Visegrádi hallgatói szövetség alakul
Idén a magyarok szervezik az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok éves közgyűlését, amelynek kiemelt témája a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás – mondta el a Magyar Nemzetnek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája külügyi elnökségi tagja.
2020. augusztus 13. 09:41

Kosztrihán Dávid kiemelte: az év végéig jogilag is létrejön egy V4-es hallgatói szövetség, amely számos területen tudja majd fejleszteni a régió felsőoktatását. A beszélgetésben a nyelvvizsgamentesség, a kormányzattal való párbeszéd és a hallgatói képviseletek megítélése is szóba került.

Hivatalosan is megalakul 2020 végéig a Visegrádi Négyek Plusz Hallgatói Szövetség, a szervezet bírósági bejegyzése már folyamatban van – tájékoztatta lapunkat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Kosztrihán Dávid, az elnökség külügyi felelőse elmondta: a koronavírus-járvány ideje alatt nagymértékben erősödött a régió hallgatói szervezeteinek együttműködése, a ­V4-es szövetség jogi útra terelésével pedig az Euró­pai Hallgatói Önkormányzatok (Euro­pean Students’ Union, röviden: ESU) keretein belül működő frakció önálló életre kelhet és számos új közös projektbe kezdhet, amelyek a régió felsőoktatásának a fejlesztését, a tudás­átadást szolgálják.

Szakma kontra politika

– Régóta jó a kapcsolatunk a V4-országok hallgatói szervezeteivel, ­hasonló gondolkodásunk az ESU-n belül is érvényesül. Míg ugyanis Kelet-Közép-Európában inkább a szakmai kérdésekkel foglalkoznak a hallgatói képviseletek, más térségekben ez vegyül a politikai szerepvállalással, a képviseletek sokszor a pártok ifjúsági szervezetei. Mi büszkék vagyunk arra, hogy ettől távol tudtunk maradni – fogalmazott Kosztrihán Dávid.

 

Hozzátette: a V4-es együttműködés keretén belül már dolgoznak egy a felsőoktatás minőségbiztosítását célzó projekten, de készül a kollégiumokra vonatkozó helyzetértékelés és a tantárgyi rendszerek összehasonlítása is. – Elsőként az agrártudomány és a matematika területén mérjük fel, hogy a különböző országok rendszereiben az azonos képzési területen milyen tantárgyakat oktatnak, miben térnek el a tantervek, milyen az óraterhelés, milyen szakirodalmakat használnak, milyen jó gyakorlatokat érdemes átvenni egymástól. Az összehasonlítás eredményeiből tanulmánykötet, illetve szakpolitikai javaslatcsomag készül, amelyet mind a HÖOK, mind a nemzetközi partnerek letehetnek az illetékes szaktárca asztalára, segítve a képzések fejlesztését – magyarázta a hallgatói vezető.

Digitális munkarend

Kiemelte: a HÖOK elnyerte a 46 tagszervezettel bíró ESU soron következő közgyűlésének rendezési jogát, így október utolsó hetében hazánk rendezi meg a nagy presztízsű, nemzetközi találkozót. A pandémia miatt azonban elképzelhető, hogy ez online formában történik meg, ezzel kapcsolatban még nem született döntés. – Az első két nap tartalmát jellemzően a szervező ország adja, a választott téma pedig ezúttal a járványhelyzet alatti rendkívüli oktatás és annak következményei lesznek. Több mint 17 ezer fiatal bevonásával mi készítettünk már felmérést a távoktatásról, amelyből az derült ki, hogy a hallgatók szerint a kontaktórák 42 százalékát a járványhelyzetet köve­tően is ki lehetne váltani távoktatással. A HÖOK értékelése szerint egyébként a körülményekhez képest jól sikerült a digitális munkarendben levezényelt szemeszter. Sok döcögés volt benne, de ha figyelembe vesszük, hogy egy hét alatt kellett felkészülni a váltásra, akkor nem lehetünk elégedetlenek. Persze önmagában az, hogy a tantermet átültetjük egy Zoom szobába, még nem távoktatás, komoly tananyagfejlesztés szükséges ahhoz, hogy hosszú távon jól tudjon működni a rendszer. Ha van idő felkészülni, akkor lehet ezt sokkal jobban csinálni – vélekedett Kosztrihán Dávid, hozzátéve: az ESU-közgyűlésen biztosan napirendre kerülnek az európai uniós költségvetés oktatási kiadásai is.

Nemzetközi támogatás

Kérdeztük a HÖOK elnökségi tagját a kormánnyal, illetve a szakminisztériummal való kapcsolatukról is, mint kiderült, egyre több javaslatuk köszön vissza a jogszabályokban is. – Nagy eredmény például, hogy a tanárképzés fejlesztésére vonatkozó javaslatcsomagunk hatására a Klebelsberg képzési ösztöndíjat kiterjesztették az alsós tanítókra, és az utolsó éves tanári gyakorlatot már beleszámítják a pedagógus-életpályamodellbe. De a Nyelvvizsga 2020 szabállyal kapcsolatban is számos alkalommal tettünk javaslatot, amelyeknek szerepe volt abban, hogy az intézkedést végül visszavonták. Úgy érezzük, hogy sikerül érdemi párbeszédet folytatnunk az oktatásirányítással, tárgyalóasztalhoz ülnek velünk, nem dobják félre az indítványainkat. Többek közt ezért is fontos a HÖOK euró­pai aktivitása, hiszen, ha egy ötletünk, kérésünk mögött még nemzetközi támogatás is áll, akkor még hatékonyabban tudunk érvelni – hangsúlyozta a hallgatói vezető, aki szerint az utóbbi években sokat javult a hallgatói képviseletek külső megítélése, és egyre többen akarnak bekapcsolódni a szervezetekbe. Országszerte már tizenkétezer hallgató vesz részt az egyetemisták és főiskolások képviseletében.

A céljuk az, hogy számos területen fejlesszék a régió felsőoktatását Fotó: Kurcz Árpád

Bonyolultabb utak

A felvételizők létszámának visszaesése kapcsán úgy fogalmazott: a csökkenés részben az emelt szintű érettséginek és az utolsó pillanatban visszavont nyelvvizsga-követelménynek tudható be. Mindemellett a felsőoktatásnak egyre inkább versenyeznie kell az egyéb képzési formákkal, mint a technikum, a felsőoktatási szakképzés, az OKJ-s képzés, amelyek ugyancsak stabil elhelyezkedést és hasonló bérszínvonalat kínálnak. – Régen a továbbtanulás lineáris utat jelentett, amelyen az érettségi, a felvételi, a nyelvvizsga, az egyetem, a szakdolgozat és a diploma jelentették a boldogulás fő lépcsőfokait. A mai fiatalok azonban sokkal tudatosabbak és alaposabban mérlegelik, hogy mibe mennyi időt, energiát, pénzt fektetnek és mennyit kapnak vissza. Nem biztos, hogy ebben a versenyben jelenleg a felsőoktatás vezet – mondta, rámutatva arra is, hogy sajnálatos módon épp a három nemzetstratégiailag kiemelt, legveszélyeztetettebb területen történt a legnagyobb mértékű létszámcsökkenés: az agrár-, a mérnök- és a pedagógusképzésben.

Beépíteni az idegen nyelvet

A nyelvvizsgamentesség kapcsán rámutatott: a HÖOK álláspontja szerint is muszáj volt valamit lépni, mert a több tízezer beragadt diploma helyzetét valahogy rendezni kellett végre. Az idei évben végzettek esetében különösen szükséges volt a lépés, hiszen nekik a járvány miatt nem is volt lehetőségük nyelvvizsgázni. – Bízunk benne, hogy az újonnan kiadott diplomák tudnak segíteni a gazdaság fellendítésében, a versenyképes nyelvtudás ugyanakkor a legtöbb szakmában ma már nem kerülhető meg. Véleményünk szerint ez viszont nem biztos, hogy teljesen egyenlő a nyelvvizsgával. A következő időszakban szeretnénk kiemelten foglalkozni a kérdéssel, hogy a nyelvi képzésbe milyen módon tudna beszállni a felsőoktatás. Ugyan még csak ötletelés szintjén, de már zajlik a gondolkodás arról, hogy miként lehetne tantárgyspecifikusan beépíteni az idegen nyelvet az egyetemi képzésbe, a tantárgyi modulokba beemelni az adott témához kapcsolódó szakzsargont, s ezzel valahogy fejleszteni a közbeszédet – mondta ­Kosztrihán Dávid.

magyarnemzet.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó