Átverik a dolgozókat Gyurcsányék
Rendszeresen hazudik a munkavállalóknak a Demokratikus Koa­líció. A Gyurcsány-párt az elmúlt időszakban egyebek mellett az Audi több ezer fős leépítését, európai minimálbéreket, illetve országos munkanélküliségi hullámot is vizionált. A baloldal dolgozókat érintő álhírei ugyanakkor rendre megdőlnek: a DK-hoz közeli szakszervezetek és a párttagok állításait a hazai munkáltatók rendre megcáfolják, míg Dobrev Klára az Európai Bizottság világos közléseivel ellentétes álhíreket terjeszt idehaza.
2020. augusztus 27. 10:04

Egyre gyakrabban terjeszt a munkavállalókat érintő álhíreket a Demokratikus Koalíció (DK). Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjának állításait azonban rendre megcáfolják mind a hazai foglalkoztatók, mind az ­Európai Bizottság. A DK az elmúlt hónapokban következetesen azt sugallta, az országon hatalmas munkanélküliségi és leépítési hullám söpör végig, ám ezekről a hírekről mára világosan kiderült, hogy nem igazak. A Gyurcsányékhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig egyfelől a kormányt támadja a válság kezelésére meghozott intézkedésekkel, másrészt pedig a munkáltatót a munkavállaló ellenségeként állítja be.

Legutóbb Molnár Csaba, a Gyurcsány-párt ügyvezető alelnöke, egyben az Európai Parlament gazdasági bizottságának tagja állította, hogy több százezer ember került utcára és maradt ellátás nélkül, aki a járvány előtt tisztességes munkából élt. Állítása szerint ezzel szemben Európa többi országa sikeresen megvédte a munkahelyeket.

A baloldal rendszeresen félreértelmezi a nyilvánosan hozzáférhető munkanélküliségi adatokat. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat információi alapján júliusban tízezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a júniusi adatokhoz képest.

Ez tehát azt jelenti, hogy ismét csökken a munkanélküliség, és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek nem is számítanak elbocsátási hullámra. A nemzetközi adatok pedig azt mutatják, jelenleg hozzávetőleg annyian dolgoznak hazánkban, mint a járvány előtt, januárban.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a pártpolitikától független ágazati szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek szerint tömeges elbocsátási hullám nem várható, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság és a várható második hullám miatt vannak olyan cégek, amelyek megválnak dolgozóiktól. A jelenség nem országos szintű, ágazatonként és az ellátási láncban elfoglalt pozíciótól függően eltér, emellett a nemzetközi kapcsolatok és üzleti várakozások alapján egyedileg mérlegelnek a leépítésben gondolkozó vállalatok. Összességében a járvány alatt elsősorban az alkalmi munkavállalókat, a kölcsönzött munkaerő egy részét és a lejáró szerződéssel foglalkoztatottakat küldték el a munkaadók. Kivétel ez alól a járványban közvetlen érintett ágazatok, például a turizmus és a vendéglátás, hasonlóan ­Európa más országaihoz.

Az sem igaz, hogy nálunk nőtt volna legjobban a munkanélküliség, sőt továbbra is az első öt legkedvezőbb adatokkal rendelkező ország között szerepel hazánk: a márciusi 3,6 százalékról júniusra 4,8 százalékra emelkedett az állástalanok aránya. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint Svédországban, ahol a gazdasági érdekek miatt nem vezettek be korlátozó intézkedéseket a járvány terjedésének lassítására, jóval nagyobb mértékben, a márciusi 6,8 százalékról 9,2 százalékra nőtt a munkanélküliség. Ausztriában ebben az időszakban 4,7 százalékról 5,7 százalékra, a jobb adatokkal rendelkező Hollandiában pedig 2,9-ről 4,5 százalékra nőtt a munkanélküliség. A járvány kezdeti időszakában leginkább érintett Spanyolországban az állástalanok aránya június végére elérte a 16 százalékot, míg Görögországban a várakozások szerint a márciusi 14,5 százalék után ismét megközelítette a húsz százalékot.

Gyurcsány Ferenc pártja az álhírterjesztéstől sem riad vissza: augusztus elején Varju László, a DK alelnöke, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke saját információira hivatkozva azt állította, kétezer munkavállalónak készül felmondani a győri Audi Hungária Kft., ezzel kisebb pánikot keltve a gyár munkavállalói között. Ezt az értesülést az Audi szinte azonnal cáfolta, a helyben működő Audi Hungária Független Szakszervezet pedig arra emlékeztetett, a munkaadó és a munkavállalói képviselet között létrejött megállapodásban rögzítették a határozatlan idejű szerződéssel dolgozók foglalkoztatására vonatkozó garanciákat.

A bukott miniszterelnök és felesége leépítési hullámokról, egységes európai bérekről és óriási munkanélküliségről terjeszt álhíreket Fotó: Mirkó István

A DK-hoz közel álló Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig rendre azt állítja, a kormány a munkavállalók ellenében kedvez a foglalkoztatóknak. A kétéves munkaidőkeret bevezetésével a képviselet ismét rabszolgatörvényről beszél, holott a 2018 végén nagy botrányt keltett hároméves munkaidőkeret bevezetéséről elsőként a szövetséghez tartozó Vasas Szakszervezetek állapodott meg egy pécsi vállalattal, még jóval a járvány előtt, 2019 őszén. A munkavállalók döntő többsége ebből a munkaidőkeret-szabályozásból semmit sem vett észre. A Gyurcsány egykori államtitkára, Kordás László vezette szakszervezeti szövetség ráadásul következetesen azt sugallja a munkaadó és a munkavállaló egyezségétől függő változások – például a home office – bevezetéséről, hogy az csakis a munkavállaló elnyomásával, a foglalkoztató egyoldalú döntésével jöhet létre, ezzel sokszor indokolatlan feszültséget keltve a beosztott és a vezetőség között.

Nem csak a hazai munkaadók és a munkavállalói tapasztalatok mondanak rendszeresen ellent a DK állításainak. Dobrev Klára álhíreit egyenesen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke buktatta le. Dobrev már a legutóbbi európai parlamenti választási kampány óta azt állítja, a tervek között szerepel az Európai Egyesült Államok létrehozása, ennek előszeleként pedig az uniós szintű minimálbérszabályok bevezetése. Gyurcsányné ezen állítását ugyanakkor rendre megcáfolja az Európai Bizottság: Brüsszel immár többször bejelentette, szó sincs a bérekkel kapcsolatos egységesítésről, tehát az európai integráció ezen a területen nem lesz szorosabb. Ennek ráadásul olyan nagy és gazdag tagországok az akadályozói, mint Svédország vagy Ausztria, ahol nincs országos szintű minimálbér, ágazatonként változik a kötelező legkisebb kereset.

Dobrev európai parlamenti képviselőként – szintén Brüsszel világos közlésével ellentétesen – többször azt állította, az európai szakszervezetek és egyéb szervezetek a jövőben beleszólhatnak a kormány és a hazai szociális partnerek közti megállapodásokba. Ennek alapja, hogy a Gyurcsányékhoz közeli szakszervezetek a nemzetközi kapcsolataikat felhasználva azt a látszatot keltik, hogy itthon nem működik a munkaadói, munkavállalói és kormányzati hármas párbeszéd, holott ők is részt vesznek ezeken az egyeztetéseken. A Magyar Szakszervezeti Szövetség ráadásul többször kijelentette, előnyösnek tartanák, ha Brüsszel döntene a magyar keresetekről.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó