Bűnös szövetségre utaló jelek a strasbourgi bíróságon
Durva összeférhetetlenség gyanúja merült fel az Emberi Jogok Európai Bírósága több korábban ítélkező tanácsával szemben. Ezek egyes bírái úgy vettek részt a döntéshozatalban, hogy közben kötődtek az eljárás valamely résztvevőjéhez, akik ebből anyagi vagy politikai hasznot húztak.
2020. augusztus 30. 14:50

Megdöbbentő információ derült ki arról, hogy a szlovák állampolgársági törvény kapcsán miként hozott elutasító határozatot a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). Emlékezetes, a szlovák törvényhozás tíz évvel ezelőtt fogadta el azt a törvényt, amely alapján automatikusan elveszti szlovák állampolgárságát az a személy, aki másik állampolgárságot vesz fel.

A törvény jogorvoslati lehetőséget nem biztosított az érintetteknek.

A jogfosztó törvény alapján az érintetteket jelentős hátrányok érték, volt, akitől központi utasításra az orvosi ellátást is megtagadták, igaz, utóbb a hatóság elnézést kért, de az érintett belehalt a betegséggel való küzdelembe.

Az ügyben – többek között – az Emberi Jogok Európai Bíróságán is indítottak pert, de a strasbourgi testület a beadványt elutasította, leginkább a bíróság hiányzó joghatóságára hivatkozva. Mára kiderült, az ügyben olyan bírói tanács határozott, amelynek szlovák és román tagja is volt, míg magyar származású nem. Ez az összeférhetetlenség gyanúját veti fel.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának működésére nemcsak e miatt vetül árnyék, a PestiSrácok.hu egy megdöbbentő kutatási eredményt közölt, amelyet a Strasbourgban működő Európai Jogi és Igazságügyi Központ tett közzé. Ez arra mutatott rá, hogy a strasbourgi bíróság 2009 óta hivatalt betöltött száz bírája közül huszonketten bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban álltak Soros György amerikai spekuláns alapítványa által támogatott szervezetekkel.

Ez a hét, a kutatásban konkrétan megnevezett szervezet az 1980-as évek közepe óta óriási pénzeket kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, amelynek Soros több mint harmincmilliárd dollárt adott az eltelt évtizedek alatt. A „huszonkettek” között ott van a magyar Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja.

Sajó András volt az egyik döntnök 2008-ban az elhíresült vörös csillag-perben is MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A kutatás rávilágított arra is, hogy 2009 óta összesen száznyolcvanöt olyan ügy került a bíróság elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviseltje szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett NGO-val.

Így az amerikai milliárdoshoz köthető, elfogult bírák érdekeltek lehettek abban, hogy a panaszok eredményesek legyenek, a tagállamok jelentős kártérítést fizessenek, amelyekből a Soros-szervezetek jelentős hasznot húztak.

A PestiSrácok.hu által közölt kutatásból kiderült: Sajó, aki 2008 és 2017 között volt az EJEB bírája, számos döbbenetes strasbourgi ítéletből vette ki a részét. A bírói tanács tagja volt a Hagyó Miklós és Hunvald György által kezdeményezett eljárásban is, a két szocialista azért perelte be a magyar államot, mert nem találták elég jónak a hazai börtönviszonyokat, a politikusok végül sok milliós kártérítést kaptak. Sajó András volt az egyik döntnök 2008-ban az elhíresült vörös csillag-perben is, amelyben kártérítésre kötelezte Magyarországot Vajnai Attila kommunista politikussal szemben.

Id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzetnek elmondta, az évek alatt, európai szinten euró milliárdokat fizettek ki ezekben az ügyekben kártérítés címén. – S ha ezekben az ügyekben valóban összeférhetetlen bírák jártak el, akkor számos döntés megkérdőjelezhető, és ennek nemcsak erkölcsi, hanem anyagi következményei is lehetnek. Emiatt az Európa Tanácsnak és az Emberi Jogok Európai Bíróságának is elemi érdeke, hogy utóbbi tisztázza magát a kutatásban felvetett vádak alól. Annál is inkább, mert nemcsak az összeférhetetlenség gyanúja merült fel a kutatás alapján, hanem az is, hogy olyan bírák is részt vettek a döntések meghozatalában – tanárok vagy éppen aktivisták –, akik nem rendelkeztek a szükséges jogi képesítésekkel.

Ők sokszor a profi bírák által meghozott döntéseket írták felül. Ez példátlan az európai joggyakorlatban, és ezek tudományos és nem politikai megállapítások, ezért kell komolyan venni a kutatásban foglaltakat – fogalmazott id. Lomnici Zoltán.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó