Rákosmező: a magyar demokrácia ősi színhelye
Már a harmadik királyunkat, Aba Sámuelt demokratikusan választottuk. Választott királyunk volt Szent László, Károly Róbert, Mátyás és még egy sor uralkodó. Csodálatos a magyar demokrácia hagyománya. Minket senki sem oktathat ki demokráciából.
2020. szeptember 11. 08:42

Rákosmező pontos fekvése teljesen kikopott a köztudatból. A magyar történelem sorsfordító tanácskozásai Budapest X. kerületéhez, a Kőbánya-felsőrákosi Királydombhoz köthetők. Már a reformkorban szobor állítását tervezte Boráros János, Pest város egykori főbírója – a mai Boráros tér névadója. A Királydomb ügye tovább nem odázható, mert lassan teljesen beépítik az egykori jeles történelmi helyszínt. Kontos Gábornak, a Magyar Patrióták Közössége elnökségi tagjának tett föl kérdéseket a Gondola.

- A magyar történelemmel foglalkozó ismeretterjesztő és tudományos művek Rákosmező meglétét még csak-csak, a Királydomb létezését azonban már nem
tartják említésre méltónak. A legalább harmincöt országgyűlésünknek otthont adó helyszín nem szerepel a Nemzeti emlékhelyek listáján. Az Önök szervezete eddig miket tett azért, hogy ez a rendkívül fontos emlékhely megkapja a kellő figyelmet társadalmunkban?

- Első lépésként az idei év tavaszán tanulmányban mutattuk be a Királydomb földrajzi elhelyezkedését és történetét. Sokakat meglepett, hogy a rákosmezei országgyűléseknek volt egy szimbolikus, ma is felkereshető központja. Ez nem volt más, mint az országgyűlésre kilátogató uralkodó tartózkodási helye, vagyis az a hely, ahol a király sátra állt. A Királydombot azonban soha nem önmagában, hanem Rákosmezővel együtt emlegetjük, tehát a kettő közösen emlékeztet bennünket a középkori országgyűlésekre. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a fővárosban több Királydomb nevű hely létezett, de csak a Rákos-patak partján emelkedő kapcsolódott az egykori országgyűlésekhez. Rákosmező, mint a független Magyar Királyság szinonimája a Habsburg elnyomás kezdeteitől, de főleg a 19. században ivódott be a magyar köztudatba.

Mára pedig mondhatjuk, hogy ki is kopott onnét. Ebben annak is szerepe van, hogy emléke a 20. században már csak az irodalomkedvelők körében élt, emlékművet nem állítottak a helyszínen. A cikk megírását megelőző kutatómunka során mi is meglepődve tapasztaltuk, hogy nemzeti érzelmű értelmiségiek az utóbbi kétszáz évben többször is szorgalmazták a helyszín méltó megjelölését. Úgy gondoltuk, hogy a 21. században ismét elő kell hozni a témát, mivel – mint ahogy már korábban olvashatták – a Királydomb még félig szabadon álló részét is a beépítés réme fenyegeti. Emiatt tettünk javaslatot a kormány részére, hogy Rákosmező-Királydombot vegyék fel a Nemzeti emlékhelyek listájára – amíg nem késő. Nemzeti emlékhelyként történő kezeléséhez minden feltétel adott, hiszen számos konkrét és fontos történelmi esemény kapcsolódik hozzá és a hely történelmi emlékezet is fennmaradt. A tanulmány megírása mellett egy animációs kisfilmet is készítettünk "A magyar államiság dicső helyszíne" címmel, bízva abban, hogy egy, vizuális elemeket felvonultató, színes alkotás szélesebb és fiatalabb korosztályokhoz is eljut, ezzel is tovább növelve a helyszín
ismertségét. (A kisfilm a következő linken megtekinthető: https://magyarpatriotak.hu/animacios-kisfilmmel-keltettuk-eletre-rakos-mezejet/) A kisfilmen túl még az idén megjelentetjük az ismeretterjesztő Patrióta füzetek sorozat következő részét „Rákos mezeje – az ország közepe” címmel, amely tartalmazni fog az eddigiekhez képest új információkat is a Királydombbal kapcsolatban. A Rákosmező-Királydomb nemzeti emlékhellyé történő nyilvánítását a
területileg illetékes, Kőbányai Önkormányzat is támogatja, erről megbizonyosodtunk D.Kovács Róbert Antal polgármesterrel történt találkozónkon is. Igazán szép volna, ha a terület jövőjéről az idén a legfelsőbb szinten is pozitív döntés születne, hiszen éppen 2020-ban emlékeztünk meg a rendszerváltás utáni első szabad magyar országgyűlés harmincéves évfordulójáról. Ezzel a gesztussal a középkori független Magyar Királyság országgyűléseire is emlékezhetnénk.

- A magyar nemzet egyértelműen büszke lehet demokratikus hagyományaira. A Vérszerződés öt pontja fényesen demokratikus szellemiségű. A pusztaszeri Országgyűlés, majd az Aranybulla, és a demokratikus királyválasztások sora mutatja, hogy a magyarság és a demokrácia elválaszthatatlan. Nem „csak" Mátyás királyt választottuk demokratikusan – mint erre a mai társadalom emlékezik –, hanem magát Szent Lászlót is, sőt – erre Önök hívták fel a figyelmet – Károly Róbertet is, őt éppen a Királydombon. A demokráciára oly büszke nómenklatúrát hogyan lehet felsorakoztatni történelmünk demokratikus hagyományai mögé?

- Ha már a demokratikus hagyományokat említette, hadd említsem meg Aba Sámuel királyt (1041-1044). Harmadik királyunk – aki egyébként másodikként halt meg – volt az első választott király, mivel a magyar főurak és egyházi vezetők királyválasztó döntésüket a helyszínen táborozó katonákkal, vagyis „a néppel” is megerősítették Orseolo Péter ellenében. 2018-ban Egyesületünk kezdeményezésére sikerült elérni, hogy Aba Sámuel királyi központjának romjait (körtemplom + palota együttes) a NÖRI felvegye a Történelmi emlékhelyek listájára. Az Abasáron található romok az államlapítás korából származnak és rendkívül értékesek, mivel ebből a korból alig rendelkezünk épített örökséggel. A teljeskörű ásatás és rekonstrukció még várat magára, de egy ilyen fontos státusz elnyerése nagyban segít abban, hogy a hely szelleme és fizikai maradványai ne enyésszenek el. Bízunk benne, hogy Rákosmező-Királydomb esetében is pozitívan bírálják majd el kezdeményezésünket. A nómenklatúrát és a döntéshozókat akkor tudjuk megszólítani és reményeink szerint ügyeink mellé állítani, ha a magyar történelmi események emlékét, helyszíneit és az azokat érintő esetleges problémákat, hiányosságokat minél szélesebb rétegek felé kommunikáljuk. Ez mindenféle hagyományunkra vonatkozik. Ha ezekről, a nemzeti identitásunkat képező dolgokról csupán szakmai konferenciákon cserélünk eszmét, szaklapokba írunk, akkor az átlagemberekhez nem jut el, így végül az egész nemzeti kultúra marginális értelmiségi csoportok hobbija
lesz csupán. A tömegkommunikációt uraló kozmopolitizmussal és szélsőliberális kultúrterrorral szembe menve kell hallatni a hangunkat, témáinkat ebben közegben kell a lehető legtöbb emberhez eljuttatni. Ha megfelelő számú támogatóval tudunk egy-egy kezdeményezés mellé állítani, a döntéshozóknak is foglalkozniuk kell felvetéseinkkel.

A helyszínen

- A valódi – tehát nem külföldről pénzelt – civil szervezetek, köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány: www.balassi.eu hogyan vonhatók be abba a folyamatba, mellyel az Európai Unióban is világossá tesszük, hogy a magyar Királydomb az európai demokrácia egyedülálló emlékhelye, minél több EU-politikusnak ide kell zarándokolnia?

- Mi, Patrióták annak is örülünk, ha egyre több honfitársunk zarándokol el az egykori rákosmezei országgyűlések helyszínére. Azon dolgozunk, hogy a
hely történelme és szelleme minél szélesebb körben ismert legyen elsősorban a Kárpát-medencén belül. Minden nemzeti érzelmű egyesület, szervezet folyamatosan őrt kell, hogy álljon a nemzeti identitást eltörölni szándékozók elleni küzdelemben. A Patrióták és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány is azért jött létre és működik, hogy megőrizze a nemzeti azonosságtudatunkat és terjessze a magyar kultúrát. Ez azonban egyre nehezebb nem csak EU-s színtéren, hanem idehaza is. Korunk nagy kihívása, hogy a saját kultúránkat hatékonyan tudjuk átadni az utánunk jövőknek. Fájdalom, de a legfiatalabb nemzedék jelentős hányadára – a lehengerlő internacionalista médiafölény miatt – lassan már magyarul beszélő idegenként kell tekinteni és emiatt az alapoktól kell
elmagyarázni, hogy mi is az a nemzet és haza, mintha nem is honfitársaink volnának. A Rákosmezőhöz hasonló emblematikus történetek és helyszínek megismertetésével, testközelbe hozásával tudjuk elérni, hogy a korfán lefelé haladva is legyen igény a magyar kultúra és történelem megismerésére. Csak a saját történelmét büszkén felvállaló nép képes arra, hogy hagyományait megfelelő módon mutassa be kül- és belföldön egyaránt.

gondola
MTI Hírfelhasználó