Farkasok a levegőben
Odescalchi Zoárd herceg ébresztette fel a solymászatot Csipkerózsika-álmából, amikor 1901-ben tuzséri birtokára külföldről hozatott sólymokat, solymászokat. A magyar solymászat 2013 óta hungarikum, egyesülete nyolcvanéves. Szervezett működését sólyommustrával, tisztújító közgyűléssel ma ünnepli meg a gödöllői kastélyban.
2020. augusztus 2. 14:54

Mintha végtelen ázsiai sztyeppén járnánk, pedig csak itt, a Dél-Alföld egyik falujánál kémleli a tájat a solymász. Héját röptet. Edzése ez a betanított madárnak. Az augusztustól március végéig tartó vadászidényben legalább napi két órát kell foglalkozni a ragadozóval, hogy izmai jó erőben legyenek, szilárd maradjon a gazda és az állat közti kapcsolat. Az ember és a madár együttműködésének ezt a formáját szabadon követésnek mondják. Az elöl haladó vadászt hívás nélkül követi a héja, s le-leszáll a kitartott kézen lévő vastag bőrkesztyűre az időnként felkínált jutalomfalatért.

Ha nyulat, fácánt fedez fel a távolban, ösztönösen utánaered, rácsap és fogva tartja, míg a gazda kiszabadítja a prédát a karmok közül. Ilyenkor a vadász nemcsak azért siet, hogy megmentse a zsákmányt. Az ő gondja inkább az, nehogy megsérüljön a madara az egyenlőtlen küzdelemben. Amíg a galambászhéja súlya a másfél kilót sem éri el, a nyúlé öt is lehet. Az idomítás csúcsa, amikor ennél nagyobb testű vadra is rárepül a ragadozó madár, mivel csak akkor tesz ilyet, ha feltétlenül bízik abban, hogy az ember azonnal a segítségére siet.

Madáradó

Czene Ferenc négyezer éves tudás örököse, gyermekkora óta rajong a madarakért. Imádta lesni az égen szitáló vércsét, a szitakötő után vágó kabasólymot, de különösen azt, amikor a karvaly hirtelen előtűnik a sövény mögül, elkapja a túloldalon veszekedő verebek közül a legtorzsalkodóbbat, majd gyorsan tovatűnik vele. A fia­talember megszállott ragadozómadár-imádata azóta sem változott.

Több fajt is tart, tenyészt, sőt betanít a családi házuk udvarán lévő telepen. Előbb rövid zsinórra fogja a madarat, később egyre hosszabbra. A szelídítés lépésről lépésre történik. Először rá kell szoktatni, hogy üljön a kesztyűn, mert az jó hely, hiszen onnan kap enni. Ha ez megvan, a kesztyűvel és az ember közelségével is megbarátkozik. Miután a ragadozó és a gazda közti bizalom teljessé válik, elkövetkezik az első pillanat, amikor a madár szabadon engedve is visszaszáll hozzá. Azon a boldogsággal teli napon, amikor ez Czene Ferenc életében először megtörtént, úgy érezte, vadászelődeinek nyomában lépked.

Gyönyörű vándorsólymok állnak felsapkázottan gazdájuk kesztyűs öklein. Bemutatóra készülődnek a gyulai vár udvarán. A csodálatukra összeseregletteknek tátva marad szemük-szájuk, nem akarják elhinni, hogy létezik még ilyen a XXI. században. Nem véletlen, hogy a nagyérdemű rácsodálkozik erre. Ilyet sehol máshol nem lát. A solymászat nálunk működik a legjobban, szervezetten, országos egyesületbe tömörülve immár nyolcvan éve. Nyugat-Európában nincsenek a miénkhez mérhető hagyományai. Ott nem tudják elmondani, hogy Nagy Lajos solymásziskolát alapított Veszprémben, és azt sem, hogy a sólymaik annyira híresek voltak, hogy a törökök elfogadták adónemként. Egy-egy sólyom árából tíz-húsz lovat lehetett venni abban az időben Magyarországon.

Mivel a bemutatókat általában lakott településeken rendezik, a madarakat az emberiség által használt eszközökhöz is hozzá kell szoktatni. Így például az autókhoz, motorokhoz. Aki tehát madarakkal kezd el foglalkozni, annak feltétlenül türelmesnek, alázatosnak kell lennie. Alkalmazkodnia kell a napirendjükhöz, hogy ne legyenek sokáig egyedül, ám időnként a munkáról, szórakozásról is le kell mondani, csak hogy legyen a madaraknak pihenőnapjuk. A betanítás, a kiképzés általában egy hónapig tart, de ilyenkor akár napi tíz-tizenkét órát is igénybe vehet. Sőt vannak, akik a sólyommal a karjukon alszanak egy karosszékben, hogy mielőbb összeszokjanak. Amennyiben az erre szánt idő átlépi az egy hónapot, az már a solymász ügyetlenségére vall. Esetleg arra, hogy rossz volt az ő tanítója, hiszen a solymászat mesterről tanítványra száll.

Bemutató szirti sassal a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. A szelídítés lépésről lépésre történik Fotó: MTI/Balázs Attila

A mostani bemutatón – bár sokan nem kedvelik – a Harris-ölyv is előkerül a gyulai várudvaron, az egyetlen olyan ragadozó madár, amely falkában vadászik, mint a farkas. Ezért is nevezik a levegő farkasának. A mexikói sivatagban honos, fészkét itt építi óriáskaktuszokra. Annyira kemény a talpa, hogy a kaktusztüske egyáltalán nem sérti. Szokták is mondani: amelyik madár megél a sivatagban, az szinte bárhol másutt is. Ennek köszönhetően érzi jól magát Magyarországon.

– A solymászat tradíciójába az is beletartozik, hogy a vadonból szerzett madarakkal is tudni kell dolgozni – mondja Szabó Zoltán, aki szemlélőként van jelen az eseményen, de régóta érdekli a solymászat. – Ezeket az egyedeket előbb meg kell szelídíteni, hozzá kell szoktatni az új gazdához. Nem olyan egyszerű ez, mint a kutyák esetében, hiszen a sólyom az embert sose fogja a gazdájának tekinteni, mindig vadállat marad. Csak a saját boldogulása reményében marad az emberrel, mert amúgy bármikor el tudna repülni.

Dupla fütty

Ebben a különleges viszonyban az ember és a madár vadásztárs. Az ember a hajtó. Többféle kommunikációs jelük van. Vannak a hangalapúak, a fütty különböző formái, mert a madarak egy bizonyos hanghoz egy bizonyos cselekedetet kötnek. Ilyen például a kézre hívásra a dupla fütty vagy a hej hívószó. De lehet ez egy kézmozdulat is, intés vagy akár a levegőbe csapás, amiként ezt a bemutatón is megfigyelhetjük.

A solymászok felkészülnek, megtömik oldaltáskáikat táplálékkal, majd indul a röptetés. Ártalmatlan ragadozók süvítenek el a publikum feje felett füttyszóra.

Állami vadász-solymász vizsgabizonyítvány nélkül ma senki nem tarthat Magyarországon ragadozó madarat. Emellett vadászjegyet is váltani kell, és célszerű megegyezni a helybeli vadásztársasággal a gyakorlóröpítések helyszínéről. Ahhoz, hogy madárhoz is jusson, le kell tennie a solymászatra jogosító állami természetvédelmi vizsgát. Mivel minden ragadozómadár-faj védett Magyarországon, csak a természetvédelmi hatóság által kiadott engedélyek alapján lehet solymászmadarat tartani. Ennek feltételei a büntetlen előélet, a nagykorúság és a vadászkamarai tagság.

A nyolcvanéves Magyar Solymász Egyesületbe való felvétel gyakorlati időhöz kötött, ez idő alatt kell a tagjelöltnek az említett feltételeket teljesítenie, egy beosztott solymászoktató mellett megtanulnia a gyakorlati solymászat alapjait. Véglegesen akkor válik valaki solymásszá, ha az egyesület közgyűlése tudomásul veszi az előírt feltételek teljesítését, és a jelöltet tagjai közé választja. Ma tart tisztújító közgyűlést a szervezet a gödöllői kastélyban.

Éles fegyverzet

A ragadozó madarak nemcsak a vadászatokon vannak jelen, de sokszor a városokban is, ahol legtöbbször varjúk ritkítására használják őket. Ott vannak a reptereken is, ahol a gépek érkezése előtt a kisebb madarakat zavarják el a légtérből. Emellett más munkákra is alkalmazhatók. Sokan mégis attrakcióként tekintenek a solymászatra: mindenáron meg akarják érinteni a ragadozókat, feltételezve, hogy pont olyanok, mint az állatsimogatók jószágai.

– Nem olyanok. Ezek az egyedek éles fegyverzettel vannak ellátva, és súlyos sérüléseket képesek okozni – pontosítja Czene Ferenc, és megmutatja a madár karmait.

Az is tévhit, teszi hozzá, hogy a ragadozó madarak a nap bármely percében hadra foghatók. Csak akkor mozgékonyak, ha éhesek, és hajlandók mozdulni a zsákmányért. A tavasz beköszöntével például kevés sólyom repül, legtöbbjük ilyenkor egyáltalán nem „dolgozik”. Ekkor cserélik le a tollazatukat. Mivel a repülés energiaigényes, a ragadozó fölöslegesen nem repül. Mindig csak céllal. Vagy a territóriumát védi, vagy vadászik saját maga és fiókái számára. Miután megszerzi napi betevőjét, úgy érzi, nincs miért repülnie. Emiatt a sólyomfélék naponta egyszer bírhatók munkára.

A hazai solymászok általában tenyésztett madarakkal dolgoznak, a megcsappant állomány miatt nem vehetnek sólymot a természetből. A kerecsensólyom – egyes feltételezések szerint a magyar mondák ősi madarának, a turulnak a „mintája” – ma is fokozott védelem alatt áll, solymászati tevékenységre nem használható a Kárpát-medencében. 2017-ben a Magyar Madártani Egyesület 148–197 párra becsülte országos állományát. A veszélyeztető tényezők között szerepel az áramütés, az élőhelyek és a zsákmányállatok mennyiségének csökkenése, a mérgezés, a kilövés, a gázolás.

A világháborúk idején is megcsappant a hazai madárállomány, de a rovarirtás, a DDT méreg felhalmozódása – az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején – még inkább megtizedelte a magyarországi csúcsragadozókat. Az első világháború alatt, amikor mindennapi gyakorlattá vált a postagalambok alkalmazása, mesterlövészeket fogadtak fel, hogy a galambok legnagyobb ellenségeit, a vándorsólymokat megtizedeljék.

De mára a természetvédelem az összes repülő ragadozót védetté nyilvánította. Ennek egyik következménye, hogy a solymászok nekiláttak az érintett fajok tenyésztésének. 1999-ben az USA-ban elérték, hogy a vándorsólymot le lehessen venni a veszélyeztetettek listájáról. Azóta évi öt-hat ezer madarat bocsátanak szabadon.

– A ragadozó madarak manapság már úgy fel vannak szerelve nyomkövetőkkel, hogy meg lehet őket találni, ha „elszállnak”. Ennek ellenére minden egyes alkalomkor, amikor a solymász szabadon engedi madarát, benne van a pakliban, hogy soha többé nem látja viszont – mondja Czene Ferenc, és elengedi ölyvét a dél-alföldi síkságon, hogy aztán az mértani pontossággal megérkezzék a bőrkesztyűjére.

Turul és kerecsen

A turulmadár jelentőségéről és magáról a névről sokat vitáztak már a kutatók. Schenk Jakab a Magyar solymászmadárnevek – Turul – zongor – kerecsen című, 1939. évi tanulmányának bevezetőjében például ezt írja: „A turul névre vonatkozó tanulmányomat megelőző magyar kutatási eredmények összefoglalásaként meg kell állapítani, hogy azok nem végződtek megnyugtató eredménnyel, nem tudták tisztázni azt a kérdést, hogy tulajdonképpen milyen madár is volt az, amelynek Kézai szerint turul volt a magyar neve.” Ma már tudjuk, hogy az idomított madarat nem úgy hívták, mint a vad madarat. Az egyik elmélet szerint ameddig az égen röpködött, addig kerecsen volt, majd miután elkezdték idomítani, turul lett a neve. Az idomított sast besének hívták, az idomított héját kátának. Mindenik törzsnek mitikus kapcsolata volt valamelyik ragadozó madárral.

Árpád fejedelem turulos pajzzsal a Képes krónikában

A levéltárak tele vannak olyan királyi rendeletekkel, amelyekben lépten-nyomon szerepel a solymászat. Azok a birtokok, amelyeken sólyomfészkek voltak, sokkal értékesebbnek számítottak. Az első sólyomvédők is maguk a solymászok voltak: aki valamelyik birtokon sólyomfészket fosztott ki, azt az első fára felhúzták.

magyarnemzet.hu
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • A legnagyobb veszély az, hogy egyre mélyebbre ássák magukat az árokba
    „Engem nem érdekel, hogy ki hergel kit. A tanárok a diákokat, a diákok a tanárokat, vagy a politikusok hergelik kiállásra őket. Ennek a boncolgatásától el kéne lépni, és a kölcsönös bizalmat kellene valahogy visszahozni” – Rátóti Zoltánt, a Színház- és Filmművészeti Egyetem frissen kinevezett kuratóriumának tagját kérdeztük modellváltásról, elvégzendő feladatokról, jogkörökről, ellenállásról, illetve szembesítettük a sértett felek követeléseivel. Interjúnk.
  • Akarjuk a győzelmet!
    Nem nézhetjük tétlenül a liberális pusztító káosz kialakulását, létünk védelmében nem lehetünk önkorlátozók.
  • Baloldali tömb formálódik Gyurcsány Ferenccel szemben
    Legutóbb a Momentum elnöke fogalmazta meg, mit gondol Gyurcsány Ferenc vezérszerepéről. Közben az MSZP már azon aggódik, hogy a belviszály a 2022-es választási esélyeket is veszélyezteti – hangzott el az M1 Híradójában.
MTI Hírfelhasználó