A Magyar Falu Program egyfajta szabadságharc
Határozott cél volt, hogy ne a kormány mondja meg, mi kell a falvaknak, hanem az ott lakók döntsenek róla.
2020. augusztus 22. 11:55

A Magyar Falu Program elsődleges célja, hogy gátat szabjunk a drasztikus népességcsökkenésnek, és javuljon a kistelepüléseken lakók életminősége – nyilatkozta lapunknak Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Elmondta, hogy az eddigi intézkedéseknek és az útépítéseknek köszönhetően nagyon sok kistelepülésen már gyarapodás tapasztalható.

– A napokban újabb pályázati körben hirdettek eredményt a Magyar Falu Programban, akkor azt mondta, hogy már majdnem minden település nyert valamilyen forrást. Ilyen igény mutatkozik a falvakban a beruházásokra?

– Valóban, a települések kilencvenkét százaléka, vagyis majdnem mindegyik nyert már fejlesztési forrást a Magyar Falu Programon keresztül. Magyarországon 2870 az ötezer fő alatti települések száma, ezek közül eddig 2658 település, összesen 8540 nyertes pályázaton osztozhatott. Így eddig átlagosan egy település háromnál több pályázatot nyert. Ebben az évben összességében huszonkét pályázatot írtunk ki, ebből tízet már sikeresen lezártunk. Ezeken kívül hátravan még egy olyan pályázat, amelynek értelmében a MÁV-nak adunk kétmilliárd forintot falusi vasútállomások felújítására. A programunk valószínűleg azért olyan sikeres, mert az előzetesen felmért igények alapján hirdetünk pályázatokat, vagyis olyan beszerzésekre lehet ajánlatot benyújtani, amelyekre a falvaknak valóban szükségük van.

– Mi a Magyar Falu Program alapvető célja?

– Orbán Viktor miniszterelnök úr 2018-ban hirdette meg a programot, amelynek legfontosabb célkitűzése a falvakban tapasztalt drasztikus népességcsökkenés megállítása és a kistelepüléseken élők életminőségének javítása. A kistelepülések elnéptelenedése nem most, hanem még a múlt század ötvenes évei­ben kezdődött, de mostanra értük el azt a szintet, hogy ha nem teszünk valamit, sok falu eltűnhet a térképről. Ugyanakkor határozott célunk volt, hogy ne a kormány mondja meg, mi kell a falvaknak, hanem az ott lakók döntsenek erről. Ezért a tavalyi indulást egy országjáró program előzte meg, ahol öt-hatezer ember véleményét, illetve igényeit gyűjtöttük össze. Így készültek azok az előterjesztések, amelyek alapján maga a program elindult, tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a falvak maguk írták a programot. Egy példát említenék, tízből hét válaszadó a helyi közösségi élet hiányát jelölte meg. A kormány épp ezért az első két pályázati kiírásban a világi és az egyházi közösségi élet fellendítésére írt ki pályázatot közösségi terek fejlesztésére, programok szervezésére, eszközök beszerzésére. Megkérdeztük továbbá a fiatalokat, hogy miért költöznek el a faluból, és azt is sokan jelezték, hogy szívesen hazamennének. Ezért tartalmazza a program a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (falusi csok), az útfelújítási programot, az intézmény felújítási programot, és jövőre létrehozzuk a piaci fejlesztési szolgáltatási programot is.

– Mely régiókban jellemző leginkább az elnéptelenedés?

– Érdekes, hogy a legnagyobb népességszám-csökkenést mutató települések Veszprém és Fejér megyében találhatók. Ezen kívül az Ormánságban vagy a Jászságban, illetve Északkelet-Magyarországon. Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában ez nincs így. A napokban kaptuk meg a legfrissebb demográfiai adatokat, ebből az látszik, hogy a kétezer-ötszáz falusi csok-os településből, kilencszázban egy év alatt elindult a népességszám növekedése. Ilyen eredményre mi sem számítottunk.

– A gyorsforgalmi úthálózat bővítése a tapasztalatok szerint mennyiben segít a vidéki településeknek?

– Soha nem látott gyorsforgalmiút-fejlesztés zajlik az országban, és emellett a Magyar Falu Program keretében mellékutak felújítása is, hiszen a hálózat nagyon rossz állapotú. Komoly eredménynek tartom, hogy 2019 és 2021 között kétezer-ötszáz kilométert tudunk megújítani. Ugyanakkor az autópálya-építések nemcsak a megyei jogú városok számára jelentenek előnyt, de ugyanúgy meghatározók a kistelepülések esetében is. Itt is említenék egy példát. Mielőtt megépült a Dél-Rábaközt bekapcsoló M86-os új szakasza, azt megelőzően az út menti települések mindegyikében népességcsökkenés volt tapasztalható. A legszélsőségesebb település ilyen értelemben Zsebeháza volt, ahol a rendszerváltást követően negyven százalékkal csökkent a népesség. Az út megépítését követően azonban a népességszám mindeddig tizenhat százalékkal emelkedett. Zsebeházáról ugyanis nagyjából fél óra alatt elérhető Győr, ami eddig elképzelhetetlen volt. Ugyanígy fontosnak tartom a Pápa és Győr közötti kétszer kétsávos M83-as út megépítését. A Magyar Falu Programnak köszönhető intézkedések pedig ezeken felül arra ösztönzik a fiatalokat, hogy maradjanak helyben, ne pedig a közeli nagyvárosba költözzenek. A program célját egyfajta szabadságharcként de­finiálom. Mi a programmal azt a szabadságot akarjuk visszaadni a fiataloknak, ha akarnak, akkor maradjanak, vagy költözzenek vissza.

– Mennyi pénz áll rendelkezésre a költségvetésből, és mi a Magyar Falu Program három alprogramja?

– Tavaly százötvenmilliárd forintot tudtunk elkölteni, idén kétszáztizenhét-, jövőre kétszázötvenmilliárd forint jut az állami büdzséből. Tavaly és idén három alprogram szerint hirdettünk pályázatokat: a falusi csok, a falusi útalap program és a helyi életminőséget javító intézkedések. Utóbbihoz tartozik például óvodafejlesztési program, játszótér­építés, járdaépítés, falubuszbeszerzés vagy a falusi civil szervezetek támogatása. Jövőre a program kiegészül a falusi kisboltok támogatásával. A falusi csok-ot használt ingatlan vásárlására és egyidejű korszerűsítésére, illetve meglévő otthonok korszerűsítésére fele-fele arányban veszik igénybe a fiatalok. A három vagy több gyermeket vállalók aránya hatvan százalék, a kétgyermekesek mintegy negyven százalékot képviselnek. Emellett rendkívül népszerű az általános forgalmi adó visszatérítésének lehetősége, amely életkortól független. A falusi csokra tavaly júliustól lehet beadni igényeket, idén június végéig több mint tizenegyezer család igényelte, összesen mintegy hatvanmilliárd forint értékben.

– A helyi életminőséget javító pályázatokon belül melyek a legnépszerűbbek?

– Eddig a legnagyobb forrástömeget egyházi és önkormányzati közösségi terek fejlesztésére, valamint önkormányzati tulajdonú utak felújítására fordítottuk. A legtöbb pályázat azonban a kisebb értékű támogatásokra irányul, például orvosi eszközök beszerzésére, orvosi rendelők felújítására. De büszkén mondhatjuk, hogy a támogatásoknak köszönhetően két év alatt csaknem ezer település szerezhetett be különböző mezőgazdasági gépeket, eszközöket, amelyekkel köztereiket tarthatják rendben, és több mint ezer települést tudtunk támogatni abban, hogy megújíthassa óvodájának udvarát vagy fejleszthesse játszóterét. Az sem ritka azonban, hogy óvodát vagy többfunkciós egészségházat építünk száz-százhúszmillió forintért. A program indulásakor a települések igényeit felmértük ugyan, menet közben azonban ezek folyamatosan változnak. A járdák építésére például alig jelentkeztek többen, mint amire a költségvetés lehetőséget adott. Kommunális eszköz vásárlására viszont ötszörös volt a túljelentkezés. Ezeket a konzekvenciákat levonjuk, és a településvezetőkkel folyamatosan egyeztetve próbáljuk a helyi igényekhez igazítani a Magyar Falu Programot.

Magyar Hirlap
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Ismét kiderült: a Momentum nemzetáruló!
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közleményben reagált az ellenzéki párt újabb nemzetárulására.
  • A migránskvóta fenyegetése fennmaradt
    Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott pénteki interjújában.
  • Rétvári: a köznevelés a természetvédelmet szolgálja
    Fontos, hogy a köznevelés a tanórákon kívül is a természetvédelmet szolgálja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken, a Pest megyei Zebegény településfásítási programjának megnyitóján.
MTI Hírfelhasználó