Védjegyek is oltalmazzák a magyar borokat
Nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
2020. augusztus 14. 09:13

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Sebestyén Csilla nemzetközi borakadémikus a hazai borok védelméről tartott budapesti sajtótájékoztatón 2020. augusztus 10-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten. Pomázi Gyulát kérdezte a Gondola.

- Elnök úr, az SZTNH tíz olyan oltalmi formát nyújt a hazai borászatok számára, amely meg tudja védeni az adott terméket, illetve az ahhoz kapcsolódó szellemi tulajdont. Hatáskörük kiterjed a növényfajta oltalomtól kezdve egészen a különböző szőlészeti-borászati technológiákhoz, berendezésekhez kapcsolódó használati mintákra, szabadalmi bejelentésekre, valamint védjegyoltalmakra. A hivatal hogyan bocsátja a borászok rendelkezésére azt a szakmai tudást, amely érdekeik megvédésében segíti őket?

- Az SZTNH feladatai közül az egyik legfontosabb a szemléletformálás – a hatósági munka és a kutatás-fejlesztés minősítési munka mellett. Számos felületen, a szakminisztériumokkal és szakmai szervezetekkel együttműködve próbáljuk elérni a gazdaság szereplőket, hogy felhívjuk figyelmüket a szellemi tulajdon védelmének fontosságára, a versenyképesség növelő hatására és a gazdaság megerősítő szerepére. Folyamatos kommunikációnkkal és a szakmai szervezetekkel való együttműködések során arra törekszünk, hogy minden olyan ágazatot megszólítsunk, ahol szükség van az általunk nyújtott szolgáltatásokra, így a szőlészeti, borászati ágazatot is. Ezen túl a hozzánk forduló ügyfeleknek egy nagyon jól képzett szakértői csapat tud segíteni az SZTNH-n belül. Számos olyan szolgáltatásunk van, amelyekkel segíteni tudunk abban, hogy felesleges körök nélkül, mindenki a számára legmegfelelőbb oltalmi formákat tudja igénybe venni.

- Évente 150-180, borászatokkal összefüggő védjegykérelem érkezik a hivatalhoz, egyebek mellett az üvegre, a címkére, a névre, a logóra - tette hozzá. Önök hogyan védik meg azokat a borászokat, akiknek védjegybitorlással vagy jellegbitorlással okoznak kárt?

- Védjegybitorlást az követ el, aki a védjegyjogosult kizárólagos jogait megsértve a védjegyet jogosulatlanul használja, vagy a jogosult védjegyéhez az összetéveszthetőségig hasonló védjegyet használ. Védjegybitorlás esetén a jogosult felszólítást követően pert is indíthat. Az oltalom alatt álló védjegyek bitorlására vonatkozó kérelmek a bíróság hatáskörébe tartoznak, így az SZTNH hatásköre nem terjed ki sem arra, hogy a már lajstromozott védjegyek használatát ellenőrizze és sem arra, hogy jogsértés esetén fellépjen a védjegyjogosult jogainak érvényre juttatásáért. A védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogok érvényesítése a jogosult lehetősége és feladata. Az SZTNH igény esetén védjegyfigyelés keretében a kutatási jelentést küld a kérelmezőnek a korábbi védjegyével összefüggésben. Ennek köszönhetően az igénylő minden olyan későbbi védjegybejelentésről értesül, amely a védjegyével ütközik. Az értesítést követően a szolgáltatást igénybe vevő borászat mérlegelheti, hogy fel kíván-e lépni az adott védjegybejelentéssel szemben.

 

- Európában minden ötödik bor hamis, évente 800 milliárd forintnak megfelelő kárt okoz a hamis borok értékesítése az Európai Unió (EU) borászatának, ez a veszteség a teljes uniós borágazat bevételének az 5 százalékát teszi ki. Önök hogyan vonják be a civil szervezeteket - köztük a Balassi-kard borseregszemlét másfél évtizede évente megszervező Balass Kard Művészeti Alapítványt - a borral összefüggő szellemi tulajdonvédelmi ismeretek terjesztésébe?

- A hivatal örömmel dolgozik együtt minden szervezettel, amelynek képviselői jelzik együttműködési szándékukat. Bár kapacitásunk nincsen arra, hogy mi keressük fel a Magyarországon működő szervezeteket, amelyek munkáját valamilyen szempontból segítheti a szellemi tulajdon védelem népszerűsítése, azonban számos kiváló együttműködésünk van különböző profilú, más-más célcsoporthoz szóló szervezetekkel – legyen szó kamarákról, egyetemi szervezetekről, vagy éppen vállalkozókat tömörítő szövetségekről. A hivatal tehát nyitott, hogy az érdeklődő szervezeteket, alapítványokat a lehetőségekhez mérten segítse.

gondola
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Együtt újra sikerülni fog
    A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.
  • Magyarország járványügyi készültség állapotában van
    Magyarország járványügyi készültség állapotában van. Ahhoz, hogy ne kelljen bevezetni további szigorításokat, rendkívül fontos, hogy azt a néhány szabályt, amit ma bevezettünk azt szigorúan tartsa be mindenki – mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
  • Megkezdi őszi ülésszakát a parlament
    Az Országgyűlés ma kezdi meg őszi ülésszakát. A képviselők összesen két órában tehetnek fel azonnali kérdéseket a kormány tagjainak.
MTI Hírfelhasználó