Farkasok a levegőben
Odescalchi Zoárd herceg ébresztette fel a solymászatot Csipkerózsika-álmából, amikor 1901-ben tuzséri birtokára külföldről hozatott sólymokat, solymászokat. A magyar solymászat 2013 óta hungarikum, egyesülete nyolcvanéves. Szervezett működését sólyommustrával, tisztújító közgyűléssel ma ünnepli meg a gödöllői kastélyban.
2020. augusztus 2. 14:54

Mintha végtelen ázsiai sztyeppén járnánk, pedig csak itt, a Dél-Alföld egyik falujánál kémleli a tájat a solymász. Héját röptet. Edzése ez a betanított madárnak. Az augusztustól március végéig tartó vadászidényben legalább napi két órát kell foglalkozni a ragadozóval, hogy izmai jó erőben legyenek, szilárd maradjon a gazda és az állat közti kapcsolat. Az ember és a madár együttműködésének ezt a formáját szabadon követésnek mondják. Az elöl haladó vadászt hívás nélkül követi a héja, s le-leszáll a kitartott kézen lévő vastag bőrkesztyűre az időnként felkínált jutalomfalatért.

Ha nyulat, fácánt fedez fel a távolban, ösztönösen utánaered, rácsap és fogva tartja, míg a gazda kiszabadítja a prédát a karmok közül. Ilyenkor a vadász nemcsak azért siet, hogy megmentse a zsákmányt. Az ő gondja inkább az, nehogy megsérüljön a madara az egyenlőtlen küzdelemben. Amíg a galambászhéja súlya a másfél kilót sem éri el, a nyúlé öt is lehet. Az idomítás csúcsa, amikor ennél nagyobb testű vadra is rárepül a ragadozó madár, mivel csak akkor tesz ilyet, ha feltétlenül bízik abban, hogy az ember azonnal a segítségére siet.

Madáradó

Czene Ferenc négyezer éves tudás örököse, gyermekkora óta rajong a madarakért. Imádta lesni az égen szitáló vércsét, a szitakötő után vágó kabasólymot, de különösen azt, amikor a karvaly hirtelen előtűnik a sövény mögül, elkapja a túloldalon veszekedő verebek közül a legtorzsalkodóbbat, majd gyorsan tovatűnik vele. A fia­talember megszállott ragadozómadár-imádata azóta sem változott.

Több fajt is tart, tenyészt, sőt betanít a családi házuk udvarán lévő telepen. Előbb rövid zsinórra fogja a madarat, később egyre hosszabbra. A szelídítés lépésről lépésre történik. Először rá kell szoktatni, hogy üljön a kesztyűn, mert az jó hely, hiszen onnan kap enni. Ha ez megvan, a kesztyűvel és az ember közelségével is megbarátkozik. Miután a ragadozó és a gazda közti bizalom teljessé válik, elkövetkezik az első pillanat, amikor a madár szabadon engedve is visszaszáll hozzá. Azon a boldogsággal teli napon, amikor ez Czene Ferenc életében először megtörtént, úgy érezte, vadászelődeinek nyomában lépked.

Gyönyörű vándorsólymok állnak felsapkázottan gazdájuk kesztyűs öklein. Bemutatóra készülődnek a gyulai vár udvarán. A csodálatukra összeseregletteknek tátva marad szemük-szájuk, nem akarják elhinni, hogy létezik még ilyen a XXI. században. Nem véletlen, hogy a nagyérdemű rácsodálkozik erre. Ilyet sehol máshol nem lát. A solymászat nálunk működik a legjobban, szervezetten, országos egyesületbe tömörülve immár nyolcvan éve. Nyugat-Európában nincsenek a miénkhez mérhető hagyományai. Ott nem tudják elmondani, hogy Nagy Lajos solymásziskolát alapított Veszprémben, és azt sem, hogy a sólymaik annyira híresek voltak, hogy a törökök elfogadták adónemként. Egy-egy sólyom árából tíz-húsz lovat lehetett venni abban az időben Magyarországon.

Mivel a bemutatókat általában lakott településeken rendezik, a madarakat az emberiség által használt eszközökhöz is hozzá kell szoktatni. Így például az autókhoz, motorokhoz. Aki tehát madarakkal kezd el foglalkozni, annak feltétlenül türelmesnek, alázatosnak kell lennie. Alkalmazkodnia kell a napirendjükhöz, hogy ne legyenek sokáig egyedül, ám időnként a munkáról, szórakozásról is le kell mondani, csak hogy legyen a madaraknak pihenőnapjuk. A betanítás, a kiképzés általában egy hónapig tart, de ilyenkor akár napi tíz-tizenkét órát is igénybe vehet. Sőt vannak, akik a sólyommal a karjukon alszanak egy karosszékben, hogy mielőbb összeszokjanak. Amennyiben az erre szánt idő átlépi az egy hónapot, az már a solymász ügyetlenségére vall. Esetleg arra, hogy rossz volt az ő tanítója, hiszen a solymászat mesterről tanítványra száll.

Bemutató szirti sassal a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. A szelídítés lépésről lépésre történik Fotó: MTI/Balázs Attila

A mostani bemutatón – bár sokan nem kedvelik – a Harris-ölyv is előkerül a gyulai várudvaron, az egyetlen olyan ragadozó madár, amely falkában vadászik, mint a farkas. Ezért is nevezik a levegő farkasának. A mexikói sivatagban honos, fészkét itt építi óriáskaktuszokra. Annyira kemény a talpa, hogy a kaktusztüske egyáltalán nem sérti. Szokták is mondani: amelyik madár megél a sivatagban, az szinte bárhol másutt is. Ennek köszönhetően érzi jól magát Magyarországon.

– A solymászat tradíciójába az is beletartozik, hogy a vadonból szerzett madarakkal is tudni kell dolgozni – mondja Szabó Zoltán, aki szemlélőként van jelen az eseményen, de régóta érdekli a solymászat. – Ezeket az egyedeket előbb meg kell szelídíteni, hozzá kell szoktatni az új gazdához. Nem olyan egyszerű ez, mint a kutyák esetében, hiszen a sólyom az embert sose fogja a gazdájának tekinteni, mindig vadállat marad. Csak a saját boldogulása reményében marad az emberrel, mert amúgy bármikor el tudna repülni.

Dupla fütty

Ebben a különleges viszonyban az ember és a madár vadásztárs. Az ember a hajtó. Többféle kommunikációs jelük van. Vannak a hangalapúak, a fütty különböző formái, mert a madarak egy bizonyos hanghoz egy bizonyos cselekedetet kötnek. Ilyen például a kézre hívásra a dupla fütty vagy a hej hívószó. De lehet ez egy kézmozdulat is, intés vagy akár a levegőbe csapás, amiként ezt a bemutatón is megfigyelhetjük.

A solymászok felkészülnek, megtömik oldaltáskáikat táplálékkal, majd indul a röptetés. Ártalmatlan ragadozók süvítenek el a publikum feje felett füttyszóra.

Állami vadász-solymász vizsgabizonyítvány nélkül ma senki nem tarthat Magyarországon ragadozó madarat. Emellett vadászjegyet is váltani kell, és célszerű megegyezni a helybeli vadásztársasággal a gyakorlóröpítések helyszínéről. Ahhoz, hogy madárhoz is jusson, le kell tennie a solymászatra jogosító állami természetvédelmi vizsgát. Mivel minden ragadozómadár-faj védett Magyarországon, csak a természetvédelmi hatóság által kiadott engedélyek alapján lehet solymászmadarat tartani. Ennek feltételei a büntetlen előélet, a nagykorúság és a vadászkamarai tagság.

A nyolcvanéves Magyar Solymász Egyesületbe való felvétel gyakorlati időhöz kötött, ez idő alatt kell a tagjelöltnek az említett feltételeket teljesítenie, egy beosztott solymászoktató mellett megtanulnia a gyakorlati solymászat alapjait. Véglegesen akkor válik valaki solymásszá, ha az egyesület közgyűlése tudomásul veszi az előírt feltételek teljesítését, és a jelöltet tagjai közé választja. Ma tart tisztújító közgyűlést a szervezet a gödöllői kastélyban.

Éles fegyverzet

A ragadozó madarak nemcsak a vadászatokon vannak jelen, de sokszor a városokban is, ahol legtöbbször varjúk ritkítására használják őket. Ott vannak a reptereken is, ahol a gépek érkezése előtt a kisebb madarakat zavarják el a légtérből. Emellett más munkákra is alkalmazhatók. Sokan mégis attrakcióként tekintenek a solymászatra: mindenáron meg akarják érinteni a ragadozókat, feltételezve, hogy pont olyanok, mint az állatsimogatók jószágai.

– Nem olyanok. Ezek az egyedek éles fegyverzettel vannak ellátva, és súlyos sérüléseket képesek okozni – pontosítja Czene Ferenc, és megmutatja a madár karmait.

Az is tévhit, teszi hozzá, hogy a ragadozó madarak a nap bármely percében hadra foghatók. Csak akkor mozgékonyak, ha éhesek, és hajlandók mozdulni a zsákmányért. A tavasz beköszöntével például kevés sólyom repül, legtöbbjük ilyenkor egyáltalán nem „dolgozik”. Ekkor cserélik le a tollazatukat. Mivel a repülés energiaigényes, a ragadozó fölöslegesen nem repül. Mindig csak céllal. Vagy a territóriumát védi, vagy vadászik saját maga és fiókái számára. Miután megszerzi napi betevőjét, úgy érzi, nincs miért repülnie. Emiatt a sólyomfélék naponta egyszer bírhatók munkára.

A hazai solymászok általában tenyésztett madarakkal dolgoznak, a megcsappant állomány miatt nem vehetnek sólymot a természetből. A kerecsensólyom – egyes feltételezések szerint a magyar mondák ősi madarának, a turulnak a „mintája” – ma is fokozott védelem alatt áll, solymászati tevékenységre nem használható a Kárpát-medencében. 2017-ben a Magyar Madártani Egyesület 148–197 párra becsülte országos állományát. A veszélyeztető tényezők között szerepel az áramütés, az élőhelyek és a zsákmányállatok mennyiségének csökkenése, a mérgezés, a kilövés, a gázolás.

A világháborúk idején is megcsappant a hazai madárállomány, de a rovarirtás, a DDT méreg felhalmozódása – az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején – még inkább megtizedelte a magyarországi csúcsragadozókat. Az első világháború alatt, amikor mindennapi gyakorlattá vált a postagalambok alkalmazása, mesterlövészeket fogadtak fel, hogy a galambok legnagyobb ellenségeit, a vándorsólymokat megtizedeljék.

De mára a természetvédelem az összes repülő ragadozót védetté nyilvánította. Ennek egyik következménye, hogy a solymászok nekiláttak az érintett fajok tenyésztésének. 1999-ben az USA-ban elérték, hogy a vándorsólymot le lehessen venni a veszélyeztetettek listájáról. Azóta évi öt-hat ezer madarat bocsátanak szabadon.

– A ragadozó madarak manapság már úgy fel vannak szerelve nyomkövetőkkel, hogy meg lehet őket találni, ha „elszállnak”. Ennek ellenére minden egyes alkalomkor, amikor a solymász szabadon engedi madarát, benne van a pakliban, hogy soha többé nem látja viszont – mondja Czene Ferenc, és elengedi ölyvét a dél-alföldi síkságon, hogy aztán az mértani pontossággal megérkezzék a bőrkesztyűjére.

Turul és kerecsen

A turulmadár jelentőségéről és magáról a névről sokat vitáztak már a kutatók. Schenk Jakab a Magyar solymászmadárnevek – Turul – zongor – kerecsen című, 1939. évi tanulmányának bevezetőjében például ezt írja: „A turul névre vonatkozó tanulmányomat megelőző magyar kutatási eredmények összefoglalásaként meg kell állapítani, hogy azok nem végződtek megnyugtató eredménnyel, nem tudták tisztázni azt a kérdést, hogy tulajdonképpen milyen madár is volt az, amelynek Kézai szerint turul volt a magyar neve.” Ma már tudjuk, hogy az idomított madarat nem úgy hívták, mint a vad madarat. Az egyik elmélet szerint ameddig az égen röpködött, addig kerecsen volt, majd miután elkezdték idomítani, turul lett a neve. Az idomított sast besének hívták, az idomított héját kátának. Mindenik törzsnek mitikus kapcsolata volt valamelyik ragadozó madárral.

Árpád fejedelem turulos pajzzsal a Képes krónikában

A levéltárak tele vannak olyan királyi rendeletekkel, amelyekben lépten-nyomon szerepel a solymászat. Azok a birtokok, amelyeken sólyomfészkek voltak, sokkal értékesebbnek számítottak. Az első sólyomvédők is maguk a solymászok voltak: aki valamelyik birtokon sólyomfészket fosztott ki, azt az első fára felhúzták.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Új pacifizmus
    Ha mégis – legalább szimbolikusan – ragaszkodunk a NATO létezéséhez, és mindenáron védelmezni akar minket, NATO-polgárokat, álljon őrt Európa határainál, és állítsa meg azt az inváziót. Amit migrációnak álcázva szabadítanak kontinensünkre.
  • A szankciós politika okozza a gazdasági bajokat
    Mihálffy Béla (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arra kérte a szegedi városvezetést, hogy a hatszorosára nőtt áram- és többszörösére drágult gázszámlát küldjék el Brüsszelbe, és ott a baloldali politikai szövetségeseik közbenjárásával intézzék el, hogy azok ki legyenek fizetve.
  • Az energetikai infrastruktúra összekötése
    Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a szlovéniai Cirkovcében a Cirkocve-Pince villamosenergia-távvezeték átadóünnepségén.
MTI Hírfelhasználó