Megbukott az ellenzéki összefogás
Amint megnyílik az út a hatalom irányába, akkor a politikai pozíciók, a pénzügyi és intézményi erőforrások uralása könnyen egymásnak ugraszthatja az Orbán Viktorral szemben felsorakozó koalíciót – írja lapunknak készített elemzésében a Médianéző Központ elemzője. Rotyis Bálint szerint a tavaly őszi önkormányzati választás óta kiderült: a baloldal kizárólag a Fidesz-ellenes hangulatra építve próbálja a megszerzett településeket kormányozni, és éhes hiénaként vetették rá magukat a frissen szerzett politikai és anyagi lehetőségekre.
2020. július 27. 10:30

A magyar ellenzék 2010 és 2019 ősze között gyakorlatilag eltűnt a döntéshozói pozícióból. A 2019-es önkormányzati választás azonban újfent lehetőséget biztosított arra, hogy az ország néhány pontján bizonyíthassák vezetői képességüket. Ha valaki kizárólag ellenzéki forrásokból szerzi be az információkat, akkor a gonosz, hatalomvágyó kormánypártokkal szemben egy nemesebb célokat képviselő haladó politikusokból álló baloldali térfél képe rajzolódhat ki, miközben a valóság az, hogy a magyar ellenzékre se a nemes értékek, se a jó kormányzás nem jellemző – jelenti ki a Médianéző Központ elemzője.

Nincs közös jövőkép

Mindaddig, amíg egy politikai erő hatalmi pozíciók hiányában ellenzékbe szorul, könnyű felállni a színpadra más pártokkal karöltve, és magasztos értékekről szónokolni. Rotyis Bálint szerint 2019 ősze óta azonban kiderült: amint megnyílik az út a hatalom irányába, akkor a politikai pozíciók, a pénzügyi és intézményi erőforrások uralása könnyen egymásnak ugraszthatja az Orbán Viktor elutasításában egyetértő koalíciót. Az összefogás összeomlása nem tekinthető váratlan fejleménynek, ugyanis a jó kormányzáshoz elengedhetetlen, hogy a hatalmon lévő politikusoknak legyen egy elérni kívánt, közös jövőképük.

Ezzel szemben a magyar baloldal jövőkép hiányában kizárólag Fidesz-ellenes hangulatra építve próbálja a megszerzett településeket kormányozni. A jó kormányzást tovább nehezíti, hogy tízévnyi ellenzéki lét után a baloldali politikusok éhes hiéna­ként vettették rá magukat a frissen szerzett politikai és anyagi lehetőségekre. Az eredmények pedig már több helyen látszódnak, hatalmi harcok és politikai intrikák kezdik ki az összefogás alapját – mutat rá az elemző.

DK-s kiszorítósdi

Az egyik ilyen emlékezetes eset volt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) körüli botrány – hozza a példát Rotyis Bálint. Sokak szerint a a Demokratikus Koalíció (DK), bár a nyilvánosság előtt együttműködik a többi ellenzéki párttal, valójában szeretné őket kiszorítani a politikai palettáról, ezért több fronton is elkezdte gyengíteni a konkurens pártokat. Első lépésként még az év elején az MSZP két polgármestere, Szaniszló Sándor és Kiss László is átlépett a DK-ba, s ezzel a Fővárosi Közgyűlésben a Gyurcsány-párté lett a legnagyobb frakció.

Ezt követően a fővárosi cégek, közülük is a legjelentősebb, a BKK is érintett lehetett a baloldal hatalmi harcában, amelynek később a több forrás szerint is inkább a szocialistákhoz köthető Varga Ivett is áldozatul esett – mindössze néhány hónapig volt a BKK vezérigazgatója. Varga Ivett megbuktatásában egyesek szerint Draskovics Tibornak, a BKK igazgatósági elnökének is szerepe lehetett, aki korábban a Gyurcsány-kormány minisztere volt.

Hátba szúrják egymást

A Médianéző Központ elemzője írásában kifejti: míg Budapesten az ellenzék nem jutott el a nyílt kenyértörésig, addig Gödön az ellenzéki politikusok egymást jelentgetik fel a pártközpontokban. Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere és alpolgármesterei, Fülöp Zoltán (LMP) és Lőrincz László (DK) is a Gödi Összefogás ellenzéki kereteiben jutottak be a testületbe.

Az ellenzéki egység egyik iskolapéldájává vált városban azonban hamar megbomlott a nevezetes összefogás. Már áprilisban belháború tört ki a városban, ugyanis Balogh és alpolgármesterei között felmerült a korrupció vádja, aminek hatására az ellenzéki pártok helyi képviselői levélben jelentették fel a polgármestert az országos pártelnököknek. Ezt követően a politikai adok-kapok odáig fajult, hogy júliusban a momentumos polgármester lényegében menesztette saját alpolgármestereit, akikre a „munkakerülő” jelzőt ragasztotta – idézi az eseményeket Rotyis Bálint.

Eredetileg a szintén ellenzéki többségű közgyűléssel együtt kívánta leváltani alpolgármestereit, de miután a testület ebben nem volt partner, már Fidesz–DK–Jobbik–LMP-koalíció létrejöttéről beszélt. Természetesen a volt alpolgármestereket sem kellett félteni, akik a nyilvánosság előtt Balogh Csabát az ellenzéki összefogás felrúgásával vádolták.

Az ellenzéki alpolgármestereken túl az ellenzéki többségű közgyűlés is nyíltan belerúgott a momentumos polgármesterbe. Ugyanis a járványhelyzet alatt a testület nem bízott meg a városvezető ítélőképességé­ben, ezért több esetben leszavazták a pandémia alatt hozott egyszemélyi döntéseit, illetve az ellenzéki többség által kétesnek tartott szerződéstől és attól a tanácsadótól is megszabadultak, aki Baloghhoz kötődött. Már ebből a néhány példából is jól látható, hogy ha az ellenzék újra megkaparintaná a kormányrudat, akkor ezek a részben burkolt, részben nyílt politikai küzdelmek országos szintre emelkednének, és a mindennapjaink részét képeznék. Mindez természetes velejárója annak, ha egy politikai szövetséget csupán a gyűlölet és a hatalomvágy tart egyben – zárul az elemzés.

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó