A művészet eszköz, amellyel kinyithatjuk a szíveket
A szeptember 12-e és 20-a között megrendezett Ars Sacra fesztivál idén Erdő Péter bíboros felkérésére a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódott volna. A katolikus világtalálkozót a járvány miatt a jövő évre kellett halasztani,de számos olyan esemény volt a programkínálatban, ami az eucharisztiához kapcsolható.
2020. szeptember 22. 12:41

Dragonits Márta fesztiválszervező és Erdő Péter bíboros érsek

Az Ars Sacra tulajdonképpen egy pre-evangelizációs programsorozat, ami a művészeteken keresztül mutatja be az európai kultúrának és hitnek a gyökereit. Erre rendkívül alkalmas eszköz a művészet, amivel kinyithatjuk az emberek szívét, amelyekbe talán belehullik az az isteni Ige, amiből újból hit tud születni - mondta Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumának elnöke, a fesztivál főszervezője.

- A szeptember 12-e és 20-a között megrendezett Ars Sacra fesztivál idén Erdő Péter bíboros felkérésére a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódott volna. A katolikus világtalálkozót a járvány miatt a jövő évre kellett halasztani,de számos olyan esemény volt a programkínálatban, ami az eucharisztiához kapcsolható.

- Így van, ilyen programjaink voltak többek között a zeneművészet, vagy az irodalom és az Eucharisztia kapcsolata, az Eucharisztia az egyháztörténelemben, illetve a képzőművészetben. A Nemzeti Múzeumban láthatja a közönség az „Ó, ki ez oltáron kenyér színe alatt…” című tárlatot, amely az Eucharisztia ünnepléséhez kapcsolódó tárgyakat sorakoztatja fel a kereszténység megjelenésétől egészen az 1938-as Világkongresszusig. Ezen kívül a blogunkon egy bevezető programsorozatot is indítottunk, amely Bangha Béla jezsuita atyának az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra kiadott, Az Eucharisztia – Az Oltáriszentség tanának hittani és erkölcsi tartalma című könyvét dolgozta fel az Eucharisztia és a művészetek kapcsolatának szempontjából.

Stáb előtt a főszervező, háttérben a magyarok fővárosa

- Egyházművészettel, keresztény kultúrával kapcsolatos programokat egész évben találhatunk. Mi az a plusz, amit az Ars Sacra fesztivál hozzátesz ezekhez?

- Természetesen nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, hiszen számtalan ilyen témájú eseménnyel találkozhatunk itthon és külföldön. Mi csupán reflektorfénybe állítjuk és összegyűjtjük egy kvázi kincsesládába azokat a programokat, amik a keresztény kultúrát, a hitet, a reményt és a jövőt mutatják meg az embereknek. Az Ars Sacra tulajdonképpen egy pre-evangelizációs programsorozat, ami a művészeteken keresztül mutatja be az európai kultúrának és hitnek a gyökereit. Erre rendkívül alkalmas eszköz a művészet, amivel kinyithatjuk az emberek szívét, amelyekbe talán belehullik az az isteni Ige, amiből újból hit tud születni.

Erdő Péter bíboros érsek a fesztiválmegnyitón

- Milyen visszajelzéseket kapnak egy-egy Ars Sacra fesztivál kapcsán a látogatóktól?

- Az Ars Sacra „őse” az akkor még fesztiválnak nem nevezhető rendezvény, a 2007-es Városmisszió volt, amit Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel után Budapesten rendeztek meg. Ennek a gyümölcseként született meg az Ars Sacra fesztivál pontosan azért, mert már akkor, 13 éve olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy egyszerűen nem tudtuk abbahagyni. A Városmisszió kapcsán megkerestük a múzeumokat, hogy mutassák meg a kincseiket. Az első az Iparművészeti Múzeum volt, akik összeállítottak egy kis szakrális kiállítást, s szép sorban a többi múzeum is csatlakozott ehhez. A Városmisszión 34 programunk volt, 2019-ben már 141 település kapcsolódott be és 100 ezer ember látogatta a programokat. Az idén januárban megrendezett esztergomi Eucharisztikus Konferencián nyilvánvalóvá vált, hogy hiába viszonyulnak a különböző felekezetek eltérően az Eucharisztiához, az mégis összeköti az embereket. Ilyen az Ars Sacra is: megszólítjuk a kárpát-medencei magyarságot, amire mindenki nagy örömmel reagál és kapcsolódik bele a programjainkba. A fesztiválon belül minden évben megrendezzük a Szakrális Építészeti Konferenciát, amely ebben az évben a pálos építészettel foglalkozott, hiszen az egyetlen magyar alapítású rend idén éppen 750 éves. A mi víziónk az volt, hogy kis őrtüzeket gyújtunk, amelyek nagy lánggá állnak össze Európában, éppen úgy, ahogy Boldog Özséb tette, amikor a remetéket összegyűjtötte egy rendbe.

- Könnyű megszólítani ma az embereket?

- Tizenöt éve szervezem önkéntesként az Ars Sacrát. Ha csak egyetlen embernek mondott, adott valamit a fesztivál akkor már megérte! Nekem ez egy misszió. Reggelenként mindig Barsi Balázs atya blogját olvasom. Ma épp az volt az egyik gondolata, hogy ha az embert igazán nagy élmény éri, nem tehet mást, mindenét odaadja, és ezt csinálja.

- Idén talán még fontosabb, hogy elérjen hozzánk az üzenet, akár a szakrális művészetek nyelvén, akár más úton…

- Semmi nem véletlen… ha kicsit a Jóisten szemével próbálunk lenézni a Földre, akkor megértjük, hogy a járvány, ami által azt kérdezi tőlünk: Álljatok meg, hova ez a nagy rohanás? Abban reménykedem, hogy idén egy kicsit erősebben hatnak-hatottak a fesztivál programjai, talán jobban oda tudunk figyelni a szívünkre. Sok programot online rendeztünk meg, egyrészt a járvány miatt, másrészt azért, mert azt tapasztaltuk, sokan könnyebben vesznek részt az online térben az eseményeken.

A fesztiválgazda

- A komolyzenétől a költészetig, a tárlatoktól a képzőművészetig számtalan program közül válogathattak a látogatók. Melyik az az esemény, ami különösen közel állt a szívéhez?

- Éveken keresztül a négy történelmi egyház közös zenei áhítata volt a kedvencem a Szent István-bazilikában. Idén ez a program elmaradt, ezért Újhelyi Kinga Gyöngykoszorú című zenés előadását emelném ki, amelyen a művésznő magyar költők verseit építette bele Szent István király intelmeibe. Az intelmek többször is szerepeltek már a programjaink között, Csete Ildikó például rovásírással hatalmas vásznakra írta fel azokat, Újhelyi Kinga pedig egyszer már előadta őket a MOM-ban, ám idén újragondolta az előadást. A magyar népdaltól a jazzen keresztül a klasszikus zenéig minden zenei műfajban megjelennek az intelmek. A másik program, aminek nagyon örülök, az az Ars Sacra zárókoncertje volt, amelyen Bogányi Gergely zongoraművész, a fesztivál egyik kezdetektől jelen lévő művésze játszott, s az előadásra meghívta Barsi Balázs atyát is, ami hatalmas megtiszteltetés volt számunkra 

gondola
MTI Hírfelhasználó