Nagyot tévedett Dobrev Klára
Fej fej melletti küzdelmet vizionált Dobrev Klára egy Népszavában megjelent interjúban a Fidesz–KDNP és az ellenzék között, elmondható azonban, hogy Gyurcsány Ferenc felesége téved – jelentette ki a lapunknak készített elemzésében Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója. Hozzátette: mivel az ellenzéki tábor nem egységes, ezért számos szavazót veszíthetnek a baloldali pártok azok közül, akik a közös listából nem kérnek.
2020. augusztus 3. 23:06

Dobrev Klára politikai „antré”-ja, vagyis már a 2019-es európai parlamenti választások idején is látszott, hogy az azóta közös listában gondolkozó ellenzéki pártok (Demokratikus Koalíció, Jobbik, Magyar Szocialista Párt–Párbeszéd, Momentum, Lehet Más a Politika) eredményeinek az összeadásával is jelentős lemaradásban vannak a kormánypártokkal szemben. Emlékezhetünk, hogy a kormánypártok 52,56 százalékot szereztek, a közös listában gondolkozó ellenzéki pártok pedig összesen 41,11 százalékot. Nagy Dániel szerint minimum tévedés, de nem kizárt, hogy csúsztatás azt állítani, hogy ez az eredmény fej fej melletti állást mutatna.

A felmérések a kormánypárti és az ellenzéki tábor méretét kifejezetten pontosan mutatták, a Nézőpont Intézet azóta végzett közvélemény-kutatásai alapján pedig azt láthatjuk, hogy a két tábor közötti különbség azóta is 8 és 18 százalék körül mozog.

A közvélemény-kutatási igazgató szerint DK-s legyen a talpán, aki ezt a különbséget fej fej melletti küzdelemként tudja láttatni.

Valójában még azt sem lehet mondani, hogy Dobrev Klárának ellenzéki belsős mérések mutatnának eltérő eredményeket, ugyanis mind a baloldali Publicus (7 százalék), mind a főpolgármester tanácsadója, Böcskei Balázs által tulajdonolt IDEA Intézet (6 százalék), de főleg a főpolgármester egykori munkahelye, a liberális Medián (27 százalék) jelentős különbségeket mutat a két tábor méretében – hívja fel a figyelmet Nagy Dániel.

Dobrev Klára tévedése főként abban áll, hogy hiába közelíti meg a teljes ellenzék támogatottsága a Fidesz–KDNP népszerűségét, ez az ellenzék nem egységes. A közvélemény-kutatási igazgató emlékeztet: a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) is úgy tudott 3-3 százaléknyi szavazatot gyűjteni a 2019-es európai parlamenti választásokon, hogy a többi ellenzéki párt külön indult. Amennyiben Gyurcsány Ferencék álma valóra válik és közös lista lesz az ellenzéki oldalon 2022-ben, várhatóan a Mi Hazánk, az MKKP, sőt még a Fidesz–KDNP is számíthat szavazatokra azok közül, akik valamelyik ellenzéki pártra szavaztak korábban, a közös listából viszont nem kérnek. Ennek okát pedig nem kell sokáig keresnie Dobrev Klárának, hiszen éppen ő és Gyurcsány Ferenc a legnépszerűtlenebb magyar politikusok, ez a taszító hatás pedig további szavazókat késztethet 2022-ben lemorzsolódásra a nagy ellenzéki összefogás esetében.

Nagy Dániel szerint jól látható tehát, hogy az ellenzéki oldal csodavárása csak nem akar beteljesedni. Amíg a Fidesz–KDNP népszerűségi mutatója legalább 50 százalékot mutat, addig matematikailag sem lehetséges, hogy a DK-tól a Jobbikig terjedő ellenzéki tömörülés megelőzze őket a választásokon. Márpedig hónapok óta meghaladja ezt a szintet a kormánypártok támogatottsága. Ez több szempontból is kellemetlen az ellenzék számára. Egyrészt kormányzati ciklusok közben általában népszerűségük mélypontján szoktak lenni a kormányzó erők, így ha a jelenlegi állapot a hullámvölgy a Fidesz–KDNP esetében, az nem sok jóval kecsegtet az ellenzék számára.

Másrészt mindezt tetézi az is, hogy a Nézőpont Intézet kutatása alapján az ellenzéki politikusok népszerűtlenebbek a kormánypártiaknál, Orbán Viktor miniszterelnök pedig öt éve nem volt olyan népszerű, mint jelenleg. Az igazgató szerint kétségtelen, hogy ez utóbbi nem független a koronavírus kapcsán hozott döntésektől, de a kimagasló eredményben még nincs benne az EU-csúcson aratott politikai siker. Dobrev Klára a Népszava kérdésére, miszerint lenne-e közös miniszterelnök-jelölt, a lehető legátlátszóbb politikusi választ adta, miszerint „nincs itt az ideje a kérdésnek”. Ezek szerint számít rá, hogy 2022-ig még felkérik erre a pozícióra.

Ehhez azonban elutasítottságán jelentősen javítania kellene, amihez viszont arra lesz szüksége, hogy őszintén beszéljen a választópolgárokhoz – zárja elemzését Nagy Dániel.

A fiatalok között is a legnépszerűbb párt a Fidesz

A valós adatok szerint a Fidesz–KDNP-pártszövetség jóval népszerűbb a fiatalok, a budapestiek és a diplomások körében is, mint bármelyik ellenzéki formáció. A baloldalon tehát hasztalanul erőltetik unos-untalan azt a lenéző narratívát, hogy a kormány a tanulatlan, vidéki, idős embereknek köszönheti sikerét. Az igazság az, hogy igazi néppártként nyeri sorra a Fidesz–KDNP a választásokat.

Mintha sportot űznének a baloldali pártok és a holdudvarukba tartozó sajtóorgánumok a szerintük inkább a kormánnyal szimpatizáló társadalmi csoportok gyalázásából. Az elmúlt hetekben a taxisofőröktől az iparkamarákig, a társadalom számos szegmensét megsértették az ellenzéki politikusok, újságírók. A legtöbbször azt a baloldalon minduntalan visszatérő toposzt hallani, hogy a kormánypártokra a tanulatlan, vidéki, idős emberek szavaznak csupán. Pedig ezeknek a kirohanásoknak nem sok valóságalapjuk van.

A Fidesz–KDNP ugyanis hosszú évek óta minden jelentős társadalmi csoportban messze a legnépszerűbb a pártok közül.

Szájukból szennyvíz

Mégis hosszan lehetne sorolni azokat az ellenzéki megnyilvánulásokat az elmúlt évekből, amelyek a baloldali pártok kudarcát azzal magyarázzák, hogy a tudatlan vidéki nyugdíjasok alkotta kisebbség nyeri meg a választásokat a kormánypártoknak.

A momentumos Mécs János, az egykor az SZDSZ-ben politizáló Mécs Imre fia, már egész fiatalon vidékieket degradáló szöveget alkotott: „Istenkém, hogy rühellem a vidékieket, pedig nem kellene szegényeket, mert liberális vagyok meg minden, szóval melegek, cigányok, hajléktalanok meg egyébként mindenki okés, na de a vidékieket nem tudom megszokni” – fogalmazott írásában a Momentum politikusa, és kifejtette, az is idegesíti a vidéki emberekben, hogy „folyton versenyeznek egymással, hogy melyikük otthonnak csúfolt porfészkében laknak többen”.

Egy másik ismert eset Vona Gábor nevéhez fűződik, aki az éppen néppártosodó Jobbik elnökeként egy dunaújvárosi lakossági fórumon őt kritizáló idős emberek kapcsán írta 2017 nyarán a Facebookon, hogy „húzták maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt”. Ugyanebben a bejegyzésben azt is kifejtette Vona Gábor, a nemzeti ünnepeken rendszeres esemény, hogy „hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját”.

Súlyos tévedés

Kádár Barnabás, a Momentum egyik alapítója a Facebookon felvetette az idősek választásból való kizárását, azzal az indokkal, hogy az ő jövőjüket már kevésbé befolyásolják a politikai döntések, mint a fiatalokét.

„Miért az idősebbek döntik el a jövőnk?” – kezdte bejegyzését.

A legújabb eset pedig egy ellenzéki újságíróhoz köthető: „Tanulatlan, vidéki idős emberek képezik a Fidesz táborát, de vannak kétmillióan, tehát ők a legnagyobb kisebbség” – fogalmazta meg július 24-én lenéző véleményét az ATV stúdiójában Gulyás Balázs, az ellenzéki Magyar Hang publicistája.

Az adatok éppen ezeknek a véleményeknek az ellenkezőjéről szólnak. A Nézőpont Intézet 2020 júliusában végzett közvélemény-kutatása szerint ugyanis minden jelentős demográfiai csoportban – kor, iskolai végzettség és településtípus szerint vizsgálva is – a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb Magyarországon. A várható választási eredményt tekintve 51 százalékon állnak a kormánypártok. A legnagyobb ellenzéki párt, a Momentum pedig csupán 16 százalékos támogatottsággal rendelkezik, őket követi a DK tíz százalékkal. A közös listában gondolkodó ellenzéki pártok: a Momentum, a DK, a Jobbik, az LMP és az MSZP–Párbeszéd, támogatottsága pedig mindösszesen 43 százalékos.

Szép számmal készültek fényképek tavaly Sátoraljaújhelyen, a nemzeti összetartozás napján. Korántsem csak az idősek támogatják a miniszterelnök politikáját Fotó: Miniszterelnökség

Nem tudták megelőzni

A Fidesz–KDNP a legnépszerűbb a negyven évnél fiatalabbak, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők és a budapestiek körében is.

– Ezekben a társadalmi csoportokban egy párt sem tudja megelőzni a Fideszt, viszont ha összeadjuk az ellenzéki összefogást kívánókat, akkor matematikailag nagyobb a táboruk, mint a kormánypártoké. Másrészt viszont sokkal több olyan társadalmi csoport van, ahol még a papíron összeadott ellenzéki tábor sem nagyobb a kormánypártok szavazói bázisának méreténél – mondta lapunknak az adatokat ismertetve Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatási igazgatója, és kiemelte: nem csak a nyugdíjasok elégedettek a kabinet munkájával, ugyanis a 40–49, az 50–59 év közöttiek és a hatvan évnél idősebbek esetében is 55-57 százalék között mozog a kormánypártok népszerűsége.

– Az az ellenzéki narratíva sem igaz, hogy csak a vidéki emberek szavaznak a Fidesz–KDNP-re, mert amellett, hogy a községekben meghaladja a hatvan százalékot a kormánypártok népszerűsége, a megyei jogú városokban élők majdnem fele és az egyéb városokban élők több mint ötven százaléka is a Fidesz–KDNP-re szavazna egy most vasárnap tartandó választáson – ismertette a kutató az adatokat, amelyekből kiderül: tízből négy budapesti is a kormányt támogatja.

Nagy Dániel azt is elmondta, közel sem állítható, hogy csak az iskolázatlanok pártja lenne a Fidesz. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők 43 és az érettségizettek 48 százaléka ugyanis a kormánypártokra szavaz.

Rekord: ötéves csúcson Orbán Viktor támogatottsága

A miniszterelnök elfogadottsága az elmúlt öt évben egyszer sem volt ilyen magas, jelenleg a lakosság 57 százaléka szeretné őt továbbra is fontos politikai pozícióban látni.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó