Semmi esélye a habarékellenzéknek az egységes jobboldallal szemben
Kormányzásképtelen a baloldalon az a hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen – véli Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az egység mára egyértelműen a jobboldal sajátossága, az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség pedig rendkívül sikeres, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között ötven százalék feletti támogatottsággal bír. A politológus emlékeztet: nem ismeretlen a magyar történelemben az a politikai megosztottság, amelytől a mai baloldal már hosszú ideje szenved: a dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó ellenzéket a kortársak „habarék pártnak” hívták.
2020. augusztus 5. 10:58

1994 és 2010 között az MSZP és az SZDSZ képes volt arra, hogy egyben tartsa a balliberális oldalt, amely kétpólusú struktúra egészen a Fidesz-KDNP 2010-es, első kétharmados választási győzelméig fennmaradt – emlékeztet elemzése kezdetén Deák Dániel. Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon népszerűtlen kormányzása következtében ugyanakkor az MSZP elvesztette maghatározó státuszát, az SZDSZ pedig megszűnt, így egy olyan légüres tért alakult ki a balliberális oldalon, amelyet számos más formáció igyekezett betölteni.

Fejlődéstörténetek

Kezdetben a már a 2010 előtt létrejött LMP tűnt a legesélyesebbnek, majd az MSZP-ből kiszakadt Demokratikus Koalíció, a Bajnai Gordon által létrehozott Együtt, az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd, az SZDSZ egykori politikusa által létrehozott Magyar Liberális Párt, a viccpártnak számító Kétfarkú Kutya párt, a 2017-ben létrejött Momentum és a mára egyértelműen baloldali pártnak számító Jobbik színesítette tovább a balliberális ellenzéki oldalt, és igyekezett a korábbi kétpólusú baloldal táborát megszólítani. A fragmentált habarékellenzék – hívja fel a figyelmet a szakember – teljesen elvesztette kormányzóképességét, annyira szétaprózódott pártok alkotják az ellenzéki oldalt, hogy esetleges koalíciókötésük sem volna hosszú életű. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol alig fél év után sorra bomlanak fel az együttműködések.

Míg a kétpólusú, baloldali-liberális kormányzó erő 1990 után sokáig egységes maradt és 2010 után esett darabokra, a rendszerváltoztatás után több pártból álló jobboldal 2002-t követően alakította ki a maga, egyre szilárdabb néppárti, kereszténydemokrata szövetségét – vázolja a másik oldal történetét a politológus, hozzátéve: a széttöredezett habarékellenzékkel szemben jó ideje egységes jobboldal van Magyarországon, amelynek fejlődéstörténete tehát éppen ellentétes a baloldaléval, hiszen a mostani baloldalhoz hasonlóan sokáig a jobboldal volt megosztott és többpólusú, a MIÉP-től kezdve az MDF-en át a Kisgazdapártig számos formáció tarkította a nemzeti oldalt.

Váltópárt nélkül

Orbán Viktor 2003-ban a Fidesz elnökségének kétnapos ülésén beszélt először arról, hogy át kell alakítani a Fideszt, és annak bázisán meg kell teremteni a magyar kereszténydemokrata uniót. Ez 2010-re sikerült, azóta egységet és erőt tud felmutatni a jobboldal. Ez a jobboldali szövetség rendkívül sikeres, hiszen 2010 és 2018 között a harmadik választást nyerte kétharmados parlamenti többséggel, ráadásul a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között ötven százalék feletti támogatottsággal rendelkezik, ennek köszönhetően hazánk Európa egyik legstabilabb országává vált – mondja az elemző. Ráadásul, míg 1998 és 2010 között volt egy egyértelmű váltópártja a Fidesznek, mára ez teljesen eltűnt.

Kísértetiesen hasonló politikai felállásnak lehettünk tanúi a dualizmus idején is Magyarországon – kezdi az összehasonlítást Deák Dániel. 1878-ban Mikszáth Kálmán a Budapesti Napilapban azt írta: „az ellenzéki árnyalatok így szoktak támadni a kormánypárt ellen, hogy az összes programjuk ez a két szó: Tisza Kálmán! Hogy a fúzió létrejött, az egyesült ellenzék megcsinálta programját ebben a három szóban: Nem Tisza Kálmán! De hát kicsoda? Azzal maguk sincsenek tisztában! Tán éppen azért nevezik őket találóan habarék pártnak.” Közel százötven évvel később, elég csupán Tisza Kálmán nevét Orbán Viktoréval kicserélni, és mindenki számára érthetővé válik, hogy mire utalt az eredeti stílusáról elhíresült író.

Orbán Viktor 2010-re hozta létre a Fidesz bázisán a magyar kereszténydemokrata uniót Fotó: MTI/Beliczay László

Sorozatos hibák

A „Habarék Párt” XIX. századi gúnynév volt az Egyesült Ellenzék nevű pártformációra. Az Apponyi Albert által vezetett párt 1867-es alapon állt, és egyaránt voltak benne konzervatív és liberális politikusok, így érthető módon a kortársak nem éppen dicsérően „habarék” pártnak nevezték. Miután a külső és belső ellentétektől szabdalt „szövetkezett ellenzéknek” hosszú idő után – 1906-ban – sikerült kormányt alakítania, a kormányzásképtelen ellenzéki koalíció belső ellentétei, programjának kényszerű feladása, valamint sorozatos hibái miatt szinte a kezdetektől fogva teljesen meggyengült, így egyetlen célkitűzését sem sikerült megvalósítania, kudarcot vallott.

A Tisza István vezetésével újjászervezett Szabadelvű Párt, akkor már Nemzeti Munkapárt néven az 1910-es választásokra felbomlott, egykori „szövetkezett ellenzék” felett – a parlamenti mandátumok több mint hatvan százalékát megszerezve – kiütéses győzelmet aratott.

A történelem – mondja az elemző – mintha ismételné önmagát: miközben Orbán Viktor hamarosan már ugyanannyi időt töltött hivatalban, mint Tisza Kálmán, az ellenzék ismét „habarék” jelleget öltött, amely egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akar létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen.

magyarnemzet.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán Viktor: Ez egy másik taktika, mint a tavaszi volt
    Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. A kormányfő elsődlegesen a négynapos nyári EU-s csúcsot összegezte, amelyen tagállami kormányfők megegyezésre jutottak az EU költségvetése kapcsán.
  • Együtt újra sikerülni fog
    A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.
  • Magyarország járványügyi készültség állapotában van
    Magyarország járványügyi készültség állapotában van. Ahhoz, hogy ne kelljen bevezetni további szigorításokat, rendkívül fontos, hogy azt a néhány szabályt, amit ma bevezettünk azt szigorúan tartsa be mindenki – mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó