70 éve nyitották a rettegett recski munkatábort
Az Andrássy út 60. és a 301-es parcella mellett a recski kényszermunkatábor is a kommunista diktatúra szimbolikus tere, amely sűrítve mutatja meg a kommunista hatalom társadalomellenességét - mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke szerdán Budapesten.
2020. szeptember 16. 17:18

Földváryné Kiss Réka a Mi, a rendszer ellenségei című kétnapos konferenciát megnyitó beszédében kiemelte: a recski kényszermunkatábor megnyitásának 70. évfordulója jó alkalom, hogy felidézzék, a törvényes lehetőségeken túl milyen eszközei voltak a hatalomnak a társadalom megfélemlítésére.

Az internálásokkal, kitelepítésekkel a bíróság megkerülésével lehetett jelenetős társadalmi csoportokat nemcsak a tulajdonuktól megfosztani, hanem kiszorítani a társadalom mindennapi életéből, sokszor az életüket is veszélyeztetve - mondta NEB elnöke.

Ötvös István történész, Törvényes erőszak címmel megtartott előadásában arról beszélt: Európában kétfajta állammodell működött, a republikánus, amely szerint a választási jog nem születési alapon jár, hanem megszerezhető, a törvényalkotó pedig a parlament. Ezzel szemben jött létre a marx-i, forradalmi legitimitási modell, amely nem a választásra, hanem messianisztikus hitre építette hatalmát.

Hozzátette: Leninnek azonban már azzal is szembe kellett néznie, hogy a forradalom győzelme után be kell rendeznie egy államot. Ekkor a forradalmárok szerepét a párt vette át.

Megjegyezte: a társadalom az államhatalmi szervektől, például a rendőrségtől sok mindent, így bizonyos erőszakot is elfogad, amit egy párttól nem. A kommunista párt ezért beépült ezekbe az államhatalmi szervekbe, amelyek ezután már a párt utasításait hajtották végre. A kommunista diktatúra pedig az állami szerveket használva tette törvényessé azt a törvénytelen erőszakot, amely immanens része.

Müller Rolf történész, a magyar politikai rendőrség megalakulásáról tartott előadásában felidézte: a politikai rendőrség a háború utáni kaotikus időszakban jött létre, nem véletlen, hogy párhuzamosan két szervezet is alakult, és mellettük tucatnyi, felhatalmazás nélküli nyomozótestületet is alapítottak. Létrehozói - élükön Péter Gáborral - traumatizált emberek, akik korábban erőszakot szenvedtek el. Sokukban munkált a bosszúvágy, ugyanakkor fegyelmezettek voltak és erős küldetéstudattal rendelkeztek.

Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei főigazgató-helyettese a paraszti társadalom identitásának megtörésének állomásai a kuláklisták összeállítása, a terménybeszolgáltatás, zaklatások, kivégzések, munkaszolgálat, internálás. Mindezek mögött az a cél állt, hogy elfoglalják a kulák gazdaságokat, majd a megszerzett földeken létrehozzák a termelőszövetkezeteket.

Bank Barbara történész, a recski kényszermunkatábort bemutató előadásában ismertette: az amúgy is embertelen körülmények mellett a táborban további kínzásokat is alkalmaztak. Ilyen volt például az a vizesgödör, ahol a büntetésből ide zárt rabok egész éjszaka vízben álltak, miközben a gödrön keresztbe fektetett pallón állva egy ávós mozgalmi dalokat énekelt.

Emellett volt fogda is, ahol rendszeres kínzás volt a gúzsba kötés.

Kis-Kapin Róbert történész a fővárosi kitelepítésekről szóló előadásában elmondta: az 1951-ben kezdődött kitelepítések célja egyrészt az volt, hogy a politikailag megbízhatatlanokat eltávolítsák a fővárosból, másrészt, hogy enyhítsék a lakáshiányt a fővárosban.

Ismertette: 12-13 ezer embert költöztettek ki otthonából. A kitelepítettek között voltak arisztokraták, nagykereskedők, államtitkárok, vezető tisztségviselők, katona- és csendőrtisztek. A kitelepítettek 40 százaléka valamilyen fegyveres erő tagja vagy ilyen ember özvegye volt, 30 százalékuk a gazdasági szektor szereplője vagy azok özvegye, és körülbelül 18 százalékukat magas rangú állami tisztviselők, illetve azok özvegyei tették ki.

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Iskolai menza: változás a járvány miatt
    A járvány egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében minden iskola több területre kiterjedő ajánlást kapott, amelynek fontos része az iskolai étkeztetésre vonatkozó javaslatsor is.
  • Költő a szavakkal festett képekről
    Amióta az eszemet tudom, mindig versbe voltam zárva. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy körülöttem az élet prózában zajlik, de én versben gondolkodom. A költő számára más életfilozófiát jelölt ki a Teremtő.
  • Németország meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben
    A német politika és sajtó "meghívót küldött" a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet által kedden rendezett, a Facebookon követhető beszélgetésen.
MTI Hírfelhasználó