Őshonos kisebbségek az Európai Unióban
Az elmúlt 30 év során már volt arra példa, hogy az európai intézmények rádöbbentek, hogy az őshonos nemzeti közösségek kérdésével foglalkozni kell. Ez történt a dél-szláv háborúk idején mikor az Európa Tanács megalkotta az Európai Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját.
2020. július 21. 09:13

Egységes európai szabályozásra van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében - mondták el azon a budapesti sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a terület javasolt alapelveit tartalmazó kiadványt. Kalmár Ferenc miniszteri biztosnak tett föl kérdéseket a Gondola.

- Miniszteri biztos úr, a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az Unió-központ kezdettől elzárja magát ettől a témától, mert nem akarja a konfliktusokat vállalni. Mivel döbbenthető rá az EU "mélyállama" arra, hogy így semmi értelme az Európai Unió létének:

- Az elmúlt 30 év során már volt arra példa, hogy az európai intézmények rádöbbentek, hogy az őshonos nemzeti közösségek kérdésével foglalkozni kell. Ez történt a dél-szláv háborúk idején mikor az Európa Tanács megalkotta az Európai Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. A két dokumentumot aláíró országokat időközönként monitorizálja, ellenőrzi, egy strasbourgi csoport melyek feltárják a hiányosságokat és jelentéseiket az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé terjesztik. A korrigáló javaslatok viszont nem kikényszeríthetők. Úgy szoktuk jellemezni a fent említett dokumentumokat, hogy „kötelezőek de nem kikényszeríthetők”.

Baszkföld

Kevés politikus van Európában aki ne látná be, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése stabilitási és biztonsági tényező lehet mely veszélyeztetheti Európa békéjét. Ennek ellenére az EU-ban ez a kérdés nemzeti hatáskörben van. Vagyis: „kecskére bízták a káposztát”. Sok ország úgy látja, hogy az idő úgyis a felmorzsolódás, az asszimiláció felé viszi az őshonos nemzeti kisebbségeket.
Figyelembe véve a múltat de a jelenlegi európai folyamatokat is a kiadvány szerzői, Szili Katalin és jómagam nem részletekbe menő központi szabályozást javaslunk hanem alapelveket melyek beépítése a tagállamok nemzeti jogrendszereibe kötelezően történjen meg.
Lehet, hogy naivitásnak tűnik a szükséges jobb belátásban bízni de, ezen kívül vannak olyan nemzeti és kisebbségi törekvések is melyek ebbe az irányba hatnak és erősödni látszanak.

- Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól. Carl Gustaf Emil von Mannerheim "finn" marsall, majd államfő példája mennyire segít megértetni ezt az alapelvet?

- A von Mannerheim család német eredetű, aztán kivándorlásuk következtében svéd lett és végül finn. Az európai történelem során a sok háború gyakori határmódosításokkal is járt. A határok mozogtak, az emberek maradtak. A legjobb példa az állampolgárság és a nemzeti identitás elválásának elfogadási kényszerére Kárpátalja mely, egy emberöltő alatt legalább öt országhoz tartozott. Egy normális ember nem tud élete alatt ilyen sokszor identitást váltani. Egyszer is nehéz de, nyomtalanul inkább lehetetlen. Viszont mivel az EU tagországok egy értékrendet vallanak, ugyanazon szövetségeknek tagjai e két fogalom nem lehet ellentétes vagy netán ellenséges egymással.

- A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. Ez ENSZ-Alapvel és EU-alapelv is. Pozsonyban, Bukarestben kiknek kellene az idézeteket felolvasni?

- Nemcsak felolvasni hanem el is magyarázni ennek fontosságát a teljes politikai eliteknek és azt is, hogy a kizáró nemzet-állam fogalma már nem a 21. századba való.

- Az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni mind a kollektív jogok biztosítása szükséges. Ez a valóban alapvető, tehát az identitáshoz való jog miért sikkad el? Hiszen maga Széchenyi is megírta a Hitelben: "Nem lehetünk más nemzet béliek önbecsülésünk elvesztése nélkül."

- Az identitásnak két összetevője van: az egyéni és a kollektív. Egy embernek van egy egyéni identitása mely meghatározza, viszonyítja őt a többi emberhez. De, mivel az egyén közösségben él van egy közösségi identitása is mely jellemző arra a közösségre melyhez ő tartozik. Széchenyi gondolatát folytatva felmerül a kérdés: az önbecsülés nélküli ember képes-e értéket teremteni? Vagy netán egyes hatalmaknak csak az irányítható „ember-tömeg” növelése, az etnikai homogenizálás a fontos? Mostanában széles körben lehet hallani azt a gondolatot, hogy a nemzeti kisebbségeket integrálni kell a többségi társadalomba. Kollektív jogok nélkül ez biztos utat jelent az asszimiláció felé. Sajnos, a nemzetközi egyezmények, ajánlások az egyéni jogokra fektetik a hangsúlyt.

Dél-Tirol

- Egy állam területén élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezői az adott államnak. Ennek ellenére miért valósulhat meg, hogy a Székelyföldtől beömlő hatalmas adóbevételekhez képest a térség arányaiban kevesebb közforráshoz jut?

- A felvetett kérdés Románia területfejlesztési és nemzetpolitikájából adódik. Az elmúlt száz évben a magyar közösség asszimilációjára törekedett a román hatalom. Továbbá, Románia mindig is az Alkotmányra hivatkozik miszerint „egységes nemzet állam”. Erre hivatkozva a romániai nemzeti kisebbségeket „együttlakó nemzetiségeknek” tekintették, tekintik. Így szó sincs arról, hogy államalkotó tényezők lennének annak ellenére, hogy az általuk teremtett értékek jelentősen gazdagítják Romániát.

- Európa lakosságának tíz százaléka nemzeti kisebbségként él, ez körülbelül Spanyolország lakosságával ér fel, és mint mondta, tapasztalataik szerint a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseket a bilaterális szinten "nem igazán lehet megoldani". Milyen titkos érdekek akadályozták meg, hogy ennek a valós körülménynek is biztosa legyen Brüsszelben?

- Valóban jó volna, ha Brüsszelben volna egy biztosa a nemzeti kisebbségeknek de, csak miután az EU a javasolt alapelveket elfogadja. A bilaterális szint azért is problémás lehet, mert a tárgyaló felek nem mindig egy platformon vannak. Például vannak szomszédaink akik nem ismerik el a kollektív jogokat mi pedig igen. A javasolt alapelvek európai elfogadása közös platformot biztosítana.

Kalmár Ferenc

- A javasolt alapelvek, axiómák elfogadtatása "egy új Pax Európa" megteremtésének alapfeltétele, mely lehetőséget biztosít, hogy Európa újradefiniálja magát a globális világban, alapértékei megőrzése mellett. A Pax Európa nem érdeke a fegyveriparnak. Hogyan lehet ezt a pénzes ágazatot legyűrni?

- Nem vagyok járatos a fegyveripar kereskedelmi politikájában de, azt gondolom, hogy jelenleg nem Európa és ezen belül nem az EU országai jelentik ezen iparág legfontosabb piacát. Az európai huszadik század után nem gondolom, hogy a kontinens politikai elitjét e „pénzes ágazat” el tudná téríteni a békés megoldások keresésétől. Egy új Pax Európa megteremtésének alapfeltétele az európai nemzetek, országok közötti kiegyezés, megbékélés. Ezt szolgálhatja a kidolgozott javaslatunk. Erre alapozva nemzeteink összefogását mindannyian sikeresek lehetünk a globális versenyben, e nélkül viszont mindannyian vesztesek.

gondola
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Orbán–Orban-találkozó lesz a magyar–román határon?
    A magyar és a román miniszterelnök jelenlétében avathatják fel szeptember 4-én a két ország határához vezető Bihar–Bors autópálya-szakaszt és az új határátkelőt. Erről Ovidiu Barbier, a romániai közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) igazgatóhelyettese beszélt egy televíziós interjúban.
  • Vidnyánszky, a „román”
    A DK-szimpatizánsok keménymagja egyenesen Romániába zavarnák „vissza” a Beregszászról származó művészt.
  • Trianon 100 kompozíció a debreceni virágkarneválon
    Bár a járványhelyzet miatt elmarad a virágkocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása augusztus 20-án Debrecenben, az 51. virágkarnevált megtartják: tíz színpompás virágkompozíciót tekinthetnek meg majd az érdeklődők a főtéren, a táncosok pedig a város különböző pontjain mutatkoznak be - jelentették be a szervezők csütörtökön sajtótájékoztatón, ahol bemutatták a készülő virágkocsikat is.
MTI Hírfelhasználó