Elő a polcról Vörösmartyt!
Gróf Merán Fülöp elmélkedése a koronavírus-járványról, a baloldali anarchista mozgalmakról – és Vörösmartyról...
2020. július 20. 19:23

A számos külhonban élő magyar író között vannak nagyok és olyanok, akik a kiváló melléknevet is megérdemlik, de kimagasló kevés van közöttük – ami természetesen a nyelvünkkel és annak sajátosságaival áll összefüggésben. Nyelvszigetek vagyunk. Az anyaországban a helyzet egészen más. Magyarországon mindig voltak írófejedelmek, és rengeteg az olvasó is. Külföldön élő magyar költőink szerepét mégsem szabad lebecsülni. A mi témáinkat viszik ki a nagyvilágba.

Ez csak egy kis bevezető volt a most hirtelenjében az egész világot elözönlő, a média hatalmas ereje által a legkisebb viskóba is eljuttatott rémhíráradat elé, amely előtt nem volt, és nincs megállás azóta sem. Az emberek elhitték, hogy itt a világvége, és dörömbölni kezdtek a vén Európa tiszteletre méltó intézményeinek kapuin, az ősöregektől a legmodernebbekig. Beköszöntött egy itt, Európában talán már az őskor óta nem tapasztalt állapot, amely – ha egyelőre csak rövid időre is – kiiktatta a nagy állami rendszereket a demokráciával együtt, ledöntötte a modern bálványokat a pénz mindenhatóságától a jog uralmáig, még a parlamentek is meginogtak. Ha az utcára néztünk, úgy éreztük, hogy a dörömbölésből csörömpölés lett… ha egyáltalán hagytak az utcára nézni. Hová lett a sok-sok szigorú rendfenntartó? Hová lettek a statisztikusok, hová a különböző egyházak, hová a nagy szónokok, hová mindenki támasza kerek e világon: a hit?

Valaki egyszer írt egy könyvet azzal a címmel, hogy Egyedül vagyunk!1 Bizony, aki sokat volt egyedül életében, most könnyebben birkózott meg ezekkel a nehéz napokkal is. Volt, aki már egy új pestisjárványról beszélt. Én csak annyit mondtam: „Elő a polcról Vörösmartyt!” – akinek oly nagy csodálója volt már Ady Endre is, annyira tisztelte, hogy a legnehezebb években is a zsebében hordta verseit nap mint nap. Lelki barátja volt, akivel a mélységből a magasságba tudott emelkedni, mert jól tudta, hogy művei az örökkévalóság pillérei…

Most pedig engedjék meg, hogy e páratlanul nagy költő, Vörösmarty Mihály sorait idézzem, aki korunk legnagyobb krízisében is hathatós segítséget tud nyújtani népünknek, nemzetünknek.

*

A merengőhöz (1843. március eleje)

„Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.”

*

Az emberek (1846. május előtt)

„És hosszu béke van s az ember
Rémítő szapora (...)
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.”

*

(S újra ez a váratlan döbbenet, a halálfélelem, amely az embert kiábrándítja. Ezúttal nem egy vesztes szabadságharc képében a szerző íróasztala mellett, hanem a világszerte futótűzként terjedő diktatórikus mozgalmak kénye-kedve szerint bárhol és bármikor; de a költőóriás erre is tudja a választ... – a szerző megjegyzése).

*

A vén cigány (1854. július–augusztus)

„Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg ujra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel ujra a vonót,
És derüljön zordon homlokod,
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával.”

 

gróf Merán Fülöp

gondola.hu

***

A szerzőről

Merán Fülöp, a számos nemzetközi kitüntetéssel elismert vadászíró 1926. december 12-én született a vértesi Csákberényben, a Meran grófi család negyedik gyermekeként.
A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja a Mariazell közelében fekvő brandhofi birtokán élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg (1782–1859), II. Lipót császár fia, I. Ferenc császár öccse, a grazi Joanneum, ill. Műszaki Egyetem alapítója volt. Az első Meran gróf Lamberg lánnyal kötött házasságot; Lamberg Ferenc, a 19. század nagy hírű vadászfestője is a családhoz tartozott. A XIX. század végétől a különös házasságból származó Merán család tagjainak története egybekapcsolódott Csákberény históriájával. A Meran-Lamberg-uradalom nemzedékeken át híres volt az erdő- és vadgazdálkodás, illetve a vadászati kultúra magas színvonaláról, ami életre szólóan meghatározó élményt jelentett az ifjú vadász és leendő író számára.

A II. világháború végén a család menekülni kényszerült a megszálló szovjet csapatok elől, majd 1948-ban, a kiépülő rezsim általi üldöztetése miatt, Merán Fülöp a bátyjával, Ferenccel a végleges távozás mellett döntött. A nehéz szívvel hátrahagyott szülőföld után Grazban telepedett le, ahol az eggenbergi vadászkastélyban létrehozta, majd negyven éven át vezette a munkássága révén európai hírűvé vált vadászati múzeumot. 1974-től sorra jelentek meg vadászati témájú könyvei, melyek komoly sikert arattak a német nyelvterületen, de magyarul csak a rendszerváltást követően jelenhettek meg.

Merán Fülöp nemcsak szenvedélyes vadász, a természet és a vértesi táj olthatatlan szerelmese, hanem egyben a XX. század történelmének éles szemű és hiteles krónikása, így írásai a vadászok mellett a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthatnak. Könyveiért – számos osztrák és európai díj, kitüntetés mellett – megkapta a CIC legmagasabb kitüntetését, a Pro Merito-díj arany fokozatát. Jelenleg is aktív vadász, termékeny író. Könyveinek kiemelkedő érdeme és erénye az a szép, választékos, napjainkban követésre méltó magyar nyelv, amelyet nemzeti hovatartozásának bizonyítékaként több mint hat évtizednyi külhoni tartózkodása ellenére is megőrzött, és aktívan használ.

 

1John Gribbin brit asztrofizikus tudományos ismeretterjesztő munkája. Magyarul: Egyedül vagyunk!  A földi élet csodája, ford. Dr. Both Előd, Akkord Kiadó, Budapest, 2012, 278 oldal.

gondola
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Visegrádi hallgatói szövetség alakul
    Idén a magyarok szervezik az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok éves közgyűlését, amelynek kiemelt témája a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás – mondta el a Magyar Nemzetnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyi elnökségi tagja.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
MTI Hírfelhasználó