Így működik a háttérhatalom az EU-ban
Bemutatjuk a háttérlobbi működését, amelyet nagyban segít, hogy Knausnak és embereinek láthatóan minden fontos európai intézménybe bejárásuk van.
2020. szeptember 8. 09:58

Ahogy azt a Gerald Knaust, a Magyarország elleni európai Soros-lobbi karmesterét bemutató első részben is jeleztük, az ­osztrák férfi intézménye, a European Stability Initiative (ESI) komoly pénzeket kap. Mindezért a nyilvánosság előtt és lobbiszervezetként is képviseli a nyílt társadalom eszméjét. Második írásunkban bemutatjuk a háttérlobbi működését, amelyet nagyban segít, hogy Knausnak és embereinek láthatóan minden fontos európai intézménybe bejárásuk van.

2018 áprilisában jelent meg a Twitteren egy inkognitóban működő, de feltűnően jól informált szivárogtató oldal, a Pace Leaks. A közösségi felület kifejezetten az Európa Tanács és Knaus intézményének kapcsolatát vette górcső alá, és egy sor korrupciógyanús összefüggést tárt fel, amelyek Magyarországot is érintik.

Emlékezetes, hogy az Európa Tanács és annak vezetője, a baloldali Thorbjorn Jagland – aki szintén jó kapcsolatot ápol Soros Györggyel – számos alkalommal bírálta hazánkat.

Thorbjorn Jagland - balkaninsight.com

Gerald Knaus az Európa Tanács politikai irányvonalára is befolyással bírhat

Gerald Knaus két stratégiát alkalmaz egyszerre az Európa Tanács (ET) működésének befolyásolására: egyrészt szoros személyi hálót font az ET politikusai köré, amely csoport jellemzője, hogy egy-egy lobbista, NGO-hálózati ember bármikor kiköthet az ET vezetőinek munkatársaként (forgóajtó-effektus), de vissza is juthat Knaus szervezetéhez. Egy ilyen hálózatban könnyen megy az információcsere, a lobbizás, az informális nyomásgyakorlás. Ez egy klasszikus üzleti lobbiszervezet működésmódját idézi.

Az Európa Tanács 2020 júliusában - consilium.europa.eu

A másik stratégia, amelyet a ­Knaus-féle kör alkalmaz, a nyilvánosság felhasználása. Egy bejegyzésében ­például megdicséri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy egy adott ügyben „jó irányba halad” – de azonnal további cselekvésre szólítja fel őket.

A korábban említett Jaglandnak „javaslatot kell tennie” – írja felszólító módban a tiszteletkörök nélkülözésével az Európa Tanács főtitkárának Knaus, és valamiért megjelöli bejegyzése végén az ECFR-t, amely egy másik Soros-lobbiszervezet. Ennek fontosságára később részletesen kitérünk majd.
Dokumentumok bizonyítják a Soros ­alapítvány és a Knaus intézete közötti pénzmozgásokat. Ezek célja leplezetlenül az Európa Tanács politikai irányvonalának befolyásolása volt.

Befolyásolás... magyarnemzet.hu

A Magyar Nemzet információi szerint azonban Knausnak a Soros-hálózattal ápolt kapcsolata ennél is mélyebb. Az ESI honlapján publikált jelentéseken túl ugyanis úgynevezett „árnyékjelentéseket”, tehát politikai jellegű háttéranyagokat is készítenek a hálózat tagjainak.

Forrá­saink szerint például a hazánk elleni európai parlamenti jelentést megfogalmazó Judith Sargentini felkészítése is részben ezen módszerrel történt, részben pedig a hálózat más tagjainak személyes felvilágosító tevékenységével. Sargen­ti­­ni egyébként korábban – a bevándorlókért aggódva – osztotta meg a Twitter­-oldalán Knaus egy hollandiai tévészereplését is.

Mindemellett az ESI bennfentesei szerint a személyes lobbizásra is nagy hangsúlyt helyez, nemcsak Brüsszelben, hanem Berlinben vagy éppen Párizsban is. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a hálózat magyarországi vezetői is vele tartják a kapcsolatot. Lapunk ezt a közösségi médiában is ellenőrizte, és meggyőződtünk arról, hogy Knaus be van kötve ezen NGO-világ egyik kulcsemberéhez, akivel a közösségi médiában ismerősök.

Gerald Knaust, a Magyarország elleni európai Soros-lobbi karmesterét bemutató első rész ITT olvasható el.

Cinikus üzenet

Egyesek Magyarországon boldogtalanok a munkánk miatt? Vajon miért? – írta cinikusan lapunk hétfői cikkére reagálva az ESI elnöke a Twitteren. Gerald Knaus egy a Magyar Nemzet címlapjáról készült fotót is linkelt a hozzászólásához. Az osztrák férfi semmit nem cáfolt lapunk állításaiból, és nem mulasztotta el értesíteni bejegyzéséről Armin Wolf osztrák újságírót, Maximilian Poppot, a Spiegel munkatársát, ­Patrick Kingsley-t és Steven Erlangert, a The New York Times szerzőit.

magyarnemzet.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Ismét kiderült: a Momentum nemzetáruló!
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közleményben reagált az ellenzéki párt újabb nemzetárulására.
  • A migránskvóta fenyegetése fennmaradt
    Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott pénteki interjújában.
  • Rétvári: a köznevelés a természetvédelmet szolgálja
    Fontos, hogy a köznevelés a tanórákon kívül is a természetvédelmet szolgálja - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára pénteken, a Pest megyei Zebegény településfásítási programjának megnyitóján.
MTI Hírfelhasználó