A nyelv a nemzet fennmaradásának legfontosabb tényezője
A magyar nyelv a nemzet létrejöttének, létének, fennmaradásának, a nemzeti identitásnak az egyik legfontosabb tényezője - hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere A magyar nyelv Trianon előtt és után - nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében című online konferencián.
Utoljára frissítve: 2020. augusztus 25. 16:37
2020. augusztus 25. 12:40

A magyar nyelv a nemzet létrejöttének, létének, fennmaradásának, a nemzeti identitásnak az egyik legfontosabb tényezője - hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere A magyar nyelv Trianon előtt és után - nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében című online konferencián kedden.

"A magyar nyelv az évszázadok során rendkívül keveset változott, ugyanakkor számos esetben rendkívül komolyan veszélyeztetett állapotba került" - mondta köszöntőjében Kásler Miklós, az esemény fővédnöke a Magyarságkutató Intézet konferenciáján.
   
Amikor a germanizálás politikai szintre emelkedett, II. József alatt Bécsben elindult a magyar nyelv megújításának a mozgalma. "Virágba borult a költészetünk, a klasszikus ritmusokról, versformákról áttértünk a magyaros verselésre" - idézte fel a miniszter.
   
Hozzátette: túlléptünk a hivatalos latin nyelvűség korszakán, jelen pillanatban pedig küszködünk az angolszász szlenggel és azzal a történelmi kényszerrel, hogy Trianonban hétfelé darabolták Szent István birodalmát és nemzetét.
   
"Jövőnk záloga, sorsunk biztosítéka az, hogy meg tudjuk őrizni nyelvünk identitásképző erejét, tisztaságát, mert világos beszéddel lehet tiszta gondolatokat közölni" - hangsúlyozta Kásler Miklós.
   
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszédében a magyar nyelv értékeit méltatva kiemelte annak kifejező, ősi és tudásközvetítő jellegét, valamint felhívta a figyelmet a magyar nyelvjárások fontosságára, megőrzésére. A főigazgató azt mondta: büszkék lehetünk az anyanyelvünkre, amelyre vigyázni kell.
   
Az egésznapos tudományos konferencia előadói között Pomozi Péter arról tart előadást, hogy miért töréspont Trianon a Kárpát-medencei többnyelvűségi gyakorlatban; Pusztay János Az önmaga határolta nyelvről - Terminológia és nyelvi egységek a Kárpát- medencében címmel ad elő, Takaró Mihály pedig a nemzeti alaptanterv irodalmi és nyelvi újdonságairól beszél Trianon tükrében. Emellett a konferencián többek között előadás hangzik el a nyelvjárások és a köznyelv viszonyáról a kisebbség nyelvhasználatában, valamint a felvidéki magyar közoktatás jövőképéről is.

 

Lehetséges a nevelés-oktatás hagyományos kezdése szeptember 1-jén

Lehetségesnek tartja az emberi erőforrások minisztere a járványügyi adatok alapján, hogy Magyarországon szeptember 1-jén a hagyományos formában kezdődjön meg a nevelés-oktatás.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az iskolai tankönyvkiszállításról és a köznevelési intézmények járványügyi protokolljáról tartott sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2020. augusztus 25-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Lehetségesnek tartja az emberi erőforrások minisztere a járványügyi adatok alapján, hogy Magyarországon szeptember 1-jén a hagyományos formában kezdődjön meg a nevelés-oktatás.

Kásler Miklós keddi budapesti sajtótájékoztatóján rámutatott ugyanakkor: a környező országok besorolása láthatóan változik, a járvány terjedése nehezen kiszámítható, ezért a köznevelésnek is fel kell készülnie a védekezésre és a megelőzésre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az operatív törzzsel együttműködve részletes, nyolcoldalas ajánlást, protokollt dolgozott ki, amelyet minden köznevelési intézmény vezetőjéhez eljuttatott. A javaslatok érintik a távolságtartást, a fertőtlenítést vagy az iskolába érkezés módját is. Ajánlások vannak például arra, miként lehet elkerülni az iskolába érkezéskor a torlódást, így például az, hogy több ajtón lehessen belépni az intézménybe. A javaslatok között vannak a tantermek nagyságára, a közösségi termek használatára, az iskolakezdésre, az étkeztetés megfelelő körülményeinek kialakítására vonatkozók - közölte a miniszter. Szólt arról is, hogy kézfertőtlenítésre lehetőség lesz az iskola kapujánál és minden egyes közösségi helyiségben.

Ismertette: minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.
   
Hangsúlyozta: minden iskola az adottságainak megfelelően választhatja ki azokat az eljárásokat, szabályokat, amelyek biztosítani tudják a járvány megelőzését és esetenkénti előfordulásnál a gyermekek ellátását.
   
A köznevelési intézmények vezetőinek a felelőssége saját eljárásrendjük összeállítása, amihez a köznevelési államtitkárság, a hátintézmények, a népegészségügyi központ minden segítséget megadnak. Az iskolákat felszólították, hogy ismertessék a járvánnyal összefüggő teendőket a gyermekekkel és a szülőkkel - közölte Kásler Miklós.
   
Kitért arra is, hogy megtörténtek az előkészületek a tanévkezdéshez: július 25-éig 1500-féle tankönyvet legyártott az Alföldi Nyomda, és ötszáz diák segítségével összeállították a kiszállítandó csomagokat. Augusztus 3-ától 28-áig több mint négyezer iskolába több mint 13 millió 455 ezer tankönyv jut el, ami négyszázezerrel több, mint tavaly. Jelezte: augusztus 26-áig a tankönyvek 99,5 százaléka megérkezik a megrendelőkhöz; 227 iskola kérte, hogy hozzájuk az utolsó napokban érkezzenek meg a könyvek.
   
Hozzátette: a Könyvtárellátó az iskolák pótrendeléseit szeptember 15-éig fogadja, ezeknek a rendeléseknek a teljesítése szeptember utolsó hetétől várható.
   
A miniszter felhívta a figyelmet: ez az első olyan év, amikor minden diák ingyenesen kapja a tankönyveket, és ez vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő taneszközeire is.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Ismét kiderült: a Momentum nemzetáruló!
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közleményben reagált az ellenzéki párt újabb nemzetárulására.
  • A migránskvóta fenyegetése fennmaradt
    Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott pénteki interjújában.
  • Rétvári: a köznevelés a természetvédelmet szolgálja
    Fontos, hogy a köznevelés a tanórákon kívül is a természetvédelmet szolgálja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken, a Pest megyei Zebegény településfásítási programjának megnyitóján.
MTI Hírfelhasználó