Kettős mérce származási alapon egy EU-tagállamban
Megszüntették a kisebbségi kultúrák részlegét a felvidéki kulturális minisztériumban, és annak feladatai egy új, "többpólusú politikák osztálya" néven létrehozott részleg hatásköre alá kerültek.
2020. augusztus 6. 10:49

A ma7.sk felvidéki magyar hírportál írta: megszüntették a kisebbségi kultúrák részlegét a felvidéki kulturális minisztériumban, és annak feladatai egy új, "többpólusú politikák osztálya" néven létrehozott részleg hatásköre alá kerültek - írta . Az új összevont részleg élére éppen azt a személyt nevezték ki, aki a korábbi nyelvrendőrség igazgatója volt. Őry Péternek, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökségi tagjának tett föl kérdéseket a Gondola.

- Őry úr, a szlovák kormányzat már korábban is kettős mércét alkalmazott a hatályos törvények betartatása terén, hiszen például évek óta nem teljesíti a közmédiában a kisebbségi adások arányára vonatkozó törvényi elvárásokat, annak ellenére sem, hogy az ügyben jogi lépéseket is tettek. Hogyan intézkedik Brüsszel?

- A kisebbségi jogok betartásában számtalan ellentmondás jelent meg az elmúlt évtizedekben a mindenkori szlovák kormányzatokban. Arról pedig ne is szóljunk, hogy a számbeli kisebbségek közösségként történő meghatározása és a jogállásukat rendező törvény továbbra is várat magára…
A februári választásokat követően a magyarság jelentős része bizakodott abban, hogy a szlovák kormányzati politika változni fog. Ezek a hangok erősödtek a július 2-i (trianoni) miniszterelnöki összejövetel után. Sokan várták a magyarság ügyeinek hatékony kezelését, mert erre tett ígéretet a miniszterelnök. Kíméletlenül elítélték azokat, akik a megoldandó kérdések listájának személyes átnyújtását követően arra is figyelmezettek, a legerősebb kormányzati szándék a magyar szavazatok megszerzése. Időközben kiderült, nem lesznek magyar járási elöljárók, az állampolgársági törvény tervezett módosítása sem kedvez a magyarságnak. A kulturális tárcában a kisebbségi főosztály megszüntetése és az új „többpólusú osztály” vezetőjének kinevezése pedig egyszerűen botrányos. A tejlesség kedvéért viszont azt is ki kell mondani: a felvidéki magyar politikum „dörgölődzői” is gyorsan megbuktak, hiszen a hangzatosan ígért megoldások helyett sorozatos visszakozásokat tapasztalunk.
A közmédia ügyében több mint négy éve nem sikerül elérni, hogy — ahogy egy jogállamban elvárható —, az állami finanszírozású intézmény a vonatkozó jogszabályokkal összhangban járjon el. Számos panaszt, jogi lépést és beadványt tettem az ügyben, de csak az ügy szőnyeg alá söprését tapasztalom Ez is mutatja a kettős mércét.
Brüsszeltől én semmi „extrát” nem várok, az őshonos nemzeti közösségek gondjainak orvoslása sosem volt az unió figyelmének fókuszában. Eredményt csupán közösen tudunk majd elérni, ezért is tartottam fontosnak a kisebbségvédelmi kezdeményezést vagy a még folyamatban lévő nemzeti régiókról szóló európai kezdeményezést (aláírásgyűjtést).

- Minthogy a világhálón nem rombolhat a nyelvrendőrség, hogyan gyakorolhatnak önvédelmet az ott szövődő magyar hálózatok?

- A kör leggyorsabb kommunikációs hálózata segítségünkre lehet, hiszen az önszerveződés megteremtését vagy erősítését ezen keresztül hatékony formában tudjuk megoldani. A helyi, illetve regionális csoportok, az országos érdekvédelemmel kiegészítve hatékonyan tudnak védő tevékenységet folyatni. Lényeges viszont a széleskörű bekapcsolódás a témakörbe.



- Belső-Magyarországról hogyan segíthetik felföldi magyar nemzettársaink alapvető emberi jogainak érvényesítését a valódi, tehát nem külföldi spekulánsok által mozgatott civil szervezetek – köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány – a jövőben?

- Folyamatos tájékoztatással, kezdeményezéseink felkarolásával, azok sikerének elősegítésével. Egy művészeti alapítványnak sajátos eszközei, kapcsolatrendszerei is vannak, hálózatai akár, amelyek útján nemzetközi térben is beszédtémává tehetik például, hogy miközben a második világháborút lezáró potsdami konferencia a németországin kívüli területek német lakosságának kitelepítésére és vagyonától való megfosztására vonatkozó rendelkezése mára hatályát és érvényét vesztette. A csehszlovák-utódállamban, Szlovákiában azonban él és virul az őshonos magyar nemzetiségű lakosság vagyonától való megfosztásának az 1945-ös Beneš-dekrétumokban lefektetett joga. S azt napjainkban állami vállalatok és közhivatalok igyekeznek bírósági perekben – s ha ott nem járnak sikerrel, ügyészi törvényességi óvással – a mai magyar nemzetiségű tulajdonosokkal szemben kikényszeríti.

gondola
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Orbán Viktor: Ez egy másik taktika, mint a tavaszi volt
    Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődött a parlament őszi ülésszaka. A kormányfő elsődlegesen a négynapos nyári EU-s csúcsot összegezte, amelyen tagállami kormányfők megegyezésre jutottak az EU költségvetése kapcsán.
  • Együtt újra sikerülni fog
    A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.
  • Magyarország járványügyi készültség állapotában van
    Magyarország járványügyi készültség állapotában van. Ahhoz, hogy ne kelljen bevezetni további szigorításokat, rendkívül fontos, hogy azt a néhány szabályt, amit ma bevezettünk azt szigorúan tartsa be mindenki – mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó