Az internet mindent elbír, az acél nem: hazugságok szeptember 11-ről
Miközben a Facebook a legsötétebb szovjet idők cenzúráját is túlszárnyaló buzgalommal, tömegével tilt le olyan oldalakat és bejegyzéseket, mint Donald Trump amerikai elnök kampánycsapatának hirdetései, vagy hogy hazai példát is idézzünk, a Katolikus Válasz cikkei, a nyilvánosság minden színterén ma is zavartalanul terjedhetnek a 2001. szeptember 11-én történt amerikai terrortámadásokkal kapcsolatos, zavaros összeesküvés-elméletek.
2020. szeptember 12. 22:09

A New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két eltérített repülőgép néhány perces különbséggel csapódott be 2001. szeptember 11-én (Fotó: MTI/EPA/DPA/Hubert Michael Bösl)

A New Yorkot ért és Washingtont is fenyegető terrortámadások 19. évfordulóján sokaknak szöget üt a fejébe: mi lehet az oka annak, hogy nemcsak a Facebook (mely nemrég letiltotta a Magyar Patrióták videóját a magyar történelmi országgyűlések Rákos-menti helyszínéről) , de a feltöltött videókat tömegesen, önkényesen letörlő Youtube sem nyúl a történtekkel kapcsolatos dezinformációkat terjesztő videók tömegéhez. A legnagyobb videómegosztót az sem zavarja különösebben, ha oltásellenes, ezáltal gyermekek életét és egészségét veszélyeztető csoportok propagandája terjed felületein.

A WTC egyik tornya még állt

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás volt minden idők legnagyobb számú áldozattal járó merénylete. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák. A támadásokban 2977 ember vesztette életét (közöttük az al-Kaida terrorszervezet 19 terroristája), amikor a repülők becsapódtak a World Trade Center épületébe, a Pentagonba illetve – az United Airlines Flight 93-as számú járata – Pennsylvania állam területén egy mezőbe.

Fotó: MTI/EPA/AFP/Helene Seligman)

Órákkal később, amikor még össze sem omlott az utolsó torony, a WTC 7-es számú építménye, már megjelent a történtekről az első online terjedő, összeesküvés-elméletet tartalmazó találgatás. Ezek az elméletek ma is tartják magukat –írta a BBC. Egy magát David Rostchecknek nevező internetfelhasználó az események napján ezt írta: Csak én látom úgy, vagy bárki más is észrevette, hogy nem a repülőbecsapódások omlasztották össze a World Trade Centert? Rostcheck szerint az épületeket elpusztították. Arra is célozgatott, hogy ez valami borzalmas terv volt, melynek csak kísérő eszközei voltak az eltérített repülők.

A brit hírcsatorna megszólaltatta a WTC északi tornyában elhunyt egyik áldozat, Geoff Campbell testvérét, Matt Campbellt is. A férfi elmondta: amíg 2013-ban bizonyosságot nem nyert, hogy testvére lapockacsontjának egy darabját azonosították a 2002-ben a helyszínen összeszedett, s azóta folyamatosan vizsgált romok között, ő maga sem hitte már el a hivatalos álláspontot.

A „kormányok” titka?

Nem volt ezzel egyedül: a Kaliforniai Chapman University felmérése szerint az amerikaiak több mint fele úgy hiszi, hogy a különféle, egymást követő kormányok titkolják a terrortámadással kapcsolatos, valós információkat.

(Fotó: MTI/EPA/AFP/Doug Kanter)

Vannak, akik megpróbálnak tenni a rögeszmék, legendák terjedése ellen. John McCain, Arizona szenátora, a 2008-as amerikai elnökválasztás republikánus elnökjelöltje több könyvében (2006-ban és 2011-ben is) pontról pontra megvizsgálta azokat a tévedéseket vagy éppen rögeszméket, melyek a szeptember 11-i terrortámadásokról a legkülönfélébb csatornákon elterjedtek. Könyveiben módszeresen felsorolja ezek cáfolatát is.

A legfontosabb teória az, hogy a New-York-i, a város képét korábban meghatározó ikertornyok megsemmisítése irányított robbantásokkal, szándékosan, az épületben belül elhelyezett bombák segítségével történt.

Az acél elveszti szilárdságát

A legelső eltérített gép – idézi fel a történteket a Popularmechanics.com – az American Airlines 11. számú, Bostonban felszállt és Los Angelesbe tartó járata, fedélzetén 81 utassal (közöttük az öt légikalózzal) és 11 fős személyzettel a WTC 110 emeletes északi tornyának 94–98. szintjén csapódott be. A második gép, az United Airlines 175. számú, Bostonból Los Angelesbe tartó járata (56 utas, közöttük, mint kiderült, öt terrorista, kilencfős személyzet) pedig a szintén 110 emeletes déli torony 78–84. emeletein. A becsapódás mindkét toronyban tüzet okozott és megbénította a lifteket. Amerikában az olyan oldalak, mint a Sandiego.indymedia.org, azt terjesztik, hogy ettől még a gépek alatti 80 emeletnek nem lett volna szabad összeomlania. Ezt a hatást tehát irányított módszerekkel idézték elő. És ki más, mint „a kormány emberei”? Az elmélet hívei arra hivatkoznak, hogy míg a kerozin égési hője 400°C és 815°C között van, addig az acél olvadásához ennél jóval magasabb hőmérsékletre lenne szükség.

(Fotó: MTI/EPA/AFP/Stan Honda)

A tények ezzel szemben megerősítik a Szövetségi Vészhelyzetkezelő Ügynökség (Federal Emergency Management Agency, FEMA) 2002-ben ismertetett előzetes jelentését, majd 2005-ben véglegesen megerősített álláspontját, melyet az Amerikai Szabványügyi Intézet (National Institute of Standards and Technology, NIST) vizsgálatára alapoznak. Ezek szerint, mivel az acél már 590°C-on elveszíti szilárdságát, ráadásul az épületben számos olyan tárgy is égett zárt térben, melyek égési hője eléri a 800°C-ot, e körülmények már alkalmasak voltak az acél tartószerkezettel megépült tornyok destabilizálására.

A kerozin, mely kifolyt a becsapódott repülőkből, a liftaknákon keresztül igen gyorsan eljutott az épület alsóbb részeibe is. Mindez a becsapódás okozta hatással összeadódva indította meg a felhőkarcolók összeomlását.

A palacsintahatás

Még a New York Timesban is megjelent, s magát a mai napig keményen tartó „bizonyíték”, hogy amikor a tornyok összeomlottak, az épületek oldalán jól látható, robbanásszerűen kilövellő porfelhők keletkeztek. Van Romero robbanóanyag-szakértő, az Új-mexikói Bányászati és Technológiai Intézet alelnöke szerint e felhők ugyanolyan robbantásokból származhattak, mint amikor bontásra kijelölt, nagyobb épületeket szándékosan robbantanak fel.

Fotó: MTI/EPA/AFP/Doug Kanter)

Mindezt cáfolja David Biggs, a Ryan-Biggs Associates szerkezeti mérnöke és az Amerikai Építőmérnökök Társaságának (ASCE) tagja, aki a FEMA-nak is dolgozott, amikor rámutatott: ez nem más, az úgynevezett palacsintahatás. Lényege, hogy az egymás alatti szintek között levő levegő tör ki ilyenkor, méghozzá hatalmas energiával, az ablakokon, a porló betont is felhőkben lövellve.

A „titokzatos” 7-es torony

A NIST emellett vizsgálta a WTC 7 összeomlását: ez a téma kiemelt helyet foglal el az üggyel kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. A 7. számú torony a becsapódások után hét órával omlott össze. Több összeesküvés-elméletet terjesztő oldal, mint a 911review.org, azt írta, hogy itt is, nyilván irányított robbantásról volt szó. Gyakran utalnak az épülettel kapcsolatos tanulmányoknak arra részére, melyek azt emelik ki, hogy a gépek becsapódása nem okozott komolyabb szerkezeti károkat a 7. számú toronyban. Csakhogy ezekből a hatalmas, 100 emelet feletti tornyokból a mellettük álló, kisebb épületekre egyfolytában hullottak a törmelékek. Tegyük hozzá: akár 80-100 emelet magasból!

Fotó: MTI/EPA/AFP/POOL/Beth A. KEISER)

Az épületre zuhanó darabok beszakították a tetőt és egy tíz emelet mély krátert vájtak ki, súlyosan károsítva az épület déli oldalfalát és délnyugati sarkát. A NSIT vizsgálata szerint ráadásul a szokatlan kialakítású belső szerkezet miatt egy oszloprendszeren mintegy 2000 négyzetméternyi felület nyugodott. Bár az épület összeomlásával kapcsolatban több munkahipotézist is felállítottak, ezek közös konklúziója, hogy egy folyamatos égést biztosító, kigyulladt vezeték, valamint az üzemeltetéshez használt dízelüzemanyagot tartalmazó tartályok hőforrása és a fizikai behatások együttesen okozhatták a katasztrófát.

„Irtózatos csalás”

A történtekkel kapcsolatos téveszmék Európában is igen népszerűek. Így például egy 2016-os felmérés szerint a franciák 68 százaléka kételkedik a WTC katasztrófájának hivatalos verziójában.

Az összeesküvés-elméletek terjesztői között igen nagy publicitásnak örvend például Thierry Meyssan, aki Az irtózatos csalás (L’Effroyable imposture) című könyvében teret ad olyan teóriáknak, mint hogy a Pentagonba, ahol a terrortámadás napján 189 ember halt meg, nem a zuhanó AA7-es járat repült bele, hanem rakétatámadás történt a védelmi minisztérium ellen. Az FBI egyébként 2002-ben nyilatkozatot adott ki, miszerint repülő okozta az épületben esett károkat, de ez nem befolyásolja a rögeszmék terjesztőit.

A Pentagonban a terrortámadás napján 189 ember halt meg (Fotó: EPA/AFP/Luke Frazza)

Utóbbiak előszeretettel érvelnek azzal, hogy a becsapódás mérete nem rajzolja ki a gép (az American Airlines 77-es számú járata a Washington D. C. közelében fekvő Washington Dulles nemzetközi repülőtérről szállt fel, fedélzetén 58 utassal, közöttük öt gépeltérítővel és hattagú személyezettel; a légikalózok átvették a járat vezetését és a gépet a Pentagon épületének vezették), különösen a szárnyak vonalát. Csakhogy a repülő egyik szárnya például leszakadt, mire az épületnek ütközés bekövetkezett.

Élet-halál harc

Thierry Meyssan könyve összesen 28 nyelven jelent meg, a szerző rendszeresen szerepel népszerű francia televíziós csatornákon. Emellett tehát különösebben nem aggasztja, hogy 2002 óta „persona non grata” az Egyesült Államokban. Meyssan egyik kedvenc téveszméje, hogy lelőtték a terroristák által eltérített, és éppen a washingtoni Capitolium felé tartó repülőt.

Csakhogy a gép egy darabban, 933 km/h sebességgel csapódott a földbe Pennsylvaniában. A repülő lezuhanása után hatalmas krátert hagyott maga után. A fedélzeten történtek pedig jól rekonstruálhatók a gép feketedobozának felvétele alapján. Az utasok az utolsó percig drámai küzdelmet folytattak, hogy visszavegyék a repülő irányítását a légi kalózoktól, akik halálra késelték többek között a gép kapitányát, majda zuhanó gépen egyfolytában azt kiabálták: „Allah, akbar!”

hirado.hu
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Együtt újra sikerülni fog
    A Magyar Nemzetnek írt cikkében Orbán Viktor – egyebek mellett – a liberálisok módszereiről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a soron következő választásról is szót ejt.
  • Magyarország járványügyi készültség állapotában van
    Magyarország járványügyi készültség állapotában van. Ahhoz, hogy ne kelljen bevezetni további szigorításokat, rendkívül fontos, hogy azt a néhány szabályt, amit ma bevezettünk azt szigorúan tartsa be mindenki – mondta el Müller Cecília országos tisztifőorvos az Operatív Törzs hétfői sajtótájékoztatóján.
  • Megkezdi őszi ülésszakát a parlament
    Az Országgyűlés ma kezdi meg őszi ülésszakát. A képviselők összesen két órában tehetnek fel azonnali kérdéseket a kormány tagjainak.
MTI Hírfelhasználó