Szájer József az EP-ben: Mi megharcoltunk a jogállamért!
A jogállam nem jelenti le nem írt szabályok számonkérését, a kettős mércét.
Utoljára frissítve: 2020. július 23. 13:34
2020. július 23. 13:27

– Ebben a házban sokat beszélnek a jogállamiságról olyanok is, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy az mit jelent – kezdte az európai parlamenti felszólalását csütörtökön Szájer József, aki szerint a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. – Az én nemzedékem harminc évvel ezelőtt azért harcolt, hogy ez ne csak az Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen! Mi ezért megharcoltunk! – vélekedett a Fidesz EP-képviselője. Szerinte a jogállam nem jelenti le nem írt szabályok számonkérését, a kettős mércét – amikor valakit megbüntetnek ugyanazért, amiért más dicsértet kap. – Nem jelenti az egyeseknek nem tetsző politikai ideológiák szankcionálását vagy elhallgatását. Pedig itt egyesek erre használják a jogállam jelszavát – mondta.

– Aki jogállamról papol, az ne tekerje ki a szavazási szabályokat! – húzta alá Szájer József, emlékeztetve a Sargentini-jelentés 2018-as elfogadásának körülményeire. – Aki a jogállam híve, ne ijedjen meg az eltérő véleményektől. Az adja meg a vádlottnak a szót, hogy védekezhessen! – fogalmazott a Fidesz–KDNP EP delegációjának elnöke, ezúttal arra utalva, hogy a magyar vírustörvényről szóló, májusi EP-vitán Varga Judit igazságügyi miniszter nem kapott szót Brüsszelben.

– Ebben a házban olyan megoldásokat erőltetnek, amelyeknél nem normatív, nem jogi kritériumok alapján határoznák meg, hol sérül a jogállam, hanem már a gyanú esetén is súlyos anyagi szankciókat vetnének ki és nem garantálnák az egyenlő elbánást sem. Ez a kommunista modell! Mi már láttunk ilyet, már voltunk áldozatai hasonló törekvéseknek. Legyőztük őket és nem fogjuk megengedni, hogy a hátsó ajtón visszatérjenek! – szögezte le Szájer, aki szerint Európa ennél igenis jobbat, jobb jogállamot érdemel.

A „zavaros” jogállamisági alku miatt háborog az Európai Parlament

Megkezdődött az uniós keretköltségvetésről és mentőalapról szóló vita az Európai Parlamentben, ahol Charles Michel tanácsi, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is a képviselők megnyerésére tettek kísérletet. Az Európai Parlament zöld jelzése is kell a mintegy 2000 milliárd eurós csomag végrehajtásához – nem csoda tehát, hogy a csúcsintézmények vezetői az eddiginél is engedékenyebbnek mutatkoztak a képviselők irányába. A jogállamiság az ülés egyik leginkább vitás ügye. A fideszes Szájer József szerint az EP még a saját szabályait is felrúgja a politikai célok teljesítése érdekében.

Miután Európa történelmi pillanataként harangozták be az uniós állam – és kormányfők kedd hajnali, a 2021–27 közötti büdzséről, illetve a 750 milliárd eurós mentőalapról szóló megállapodását, az Európai Parlament (EP) részéről gyakorlatilag órákon belül megálljt parancsoltak a győzelmi éneknek. A Magyar Nemzet is megírta, a testület erősen kritizálta a büdzséalkut, többek között annak keretösszegét, az abban a stratégiai jelentőségű és jövőorientált programokra szánt összegeket, és nem mellesleg annak az erős jogállamisági mechanizmus hiányára vonatkozó részét.

Charles Michel tanácsi, és Ursula von der Leyen bizottsági elnök ezeknek az aggályoknak az orvoslására tettek kísérletet ma reggel Brüsszelben, mégpedig annak reményében, hogy mielőbb megnyerjék a képviselőket. Az idő szorít: a járványhelyzet miatti vészjósló gazdasági mutatók és a jövő év januárjától érvényes keretköltségvetés miatt sem szabadna késlekedni.

Charles Michel ennek megfelelően a képviselők figyelmébe ajánlotta, hogy a Tanácsnak gyakorlatilag két hónap alatt sikerült megállapodnia a gigászi összegekről, és kedd hajnalra „mind a 27 vezető adott, majd ezért kapott is valamit”.

 Az Európai Tanács elnöke szerint több szempontból is történelmi jelentőségű az alku: a közösség tagjai először vesznek fel közösen hitelt, illetve először szerepel szempontként a klímavédelem és a jogállamiság az uniós büdzsében. – Az ülésen szemtől szembe, őszintén tárgyaltunk a jogállamiságról – mondta Michel, aki szerint az erről szóló vita azonban még nem záródott le teljesen.

Ursula von der Leyen szintén a megállapodásban foglaltaknál jóval kritikusabban szólt a jogállamiságról: mint azt mondta, a közös értékekre bizony nem lehet árcédulát rakni. A képviselőknek megígérte korábbi kívánságuk teljesítését is, miszerint az uniós pénzek kifizetésénél a bizottság 2018-as, meglehetősen szigorú pénzügyi szankciókra vonatkozó jogállamisági javaslatát veszik majd figyelembe. Erre azonban nincs konkrét utalás a kedden tető alá hozott alkuban, amit több képviselő is a bizottsági elnök orra alá dörgölt.

 A Zöldek „Orbánnak adott ajándékról” beszéltek, miközben a magyar kormánypártoknak helyet adó Európai Néppárt részéről inkább értetlenséget fejeztek ki az alku jogállamisági részével kapcsolatosan. Manfred Weber, a párt frakcióvezetőjét elmondása szerint „összezavarja”, hogy mindenki másról beszél, nem egyértelmű: van-e jogállamisági feltételrendszer vagy sem?

A Fidesz részéről Szájer József szólalt fel, aki szerint a jogállam a szabadságot, a nemzeti függetlenséget és a demokráciát jelenti. – Az én nemzedékem harminc évvel ezelőtt azért harcolt, hogy ez ne csak az Európa nyugati felén élők örökölt privilégiuma legyen! Mi ezért megharcoltunk! – mondta az EP-képviselő. Szerinte a jogállam nem jelenti le nem írt szabályok számonkérését, a kettős mércét – amikor valakit megbüntetnek ugyanazért, amiért más dicsértet kap. „Nem jelenti az egyeseknek nem tetsző politikai ideológiák szankcionálását vagy elhallgatását” – mondta.

A kérdés nem csak az EP-ben, de a magyar sajtóban is nagy visszhangot kap. A Portfólió portál Von der Leyent idézve szintén szigorú jogállamisági mechanizmust vizionált, míg Varga Judit igazságügyi miniszter lapunknak adott interjújában mondta el: az uniós alkuban bizony nincs jogállamisági kondicionalitás. – Egy új, általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról született döntés, ami az EU költségvetésének és pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálja – mondta a tárcavezető.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó