban, hogy szükséges egy szimbolikus hely kijelölése.

– Talán úgy kezdhetnénk, hogy hol volt, hol nem volt: mi az oka annak, hogy csak egyes, időben egymástól távol álló korszakokban tartottak országgyűléseket a híres Rákos mezején?

– Valóban, viszonylag rövid időszakai azok a magyar történelemnek, amikor Rákoson országgyűléseket tartottak. Az első országgyűlést itt 1277-ben tartották, innen kezdve Károly Róbert uralkodásának derekáig csak alkalmasint vannak adatok arról, hogy sorra kerültek. Ez tehát egy 30-40 éves időszak a 13-14. század fordulóján. A következő időszak 1445–1450 közöttre tehető. Ekkor minden évben tartanak ott egy országgyűlést. Majd 1458-ban Hunyadi Mátyást a januári, rákosi országgyűlésen választják királlyá, s van még egy gyűlés ennek az évnek a nyarán. Attól kezdve nincs több országgyűlés Mátyás uralkodása alatt a Rákosmezőn. A következő a Jagelló-korszak: 1498-tól 1526-ig, tehát Mohácsig kevés kivétellel minden tavasszal, május elején vagy közepén tartanak országgyűlést ott. E három korszaka van a rákosi országgyűléseknek. A tömeges országgyűlésekre tehát mindig a királyi hatalom válságos időszakában kerül sor, rendhagyó állapotot jeleznek.

– Hogyan kötődik a Rákos mezejéhez az uralkodó megválasztása?

– Királyválasztó gyűlésre ezen a helyszínen akkor került sor, mikor nem volt természetes – született vagy kijelölt – trónörökös. Tehát például II. Lajost nem kellett megválasztani, ő az apja örökébe lépett, mint törvényes fiúgyermek. Itt a jelöltek képviselői elvileg beszédet mondhattak, de ez a gyakorlatban nem mindig érvényesült. Például 1458-ban Vilmos, száz herceg lett volna Mátyással szemben az egyik jelölt és a lengyel király a másik, akik Habsburg Albert két lánya révén bejelentették igényüket a magyar trónra. Csakhogy Mátyás megválasztására, mint azt Bonfini megírja, Szilágyi Mihály sok ezer fegyveres köznemes élén érkezik meg, s az ellenjelölteket egyszerűen nem engedik szóhoz jutni. Igazi választásról beszélhetünk viszont 1490-ben, amikor mindenki előadhatta a mondókáját. Beszélt tehát a gyűlésen a II. Jagelló Ulászlóként megválasztott jelölt mellett Habsburg Miksa, Corvin János és Ulászló testvére, János Albert lengyel herceg követe is. Érdekessége a gyűlésnek, hogy János Albertet még ki is kiáltotta királynak Rákos mezején a köznemesség egy része.

Buzás Kálmán: Kiállás Rákosra, kilátás Budára – szimbolikus jelentése is volt annak, ha a köznemesség a várral szemben, nagy létszámban összegyűlt (Fotó: Tér Sebestyén)

– Kizárólag Pest akkori határain kívül szálltak meg a gyűlés résztvevői?

– A Mátyás megválasztásáról szóló követi jelentésekből tudjuk, hogy részben a Rákosmezőn, részben Pest városán belül szállt meg a köznemesség. Az is előfordult, hogy a városi polgárok házának kertjeiben vertek sátrat.

– A király is sátorozhatott itt, Rákos mezején az országgyűlés alatt?

– A gyűlésbe érkező főpapok, főnemesek rendelkeznek házzal Budán, míg a köznemeség főleg Pest körül száll meg. Tehát a király, a főurak és a főpapok mindig Budán tartózkodnak; így a gyűlés alatt átjárnak egymáshoz. Hol a király küld át egy vagy két főpapot és bárót a Rákosmezőre, vagy esetleg átmegy ő maga is; gyakoribb, hogy a nemesek választanak maguknak delegációt és ők mennek át Pestről Budára. Nem volt kockázatmentes egy ilyen követjárás: nem állt híd a Dunán, hajóval lehetett átkelni. 1504-ben például, amikor Budáról Pestre jöttek vissza a köznemesek, nekiütköztek egy hajómalomnak, és belefulladtak a Dunába; elég sokan haltak meg ebben a balestben. Erről az esetről Werbőczy is beszámol. Személyes ismerősei, követtársai voltak az áldozatok között.

– Az évnek mely szakában tarották a gyűléseket?

– Az országgyűlések kezdő időpontja Szent György napja (április 24. – a szerk.) lett volna, de sosem akkor kezdték el, inkább május elejétől a hónap derekáig. Ekkor már sarjadt a fű és lehetett etetni a lovakat. Ennyi ember és ló élelmezéséhez rengeteg élelemre és takarmányra volt szükség. Nem véletlenül voltak tehát erre a paraszti kultúrában is fontos időpontra időzítve a gyűlések. Két hét állt rendelkezésre, ezután a gyűlést mindenképpen feloszlatták, hiszen nem lehetett ennyi embert és lovaikat is élelmezni hosszabb ideig. Kivételek voltak persze, például a már említett királyválasztó országgyűlés 1490 júniusában.

– Vannak még az 1540-es országgyűlésről is feljegyzések.

– 1526 után nem tartottak többé az egész nemesség számára országgyűlést a Rákosmezőn.

– Mi a véleménye arról, hogy a kőbányai Királydombon sztélét, emlékoszlopot állítanak az egykori rákosi országgyűlések emlékére?

– Maximálisan akceptálható, hogy emléket állítsanak az egykori országgyűléseknek, melynek jelentőségét talán még nem is tudjuk kellőképpen értékelni. Magyar kuriózumról beszélhetünk, melynek európai kihatása is lett. Így például a lengyel nyelvbe is átkerült a „rokosz” szó országgyűlés értelelmében; szintén előfordul ebben a korban a „Rakusch” kifejezés a korabeli Habsburg Birodalom német ajkú területeinek irataiban.

– Mennyiben alátámasztható az, hogy éppen a kőbányai Királydomb lett volna az egykori gyűlések központi helyszíne?

– A Királydombnak nincs nyoma, említése a középkori forrásokban. A gyűlések helyszínét mindig „Rákos-mezőként” említik, németül vagy magyarul. De nyilván kell egy szimbolikus hely, ahová fel lehet állítani egy ilyen sztélét, természetesen nem lehet megjelölni egy több négyzetkilométeres területet az országgyűlések egykori helyszíneként.

Címlapfotó: Kontos Gábor úgy látja, kár lenne beépíteni az egykori országgyűlések helyszínét (Fotó: Tér Sebestyén)

hirado.hu
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Népszerű a Mahart nyaralóhajózási programja
    Sikerrel indult júliusban a Mahart nyaralóhajózási programja, jelentős az érdeklődés, a hajók kihasználtsága augusztusban 62 százalékos - közölte Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
  • Mi ellen tüntet a nyugati középosztály?
    Amerikában és Nyugat-Európában is több tízezren tüntetnek. Fehérek, heteroszexuálisak, adófizetők és nagyon mérgesek.
  • Visegrádi hallgatói szövetség alakul
    Idén a magyarok szervezik az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok éves közgyűlését, amelynek kiemelt témája a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás – mondta el a Magyar Nemzetnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyi elnökségi tagja.
MTI Hírfelhasználó