Minden tanuló ingyen kapja a tankönyveket
Több mint százezer tanszercsomagot osztanak ki a rászoruló iskolás gyerekeknek tanévkezdésig országszerte - mondta az emberi erőforrások minisztere budapesti sajtótájékoztatóján szerdán.
2020. augusztus 26. 14:09

A közoktatásban minden tanuló ingyen kapja a tankönyveket, és emellett idén 106 ezer halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű általános iskolás a tanuláshoz szükséges eszközöket is - mondta a miniszter.

Kásler Miklós tájékoztatása szerint a Klebelsberg Központ 60 tankerületi központ közreműködésével 2062 iskolában oszt szét tanszercsomagokat, ezek közül 1639 állami fenntartású.

A 2020-2021-es tanévben ingyenes csomagra jogosult minden halmozottan hátrányos, illetve hátrányos helyzetű 1-8. évfolyamos tanuló függetlenül iskolája fenntartójától.

A csomagokban az órai munkához szükséges eszközök vannak, így például az elsős kisdiákok kapnak füzeteket, írólapot, vízfestéket, zsírkrétát és külön tisztasági csomagot is. A 2-4. évfolyamos diákok számára összeállított ingyenes csomag tartalmaz írószereket, füzeteket, írólapot, műszaki rajzlapot, vonalzót, mappát, ragasztót, vízfestéket, ecsetet és barkácsollót. Az 5-8. évfolyamos diákok körző, vonalzót és szögmérőt is kapnak.

A tanszercsomagokat a többségében fogyatékossággal élő, megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. készítette.

A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében kiosztásra váró tanszercsomagok mintapéldányai az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) tartott sajtótájékoztatón 2020. augusztus 26-án. MTI/Máthé Zoltán

A tanszerosztás hároméves támogatási kerete 2020-tól 2022-ig összesen 2 milliárd 907 millió forint - közölte a miniszter.

Tavaly tanévkezdéskor mintegy 30 ezer ingyenes tanszercsomagot osztottak ki, ez idén több mint a háromszorosára, 106 ezerre növekedett.

Emmi: egyre több pénz jut az oktatásra, javulnak a tanulói eredmények, nagyobb megbecsülést kapnak a pedagógusok

Az óvodai nevelés kiterjesztését, a pedagógusok felkészültségének és megbecsülésének növelését, a digitális kompetenciák és idegennyelvi tudás fejlesztését, az infrastruktúra javítását tűzi ki célul a többi közt a 2021 és 2030 közötti időszakra szóló köznevelési stratégia, amely az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében készült.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: "a tömör és jól áttekinthető stratégia" szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a 21. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.

A stratégia öt specifikus célkitűzést és azokon belül 14 beavatkozási irányt határoz meg. Ezek közül kiemelték az óvodai nevelés kiterjesztését, a pedagógusok felkészültségének, megbecsültségének növelését, az alulteljesítők és korai iskolaelhagyók arányának csökkentését, a digitális kompetenciák és az idegennyelvi tudás fejlesztését, a köznevelési infrastruktúra színvonalának további javítását, valamint a Kárpát-medencei oktatási térség megvalósítását.

A minisztérium hangsúlyozta: Magyarország az elmúlt években gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa volt, és okkal bizakodnak abban, hogy a jelenlegi járványhelyzet leküzdése után is tartani tudja ezt a pozíciót.

"A gazdasági fejlődés fenntartásához és a magyar emberek életminőségének folyamatos növeléséhez szükség van az oktatási rendszer minőségi fejlesztésére is. A kormány ezért egyre több pénzt fordít az oktatásra, folyamatosan javítja annak feltételeit, fejleszti az iskolákat, a tananyagot és egyre nagyobb megbecsülést biztosít a pedagógusoknak" - összegzi a kormány oktatási céljait a köznevelési stratégia.

A szaktárca rámutatott: stratégiai cél a tehetséggondozás, a magyar oktatás versenyképességének, színvonalának erősítése, a felzárkóztatásra szoruló gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének további javítása, az innovatív és digitális fejlesztések mellett a nemzeti kultúra és identitás megőrzése is.

Emlékeztettek: a köznevelésben tett eddigi lépések ezeket a stratégiai célokat szolgálják. A 2010 óta elindított iskolafejlesztések, a családokat és az iskoláztatást segítő kormányzati intézkedések mind segítik az oktatás fejlesztését. 2010 óta 796 milliárd forinttal több jut az oktatásra, az állam felelősséget vállalt az iskolák fenntartásért, országszerte zajlanak az iskolafejlesztések, a tornatermek és tanuszodák építése, folytatódik az iskolák szélessávú internettel, korszerű wifi-hálózattal és informatikai eszközökkel történő felszerelése.

A most induló tanévtől minden általános és középiskolai évfolyamon tanuló diák ingyen kapja a tankönyvet.

Kitértek arra, hogy 2010 óta háromszorosára emelkedett a gyermekétkeztetés kormányzati támogatása és jelentősen nőtt a pedagógusok anyagi megbecsülése is. Megújult a Nemzeti alaptanterv, amely a korszerű oktatási tartalmak mellett fontosnak tartja a hazafias nevelés, a családi életre és egészségre nevelés iránti elkötelezettség erősítését is. A kormány több eszközzel segíti a tanulók hatékonyabb nyelvtanulását is.

Jelezték: a koronavírus-járvány alatt bevezetett digitális munkarend tapasztalatait és jó gyakorlatait a jövőben is fel kívánják használni, a most zajló nemzeti konzultáción is felvetették a járvány alatt bevezetendő ingyenes internet használatának lehetőségét a gyermekes családok és a tanárok számára.

Kitértek arra is: a 2018-as PISA-felmérés szerint minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye, Magyarország eredménye megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD-átlagát. Szintén kedvező, hogy a családi háttér miatti különbségek egyre kevesebb szerepet játszanak a magyar tanulók teljesítményében, kevesebb az iskolai hiányzás, és a magyar tanulók 68 százaléka elégedett az életével, ami ugyancsak megfelel az OECD-átlagnak. Továbbra is fontos cél a végzettség nélküli iskolaelhagyás arányának csökkentése, ennek alapja a megelőzés, amelyet 2015 óta szolgál a hároméves kortól kötelező óvodai nevelésben való részvétel is - hangsúlyozta a minisztérium.

MTI
  • Orbán Viktor: Hazafias kötelességem vétózni
    A joguralomról szóló politikai vitát és a válságkezelés sürgető gazdasági kérdését nem lehet egymással összekötni; aki ezt megteszi, az felelőtlen, mert a válság idején gyors gazdasági döntésekre van szükség - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten tett sajtónyilatkozatában, miután hivatalában egyeztetett Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel az EU-s költségvetés és a válságkezelési alap ügyében. A két miniszterelnök aláírt egy közös nyilatkozatot, amelyből Orbán Viktor azt emelte ki: Magyarország nem fog elfogadni olyan javaslatot, amely Lengyelországnak elfogadhatatlan.
  • Máért - Diaszpóratanács - Semjén: egyhangú igen a zárónyilatkozatokra
    Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács is a zárónyilatkozatokat a csütörtökön - a koronavírus-járvány miatt online - tartott fórumokon - közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a szintén online közvetített sajtótájékoztatón.
  • Gulyás: még bőven vannak kapacitások az egészségügyben
    A magyar egészségügy továbbra is képes ellátni a megnövekedett feladatát, bőven vannak még szabad ágykapacitások, így minden rászoruló színvonalas ellátást kaphat. A jövő hétig nem változnak a jelenlegi korlátozások - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online Kormányinfón a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban.
MTI Hírfelhasználó