A Momentum liberális előítéletessége
A párt saját logikája szerint a harminc év alattiaktól is el lehetne venni az általános választójogot.
2020. július 26. 11:12

Kádár Barnabás, a Momentum politikusa, aki az európai parlamenti választásokon a párt 5. helyén foglalt helyet – tehát nem egy „futottak még” ember a pártban – azt találta mondani, hogy jobb lenne, ha a hatvan év felettiek nem mennének el választani 2022-ben. Hogy miért?
Azért, mert érvelése szerint a hatvan év felettiek azok, akik elhiszik az általa populistának nevezett pártok propagandáját. Vagyis ők azok – a vidékiekkel, iskolázatlanokkal, szegényebb rétegekkel együtt –, akik az Orbán-kormányra szavaznának. Ezzel szemben a művelt, iskolázott, modern és haladó fiatalság megveti a populizmust, s nem szavaz az Orbán-kormányra, sem Donald Trumpra, sem Andrzej Dudára, s nemet mondott a brexitre. Egyszerűen szólva: Kádár számára az igazi „törésvonal” Magyarországon és a mai világban az ostoba, műveletlen, megvezethető öregek és a művelt, tájékozott, haladó fiatalok között húzódik.

Kádár persze most már védekezik és visszakozik, de azért le kell szögezni, hogy a még­iscsak elhangzott kijelentések végtelenül szánalmas módon előítéletesek, amelyek mellett szó nélkül is elmehetnénk, ám Kádár megszólalása beleillik abba a nyugati félteke liberális, kozmopolita, klimahisztérikus fiataljai körében megjelenő felfogásba, melyet az „OK, boomer!” kiszólás jellemez a legjobban. Vagyis: oké, öreg, eleget beszéltél, nem érted már ezt a világot, most már húzzál el a pi…ába.

Az idősellenesség, az apák, szülők lenézése és lekezelése először a hatvanas évek beatgenerációjában, a ’68-asoknál jelent meg, belőlük nőttek ki a mai liberális politikusok, ők vezetik az uniót és számos nyugati államot, ők irányítják a nemzetközi, szupranacionális szervezeteket. Az ő globalista, „haladó” szellemiségük jelent és jelenik meg a mai liberális huszonévesek, az Y és Z generáció környékén, s többek között a Momentum soraiban. A jelenség tehát nem új, az ostoba előítélet azonban ma is ostoba előítélet az idősebb generációkkal szemben.

Hiszen ilyen erővel felvethetnénk: a harminc év alatti fiatalok – köztük Kádár Barnabás – jobban tennék, hogy ne vegyenek részt a választásokon, mert túlságosan tapasztalatlanok még, nem értik a világ folyását, gondolkodásuk nem elég árnyalt és megfontolt, indulatok vezetik őket és nem a józan ész, számukra még minden politikai jelenség új, ezért nagyon könnyen meg lehet őket vezetni. Például el tudja velük hitetni a globális hatalom, hogy a nemzet érdekeiért, a közjóért hatékonyan dolgozó kormányok, így az Orbán-kormány „populista”, mely szó állítólag valami nagyon rossz dolgot jelent. El tudják velük hitetni, hogy a haza nem számít semmit, hazátlan világpolgárnak lenni nagyon jó, hogy a hagyományos család sz…rt sem ér, annál jobb a szexuális másság; a migránsokat szeretni kell, mert bár elég sokat erőszakoskodnak a nőinkkel és garázdálkodnak, néha kicsit robbantgatnak és terrormerényleteket követnek el ellenünk, de hát ez csak szépséghiba, ők, az iszlám migránsok a jövő stb.

De szegény fiatalok azért is teljesen „védtelenek”, mert elhiszik még azt is, hogy Soros György maga a megtestesült jótékonykodás, humanizmus és filantropizmus, s nem egy, a víziójával a világot lépésről lépésre átalakítani akaró, brutális hatalmú akarnok, aki mindenkit felhasznál eszközként, hasznos idiótaként, köztük főleg éppen a fiatalokat céljai elérése érdekében.

Sőt a fiataloknak azért is kellene távol tartani magukat a szavazástól, mert képtelenek utánanézni akár még a magyar politikai közelmúltnak is, így még azt sem veszik észre, hogy az előttük önmagát a közösségi portálokon és máshol illegető, fiatalosnak mutató Őszödi Gyurcsány Ferenc egy évtizeddel ezelőtt tönkretette az országot és brutálisan megverette az ellene tüntető tömegeket, s hogy minden szava álságos és hazug, s ebbéli naivitásukban akár csak egy szavát is elhiszik a volt miniszterelnöknek, és követik őt. Szóval, ha a fiatalok ilyen végtelenül naivak és ilyen könnyen megvezethetők például Gyurcsány által, akkor tényleg jobb, ha elhúznak messzire a szavazóurnáktól, mert az ő oktondi tudatlanságuk miatt az ország ismét a tönk szélére kerül – és ezt mégsem akarhatja a magyar választópolgárság.

Vagyis most beszéljünk arról, hogy el kellene venni a fiataloktól a szavazati jogot? Hova vezet ez az egész, liberális elvtársak? Az idősebbekkel szembeni előítélet nem más, mint a liberális rasszizmus egyik megjelenési formája – Kádár tehát nem tudja, de teszi: ezt a liberális rasszizmust fejleszti tovább. A liberális rasszizmusnak kétféle változata van, egyik sem túl szívderítő, de jól jellemzi a valaha – a XIX. századi klasszikus liberalizmusban – szebb napokat látott ideológiai irányzatot.

Az egyik sokban hasonlít a hagyományos faji-etnikai alapú elméletekhez, de mégis sajátos: ez az euroatlanti társadalmakat, azok hagyományait, nemzettudatát, vallását, szokásait fenntartó fehér férfiakkal (és a hagyományokat őrző, nem feminista nőkkel) szembeni előítélet. Másképpen fogalmazva, ez a társadalmi többséggel szembeni rasszizmus. Sajátos eltorzulás ez: amíg a klasszikus, XVIII–XX. századi liberalizmus még az elnyomott kisebbségekkel – feketék, nők, spanyol ajkúak, szexuális kisebbségek stb. – szembeni előítéletek és elnyomás ellen küzdött, a XXI. századra sikerült a társadalmi többséggel, a hagyományos középosztállyal szembeni, már-már fajelméleti alapon álló rasszizmust kifejleszteni és elterjeszteni.

A liberális rasszizmus másik változatát kulturális rasszizmusnak nevezném. Ezt nem faji-etnikai előítélet jellemzi, hanem mélységes megvetés azokkal szemben, akik nem fogadják el a mai, torzult liberalizmusnak a világszemléletét és életfelfogását. Meg is kapják a bélyeget: ők a nem modernek, nem követik a szent és imádott Nyugatot, ők az elmaradottak, a szegényháziak, a suttyók és a bunkók. A provinciálisok. Az atavisztikusok. A bugrisok. A mucsaiak. A műveletlenek, az ostoba plebs. Emlékeztetnék Bernard-Henri Lévy francia filozófusra, aki a brexittel kapcsolatos népszavazás után azt írta, hogy a tudatlanság győzött a tudás felett, a pitiánerség a nagyság felett, s a brexitre szavazó briteket keresetlen egyszerűséggel bunkóknak, hülyéknek, hőbörgőknek és tudatlanoknak nevezte. Vajda Mihály is írt hasonlókat a magyar választókról, s ebbe a sorba helyezendő a párbeszédes Szabó Tímea is, aki lazán azt állította: tudja, hogy Orbán és a haverjai nem járnak színházba.

És most már – Kádár Barnabás révén – a tudatlanok, műveletlenek, tahók mellett megjelentek az idősek is. Nos, ezt a kulturális rasszizmust elitista rasszizmusnak is nevezném, a magukat kiválasztottnak tartó globalista liberálisok előítélete ez a többséggel szemben, egyfajta végtelenül gőgös és pökhendi magatartás, amely csípőből lenézi azokat, akik nem tudnak felemelkedni az ő nézeteik magaslatába.

Összegezve: momentumos fiúk és lányok, hagyjátok gyorsan abba ezt a semmibe vezető dumát, ami olyan ellentéteket szít a társadalomban, amire semmi szükség nincs. Van éppen elég feszítő ellentétünk így is. És ha netán valaha győzni akartok a „populista” Orbán-kormánnyal szemben, akkor ne ott kezdjétek, hogy el akarjátok hajtani az urnáktól azokat – sok más mellett az idősebbeket –, akik nem értenek veletek egyet. Tapasztalathiányotok miatt nem tudjátok, hogy ezt a módszert nem liberalizmusnak, hanem diktatúrának nevezik.

Amit egy korábbi Kádár nevű politikus nagy előszeretettel művelt. Ajánlom ezt a mai Kádár figyelmébe. Szóval ki is a haladó?

Fricz Tamás

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

Magyar Nemzet
  • Majdan Minszkben
    A demokrácia exportja. Ezt a „sok munkát” végezte az USA évtizedeken át – borzalmas következményekkel. A „sok munka” során eltettek láb alól számos vezetőt, egyet például Észak-Afrikában, s ennek nyomán megindult a migránsáradat Európa felé.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Visegrádi hallgatói szövetség alakul
    Idén a magyarok szervezik az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok éves közgyűlését, amelynek kiemelt témája a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás – mondta el a Magyar Nemzetnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyi elnökségi tagja.
  • Kik támadják a múltunkat?
    Az archeogenetika tudományával közelebb lehet jutni a honfoglalók eredetének kérdéseihez.
  • A Hagia Sophia története
    Claudio Monge olasz Domonkos-rendi szerzetes hosszú évek óta Isztambulban él. A Vatikáni Rádiónak adott interjúban felidézte a Hagia Sophia hányattatott történetét.
MTI Hírfelhasználó