Európa jövőjének biztosítása a következő generáció számára
A tagállamok vezetői történelmi jelentőségű döntést hoztak az EB helyreállítási javaslatának támogatásáról.
2020. július 29. 09:50

A történelem nem mindig ismétli önmagát, de Európa általában igen. Legalábbis korábban ez így volt.

A számtalan életet követelő és az embereket a megélhetésüktől megfosztó vírus ellen folytatott küzdelem során Európa nem ragaszkodott a régi berögződésekhez, és nem szakította fel újra az egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság során szerzett, alig begyógyult sebeket. Ehelyett úgy döntöttünk, hogy a közös jövő megteremtése érdekében összefogunk. Ezért mondhatjuk, hogy a 27 tagállam vezetői a múlt héten történelmi jelentőségű döntést hoztak az Európai Bizottság helyreállítási javaslatának támogatásáról.

Először is: a számok. Európának 750 milliárd euró értékű helyreállítási eszköz áll majd a rendelkezésére a válság által leginkább sújtottak megsegítésére. A NextGenerationEU elnevezésű kezdeményezés olyan helyreállítási beruházás, amely hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink számára zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb uniót teremthessünk meg. Ezt segíti majd a következő hét évre szóló uniós költségvetés, amellyel együtt a csomag teljes összege 1,8 ezer milliárd euró lesz.

Másodszor: a döntés azért történelmi jelentőségű, mert megmutatja, hogy Európa hogyan valósítja azt meg. Az Európai Bizottság – a 27 tagállam támogatásával – most először használja fel erős hitelminősítését arra, hogy a NextGenerationEU számára a tőkepiacokon gyűjtsön pénzt.

A korábbi válságokat a tehetősebbek élték túl, míg a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek súlyos árat kellett fizetniük. Ez alkalommal azonban ennek máshogy kell történnie. Ezúttal csak akkor tudunk talpra állni, ha összefogunk. Ez az oka annak, hogy a NextGenerationEU forrásainak nagy részét vissza nem térítendő támogatások formájában adják majd a tagállamoknak a kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozására. Ez az európai pénz olyan projekteket támogat, amelyek helyi munkahelyeket teremtenek és Európa globális erejét növelik.

A reformok és a beruházások az egyes országok szükségleteihez igazodnak, és összhangban állnak a tágabb európai célokkal. Néhány program a termelékenység növelését célzó munkaerőpiaci reformokat támogatja, más beruházások pedig az oktatást és képzést helyezik előtérbe, hogy hozzájáruljanak a leginkább szükséges készségek elsajátításához. Ezenkívül támogatásban részesül a digitális, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Viszont a legfontosabb, hogy mindegyik hozzájárul az európai zöldmegállapodás megvalósításához.

A teljes 1,8 ezer milliárd eurós összeg harminc százalékát az éghajlattal kapcsolatos kiadásokra különítik el, és egy új, 17,5 milliárd eurónyi, a méltányos átállást támogató alap biztosít majd segítséget azoknak a régióknak, amelyeknek az átlagnál nagyobb mértékű átalakulásra van szükségük.

A „történelmi” szó használatának harmadik oka a pénz visszafizetésének módja. Annak érdekében, hogy a jövőben ne kelljen magasabb számlát benyújtani a tagállamoknak, Európának saját új bevételekből kell visszafizetnie a felvett pénzt. Ezek közé tartozik a nagy technológiai vállalatokra kivetett adó, az újra fel nem dolgozott műanyagokra kivetett adó, valamint az alacsonyabb éghajlat-politikai célokat kitűző országokból származó import szén-dioxid-kibocsátás ára.

Néhányan fel fogják tenni a kérdést, hogy egyes országoknak miért kell pénzt adni vagy kapni egy több ezer kilométerre lévő másik országtól. A válasz egyszerű. Európa jólétének titka az egységében és az egységes piacában rejlik. A szolidaritás tehát a saját érdekünk, és az egyik országban befektetett euró tulajdonképpen mindegyik ország számára befektetést jelent.

Gondoljuk végig, mi történik a turizmussal, ha az ­európaiak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy bizonyos városba vagy országba utazzanak. Gondoljuk végig, hogy mi történik a gyártóinkkal, ha nem tudják beszerezni a szükséges alkatrészeket a különböző európai országokban működő beszállítóiktól. Gondoljuk végig, hogy a válság milyen következményekkel járt mindannyiunkra nézve: káros hatással volt az emberek jólétére, a vállalkozások fizetőképességére, a társadalom működésére és minden egyes európai ország gazdaságára. És a válságnak még nincs vége.

Ezért sürgősen, határozottan és közösen kell cselekednünk. A múlt héten pedig Európa bebizonyította, hogy képes megoldani ezt a feladatot. Természetesen néhányan a habozást és a gyengeséget látják majd meg a hosszú és nehéz csúcstalálkozóban. Szerintünk viszont Európa egyedülálló ereje mutatkozott meg a találkozó során.

Álljunk meg egy pillanatra, és nézzünk körül! A világon sehol nincs 27 különböző ország, amely képes lett volna akár csak megvitatni a helyreállítás közös finanszírozását. Nekünk ez egy hosszú hétvége alatt sikerült. A történelem e rendkívül törékeny pillanatában európainak a legjobb lenni. És most mindenki érdekében tovább kell haladnunk ezen az úton, együttműködve a kormányokkal és a parlamentekkel, hogy megvalósíthassuk a helyreállítást célzó terveket.

Az uniót mindig az alapján kell megítélni, hogy milyen jövőt tud nyújtani. A közös jövőkép tette lehetővé az európai integráció nagy lépéseit: Európa egyesítését a második világháború után vagy a hidegháború végét követően, a közös piac létrehozását, valamint a közös valuta bevezetését. Ma is ugyanez a mindannyiunkat erősítő közös jövőkép ösztönöz arra, hogy újabb történelmi lépést tegyünk meg.

A cikk szerzői:

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke; Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa

Magyar Nemzet
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Irányváltásra van szükség az európai politikában
    Teljesen egyértelmű, hogy az energetikai szankciók tönkreteszik az unió gazdaságát - mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerda reggel a kormány Facebook-oldalán megosztott videóban.
  • Karácsonyék kirúgással fenyegetik a sztrájkolókat
    Amit kifogásolnak, hogy a cég felvett ellenőröket, jórészt nyugdíjas rendőröket, akiknek az a dolguk, hogy kocsival mennek a szemétszállító autó után, ellenőrizve, hogy kapnak-e pénzt a kukások, avagy sem, be van-e jelentve az a kuka, amit kiürítenek, avagy sem. Az ellenőrök viszont 100-150 ezerrel többet keresnek, mint maguk a kukások.
  • A tudomány alapjait vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok
    A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is - mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek.
MTI Hírfelhasználó