Pannonhalma ihleti a Notre-Dame újjáépítését
Hatalmas megtiszteltetés érte a pannonhalmi bencés közösséget: Michel Aupetit párizsi érsek vezetésével augusztus 7-én azért érkezett egy ötfős küldöttség a főapátságba, hogy megtekintse a nyolc éve felújított bazilikát, és a tavaly áprilisi tűzvészben súlyosan megrongálódott Notre-Dame belső újjáépítéséhez inspirációkat nyerjen.
2020. augusztus 11. 12:21

Pannonhalma előtt a németországi Trierben, Hildesheimben, Münchenben és az ausztriai Linzben járt Michel Aupetit párizsi érsek csapata. Olyan történelmi, főleg középkori templomokat kerestek fel, amelyeket valamilyen jól átgondolt liturgikus koncepció szerint újítottak fel nemrégiben – mondta el a pannonhalmi bazilika 2012-ben befejeződött felújítását koordináló műhely vezetője, Fehérváry Jákó OSB, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, aki Szita Bánk testvérrel és Dejcsics Konrád atyával együtt vezette körbe a vendégeket.

A 2019-es sajnálatos tűzesetnek pozitív hatása is lehet: lehetőséget nyújt a párizsi érsekség számára, hogy úgy építsék újjá a belső teret, hogy a székesegyházat felkereső évi 11-12 millió látogató – akiknek a túlnyomó része nem hívő – az út végére valamiképpen eljusson Krisztus ismeretére. A missziós célzatú bejárási útvonal mellett fontos szempont, hogy a Notre-Dame-ban a liturgia céljainak megfelelő belső kialakítás jöjjön létre.

Franciaországban a templomok az állam tulajdonában vannak, éppen ezért a Notre-Dame külső felújítása állami feladat, viszont a templombelsőt rábízzák a Katolikus Egyházra, nevezetesen a párizsi érsekre. A köztársasági elnök kijelölte a főpásztor mellé Jean-Marie Duthilleul építészt, aki a munkálatokban segíti. Michel Aupetit-t és Jean-Marie Duthilleult mostani útjára elkísérte az érsekség általános helynöke, Benoist de Sinety; a párizsi Katolikus Egyetem Liturgikus Intézetének vezetője, illetve Gilles Drouin atya, aki a Notre-Dame felújításának liturgikus vonatkozásaiért felelős, valamint az építész felesége.

A Notre-Dame belső terét eddig is modern berendezés jellemezte: ez a II. vatikáni zsinat után, nagyrészt Lustiger bíboros érsekségének idején készült el. A templombelső sajnos használhatatlanná vált a tűzvészben, ez ad most lehetőséget az újragondolásra. Michel Aupetit-ék nemcsak más látogatói útvonalat terveznek a korábbiakhoz képest, hanem eddig nem látogatható épületrészeket is meg akarnak nyitni a nagyközönség számára.

A pannonhalmi bazilika több formában mutatkozott be pénteken: a körbevezetés előtt a napközi imaórára is meghívták a vendégeket, így rögtön „működés közben” láthatták a templomot. A közös ebéd után Hortobágyi T. Cirill főapát és a bazilika rekonstrukcióját koordináló műhely három tagja a felújítás mikéntjéről beszélt a Franciaországból érkezett vendégeknek. Először olyan képeket mutattak nekik, amelyeken a templom a munkálatokat megelőző állapotában volt látható, ezt követően járták végig az épületben a felújítás útját. „Nagyon felvillanyozta őket, látszott, hogy értik azt a koncepciót, aminek a mentén a templombelsőt, a liturgikus teret felújítottuk” – mondta el szerkesztőségünknek Fehérváry Jákó. Közös vesperás és szentmise zárta a templomban időzést, utóbbinak a párizsi érsek volt a főcelebránsa.

A Notre-Dame felújításán dolgozóknak fontos volt a pannonhalmi anyaghasználat: az ónixkő a bazilikában hangsúlyos elem, mind az oltár, mind az ambó abból készült. Tetszett a küldöttségnek a bazilika tengelyes elrendezése is, amivel a legutóbbi helyreállításkor igyekeztek a középkori templom hosszanti irányú, emelkedő dinamikáját újraértelmezni. Ez a templom legalsó részén a keresztelőkúttal indul; átfut az oltár közepén, amely összeköti a szerzetesi közösséget a hozzájuk látogatókkal, a liturgián részt vevőkkel; része a felolvasásra szolgáló ambó, ami nem oldalt kapott helyet, hanem a lépcső előtt, a templom tengelyében áll. Jákó atya úgy látta, a nagy üres tér és az absztrakt rózsaablak szintén megmozgatták a vendégek fantáziáját.

Bár a pannonhalmi bazilikának erős szerzetesi karaktere van, a liturgikus terét tekintve székesegyház is egyben, így könnyen összehasonlíthatók, adott esetben átemelhetők egyes elemek a párizsi katedrálisba is – mutatott rá a bencés teológus.

Fontos összekötő elem, hogy a Pannonhalmára látogatók nagy része is inkább turista, és nem hívő, Hortobágyi T. Cirill ki is emelte, hogy a vendégek fogadásának missziós karaktere van: „Nem pusztán épületeket és azok történetét akarjuk megmutatni, hanem valami többre akarjuk megnyitni azokat az embereket, akik idejönnek hozzánk.”

„Nem tudjuk, hogy konkrétan vagy átértelmezve átvesznek-e bármilyen elemet a pannonhalmi bazilikából, de eleve hatalmas megtiszteltetés, hogy észrevettek minket, és ilyen messziről elautóztak egészen Pannonhalmáig. Már azzal nagyon elégedettek vagyunk, hogy a híres párizsi Notre-Dame újjáépítésekor inspirációt akartak kapni egy magyar szerzetesi templom felújítási példájából” – fogalmazott Jákó atya.

Michel Aupetit püspöki szolgálatát kifejezetten missziós jellegűként fogja fel. Hitvallása: megszólítani az embereket és nem félni Jézusról beszélni – szűrte le a főpásztorral való beszélgetésekből a Sapientia Főiskola rektora. A párizsi metropolisz olyan kozmopolita világ, amelyhez fogható a mi környékünkön nem nagyon van. A főpásztor azt érzi, hogy kellő igény van arra, hogy a keresztények – Franciaországban ezek nagy többségét a katolikusok jelentik – megszólaljanak, és elvezessék Krisztushoz az embereket.

Fehérváry Jákó számára megdöbbentő volt hallani, hogy Michel Aupetit-t még nanterre-i megyéspüspökként, amikor a metrón utazott vagy az utcán járt-kelt, milyen sok muszlim megszólította, és arra kérte, hogy Istenről beszélgessenek. A párizsi érsek arról is beszélt nekik, hogy egyházmegyéjében a felnőtt keresztelendők 15–20 százaléka az iszlám hitről tér át. A muszlim családok közül sokan a katolikus iskolákba igyekeznek beíratni a gyermekeiket, mert biztosak lehetnek benne, hogy ott fognak hallani Istenről – Franciaországban a laicitás erős eszméje miatt az állami iskolákban ugyanis erre gyakorlatilag nincs esély.

Képek: Nagy Gábor/Kisalföld

Agonás Szonja/Magyar Kurír 

magyarkurir.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Amerika szeretete
    Donald Trump úgy fogalmazott néhány napja egy beszédében a hazafias nevelést sürgetve: „fiataljain­kat Amerika szeretetére kell tanítani”, és azt is bejelentette, hogy országos bizottságot hoz létre a patrióta oktatás elősegítésére.
  • Áder: fel kell készülni a Covidnál súlyosabb válságokra
    "Fel kell készülnünk arra, hogy ezt a válságot - hacsak gyökeresen nem változtatunk eddigi életmódunkon - újabb, és akár a Covidnál jóval súlyosabbak követhetik" - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök szerdán, az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán elmondott, videón közvetített beszédében.
  • Operatív Törzs - Maszk nélküli utas: nem indulhat a busz
    Ha a tömegközlekedési járművön utazó nem tartja be a maszkviselés szabályait, a járművezető felszólítja erre, és ha ennek nem tesz eleget, a vezető nem indul tovább járművével, felszólíthatja a szabály megszegőjét, hogy szálljon le, illetve rendőri intézkedést is kezdeményezhet.
MTI Hírfelhasználó