Ellenséges "soft power" ellen: erős kormány
Veszélyként azonosítottuk a „döntéshozatal kiszervezését” mint olyan folyamatot, mely manapság az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a demokráciára és a választói akarat érvényesülésére.
2020. július 19. 08:46

A világon egyre jellemzőbb a kormányzati döntéshozatal kiszervezése. Az Alapjogokért Központ kutatása szerint ezen folyamatok súlyosan sérthetik a nemzetállamok szuverenitását - fogalmazott Szolomayer Balázs, a kutatóintézet vezető elemzője az M1-en. A témával kapcsolatban a Gondola Szolomayer Balázst kérdezte.

- Hogyan látja, milyen veszélyek leselkednek manapság egy ország szuverenitására?

- Az Alapjogokért Központ több ízben is vizsgálta a kérdéskört „Kié a főhatalom” című tanulmánysorozatában, mely azt a problémát járta körül, hogy egy modern állam szuverenitását milyen tényezők képesek hathatósan befolyásolni. Ilyen veszélyként azonosítottuk a „döntéshozatal kiszervezését” mint olyan folyamatot, mely manapság az egyik legnagyobb veszélyt jelenti a demokráciára és a választói akarat érvényesülésére.
A fékek és ellensúlyok rendszerét, és az ezek alapját biztosító független intézményeket és nemzetközi szervezeteket a második világháború után azért hozták létre, hogy meggátolják egy újabb világháború kitörését, továbbá, hogy elkerüljék a nyugathoz tartozó országok esetleges weimarizálódását. Ezek a független intézmények és nemzetközi szereplők kiegészülve az NGO-hálózatokkal azonban mára olyan túlzott mértékű hatalomra tettek szert, mely által képessé váltak arra, hogy komolyan befolyásolják egy ország szuverenitását és a választói akaratot a soft power eszközeivel.
Ráadásul nem csak az emberek demokratikus akaratát képesek befolyásolni, hanem egy jól körülhatárolható ideológia mentén járnak el, ez pedig a liberalizmus. Azt láthatjuk, hogy a nemzetközi szervezetek és a civilnek álcázott, valójában politikai aktivista csoportok tevékenyen lépnek fel a többségében jobboldali és konzervatív kormányok ellen és minden eszközt felhasználnak arra, hogy liberális irányba tereljék politikájukat, akkor is, ha a választóik ennek a szöges ellentétére adtak felhatalmazást.



A nyomásgyakorlásra számtalan eszköz áll rendelkezésükre. A civil és nemzetközi szerveztek például olyan normákat és nemzetközi standardokat állítanak fel, melyek valójában nem léteznek. Nincs ugyanis egységes definíciója sem a demokráciának, sem a jogállamiságnak, sem a sajtószabadságnak és még folytathatnánk a sort. Természetesen nem az állítom, hogy ne lehetne különbséget tenni Szaúd-Arábia berendezkedése és mondjuk Lengyelországé között. Azonban két nyugati-európai állam összehasonlítása már lényegesen nehezebb, és egyáltalán nem lehet objektíven eldönteni, hogy melyik a demokratikusabb ország. Ezek az NGO-k ráadásul sosem veszik figyelembe a történelmi adottságait egy országnak, hanem ugyanazt a liberális berendezkedést és társadalmat szeretnék minden egyes országban kialakítani. Ennek érdekében propagálják az egyneműek házasságát, folyamatosan lazítanák az abortusz-szabályozásokat és teljesen felhígítanák a bevándorlási törvényeket. És ha ezeket a „normákat” egy ország nem fogadja el, akkor nem elég demokratikus, nem elég elfogadó, és nincs benne jogállam. Ennek megfelelően a nemzetközi és álcivil szervezetek rendre megállapítják, hogy az adott állam nem felel meg az általuk megalkotott teljesen szubjektív – ám szerintük standardnak mondott – „független” mércéknek és elítélik őket. Ezeket a jelentéseket később csokorba szedi valamely nemzetközi szerv és pellengérre vonja az adott országot, ezzel nyomás alá helyezve, hogy változtasson politikáján.

- Nézzünk meg konkrét példát!

- Az USA-ban például a Legfelsőbb Bíróság újraértelmezte az Egyesült Államok alkotmányát, és így a választói akaratot kikerülve mondta ki, hogy a homoszexuálisok házassága minden tagállamban legális. Holott azt különböző közvélemény-kutatások szerint az amerikai lakosság túlnyomó többsége ellenezte, és egy ilyen súlyú társadalmi kérdésben a törvényhozásnak kellett volna döntenie egy bíróság helyett. Ehelyett a bíróság gyakorlatilag durván beleavatkozott egy másik hatalmi ág szerepkörébe, továbbá a választói akaratot is felülírta.

- Nézzünk hazai példát!

- A magyar társadalom többször is nyíltan véleményt mondott arról, hogy szigorú bevándorlás-ellenes szabályokat szeretne, és elutasítja a multikulturális társadalmi modellt. A magyar kormány ennek megfelelően fizikai és jogi határzárat hozott létre, hogy a választói akaratnak érvényt szerezzen – mindezt tette ráadásul az uniós és a schengeni szabályok betartása mellett. Természetesen a nemzetközi hálózatok nem nyugodtak bele abba, hogy a hazai konzervatív kormány ellenáll a liberális, emberi jogi fundamentalista elveknek. Ezért az egyik Soros György által pénzelt civil szervezet a határon migránsokat buzdított arra, hogy forduljanak a magyar bírósághoz. Ők ugyanis úgy ítélték meg, hogy a három oldalról zárt, egy oldalról, Szerbia irányába nyitott tranzitzóna egy börtönhöz hasonlóan őrizetnek minősül. A szegedi bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bírósághoz fordult. Az Európai Bíróság pedig kimondta, hogy a tranitzónák léte ellentétes az uniós joggal, és felszólították a magyar kormányt azok megszüntetésére. Tehát mi történt? Egy civilnek mondott, valójában politikai aktivista csoport és egy hazai illetve egy nemzetközi bíróság képes volt felülírni a választói akaratot, és rákényszeríteni a szándékát a törvényhozókra. Az már csak a magyar kormányon múlt, hogy a tranzitzónák helyett a kormány szigorúbb szabályozást hozott, és nem engedett a nemzetközi nyomásnak. De mit tett volna egy gyengébb felhatalmazással bíró jobboldali kormány, vagy egy baloldali kormány?

- Mit lehet tenni ezen civilnek álcázott szervezetek leleplezéséért, hogy a társadalom számára is kiderüljön, hogy mik a valós szándékaik?

- A Magyar Országgyűlés 2017-ben fogadta el a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, melynek az volt a célja, hogy kiderüljön, hogy mely szervezetek milyen mértékben kapnak Magyarországon kívülről forrásokat. A magyar szabályozás egyébként egyáltalán nem egyedülálló a világban. A hazai törvény mintájául az Amerikai Egyesült Államok és Izrael hasonló jogszabálya szolgált. Utóbbi államban ráadásul szintén Soros György tevékenysége miatt kellett szigorítani a szabályozásokon, mivel a magyar származású milliárdos komoly pénzekkel kezdett dotálni palesztin – sok esetben terroristának minősülő – szervezeteket.

A magyar kormány tehát azt tudja tenni ilyen esetekben, hogy felfedi azon összefüggéseket, melyeket ezen civil, valójában politikai aktivista csoportok megpróbálnak elrejteni, vagy letagadni. Bár ezek a szervezetek mindig az átláthatóságra hivatkoznak, amikor saját magukra kellene vonatkoztatni a transzparenciát, akkor természetesen már egészen más a helyzet. Ha ugyanis saját működésüket kellene felfedniük, akkor az átláthatósági törvény kirekesztő, antidemokratikus és civilellenes. Holott pusztán arról van szó, hogy mindenki játsszon nyílt lapokkal. Semmi többről.

- Mit tehetnek a nem külföldről pénzelt, tehát valódi civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány: www.balassi.eu – a spekulánsok által felbérelt manipulátorok leleplezéséért, a jogállam védelméért, a demokrácia kiteljesítéséért?

- Magyarország és a magyar jobboldal véleményem szerint élenjár abban, hogy felfedje a globális hálózatok kapcsolatát és valódi szándékait. Nem véletlen, hogy a liberálisok egyik legnagyobb ellenfele ma Lengyelország és Magyarország. Mivel ez a két ország az Európában, melyek nyíltan szembe mernek szállni a dogmatikus liberalizmus eszméivel, és nem hagyják politikájukat megmásítani semmilyen külső nyomás hatására. Továbbá a lengyel-magyar szövetség képes volt bebizonyítani, hogy nem csak a liberális demokrácia lehet az egyetlen út egy ország előtt, hanem a keresztény demokrácia és a keresztény szabadság is.

Szolomayer Balázs

Hiába helyezik nemzetközi nyomás alá ezen országokat a különböző NGO-k és nemzetközi szerveztek. Hiába árasztja el Hollywood liberális filmekkel a közvéleményt, hiába folytat minden egyes multinacionális cég érzékenyítő kampányokat, a normalitás akkor is utat tör magának és nem adja meg magát egykönnyen. De csak akkor, ha a konzervatívok is megszervezik magukat és erős talapzatról szállnak szembe a deviánsokkal. Éppen ezért tartom fontosnak az olyan, a hagyományokat őrző valódi civil egyesületeket, mint a Balassi Kard Művészeti Alapítvány. Ezen körök ugyanis képesek továbbörökíteni azokat a tradíciókat, melyek a magyar nemzet megmaradásának a kulcsai. Továbbá a magyar kultúra nemzetközi hírnevét is öregbíteni.

gondola
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
  • Tovább nőtt a genderideológiát elutasító magyarok aránya
    Amíg 2021 áprilisában a magyar felnőtt lakosság 69 százaléka gondolta úgy, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, addig novemberben már közel háromnegyedük, 72 százalékuk helyezkedett ugyanerre az álláspontra. Ráadásul emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint csak férfi és csak női nem létezik: 2021 áprilisában 66, novemberben pedig már 73 százalékuk utasította el e tekintetben is a genderideológia legalapvetőbb állítását – derül ki az Alapjogokért Központ áprilisi és novemberi közvélemény-kutatásából.
MTI Hírfelhasználó