A Magyar Sion építője
A Napóleon elleni háborúk utáni években, a Szentszövetség uralma idején a politikai függetlenség elérése lehetetlen volt, de a kultúra területén, a Magyar Vatikán gondolatának a megfogalmazásával és építészeti megvalósításával Rudnay prímás a magyar szellemiség, a magyar öntudat ébrentartását segítette az ébredező kortárs reformkori nemzedékkel együtt.
2020. szeptember 29. 12:55

A Vágszentkeresztesi születésű Rudnay Sándor 1819-ben, mint erdélyi püspök kapta a prímás-érseki kinevezését. Az első körlevelére 1819.ben Gyulafehérvárott azt írta, hogy kelt: ESZTERGOMBAN! Vagyis elhatározta, hogy az akkor már közel 300 éve Nagyszombatban ideiglenesen tartózkodó, a török hódítók elől 1543-ban az ország nyugati szélére menekült egyházi központot hazahozza az esztergomi Várhegyre! De ez a terület, akkor már, 1683-tól, tehát közel 300 éve - HABSBURG katonai terület volt. Prokopp Mária művészettörténész professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.

Rudnay Sándor - gallery.hungaricana.hu

- Professzor asszony, az 1819-ben kinevezett Prímás egy teljes évig küzdött a Bécsi császári hivatalokban, hogy engedélyt kapjon az ősi prímási székhelyére való visszaköltözésre, és megkezdhesse a török háborúkban megsemmisült híres középkori Székesegyház helyén az új főtemplom építését. A kamarilla miért próbálta elgáncsolni a magyar kezdeményezést?

- A magyar egyháznak a feje, prímás érseke a középkortól kezdve, egészen az 1949. évi kommunista diktatúra alatt született alkotmányig, közjogi méltóság volt: a király, az államfő után az első ember, aki az uralkodó széküresedése esetén az államfői jogokat gyakorolja. Ez a jogi gyakorlat Európában ismeretlen volt, ezért Bécs minden erejével igyekezett az 1686-ban, Buda felszabadítása után az uralma alá került hazánkban ezt a méltóságot a pápa által eltöröltetni, ami szerencsére nem sikerült. De az jogában állt, hogy késleltesse az új érsek kinevezését. Így Rudnay prímás kinevezése előtt 10 évig nem volt érsek.

- Rudnay érsek megkezdte a Bazilika építését magyar építészekkel, a kismartoni Kühnel Pállal és Páckh Jánossal, magyar szobrásszal - Ferenczy Istvánnal, aki akkor Rómából küldi a terveit és a maketteket -, és magyar festővel: Hesz János Mihály egri festővel, ez a mester elkészíti a főoltárképet, amelynek részlete ma a Vármúzeum Nagytermében van kiállítva. Rudnay Sándor miért akarta, hogy a Magyar Sion szellemileg is magyar alkotás legyen?

- 1541-ben, az iszlám hódoltsággal, HÁROM részre szakadt a Magyar Királyság, amely 1000-1526 között Európa egyik Nagyhatalma volt. Ezt a félezer évet sosem felejtette el a magyarság. A következő félezer évet ennek helyreállításáért vívott hősies küzdelem jellemzi. Erről szólnak a törökök kiűzéséért folytatott emberfeletti harcok, majd a Wesselényi-összeesküvés, a Rákóczi-szabadságharc, a Martinovics-összeesküvés, s a többi. A Napóleon elleni háborúk utáni években, a Szentszövetség uralma idején a politikai függetlenség elérése lehetetlen volt, de a kultúra területén, a Magyar Vatikán gondolatának a megfogalmazásával és építészeti megvalósításával Rudnay prímás a magyar szellemiség, a magyar öntudat ébrentartását segítette az ébredező kortárs reformkori nemzedékkel együtt. Joggal nevezhetjük Rudnay prímás tettét, a prímási székhely visszaköltöztetését Esztergomban, a magyar REFORMKOR kezdetének 1820-ban, amelyet közvetlenül követett Széchenyi István felajánlása a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására 1825-ben.

A bazilika belülről - panadea.com

- Tizenegy év után, 1831-ben meghal Rudnay prímás, Bécs nem járul hozzá az új prímás kinevezéséhez évekig, közben 8 éven át igyekszik rávenni az építkezést vezető Páckh János építészt, hogy mondjon le... Mivel nem mondott le, meggyilkoltatták! Ma a magyar adófizetők pénzéből Habsburg Intézet működik Magyarországon. Ezt a fontos történelmi Habsburg-tényt azonban nem tőlük, hanem Öntől tudtuk meg. Van-e itt ellentmondás?

- A jelen kormányunk a magyar jövőt okosan építi. Immár a történelmünk része a Habsburg-uralom négyszáz éve 1526-1918 között. Ennek az időszaknak is voltak pozitív vonásai az adott történelmi viszonyok között. Ennek helyes értékelése ennek az intézetnek a feladata.

- A hungarofób bécsi kamarilla ellenőrizte a kupoláig elkészült épület statikáját oly módon, hogy fokozatosan bontatta le a falakat!... Akkori magyarjaink honnan merítették az erőt, hogy ezzel dacoljanak?

- Páckh János, a Magyar Vatikán monumentális látványát tervező és megvalósító vezető fiatal építész, aki Rudnay prímás teljes bizalmát élvezte, és aki 1831-ig, Rudnay prímás haláláig, megtapasztalta az addig elkészült munkájának – a háromhajós, álkupolás, a kor európai koraklasszicista altemplomának, a Kripta építészetének, valamint az európai reneszánsz építészet csodájának, a Bakócz Tamás bíboros prímás által 1506-ban építtetett kápolnának az 1824-ben, az épülő templom részévé történő áthelyezésének – a nemzetközi szakmai elismerését, nagyon bízott az új prímás kinevezésében, aki majd ővele fogja folytatni a Magyar Vatikán építését. Ezt sajnos nem érhette meg, mert Bécs bérgyilkossal kioltatta az életét 1838-ban. Az új érseket, Kopácsy Józsefet csak ezután, 1839-ben nevezték ki. S ő is megtalálta a kor legjelesebb MAGYAR építészét: Hild Józsefet, aki a mai pompáa kupolát tervezte és megvalósította. Ez a kupola TOVÁBBFEJLESZTETTE a londoni Szent Pál székesegyház kupolájának technikai felépítését. 

Prokopp Mária professzor

- A küzdelem továbbra is kegyetlen volt, de 1869-re, a kiegyezés után két évvel, ELKÉSZÜLT Magyarország főtemploma, az akkori Európa 4. legnagyobb temploma! A kommunizmus feledtette a magyarokkal ezt a hatalmas magyar teljesítményt. Mit tehetnek a nem külföldről felbérelt és pénzzel kitömött, hanem valódi civil szervezetek – köztük az Esztergomi Balassa Bálint Társaság és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány –, hogy az agyonhallgatott fontos történelmi tények belekerüljenek a magyar fiatalok körüli szellemi örvénylésbe?

- Az esztergomi Balassa Bálint Társaság és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány éppen Balassi Bálint példájának ébrentartásával, és a követésére való évenkénti buzdítással igyekszik a jelen korunkban a polgárok hazaszeretetét erősíteni, amely a kultúra magas színvonalú művelésével és a halált megvető hősiességgel egyaránt kész a Hazát szolgálni. Bizonyára a felvidéki Rudnay Sándor számára is példa volt, noha ő még csak a poéta istenes verseit ismerhette, a magyar nyelvű költészetnek európai elismertséget szerző zólyomi végvári vitéz, aki tettekkel is bizonyította hősi hazaszeretetét.

gondola
  • Deák: Gyurcsány politikai strómanja Karácsony
    Belsős információk alapján ma már sok baloldali politikus megbánta, hogy belementek az előválasztásba, hiszen egy sima aláírásgyűjtéssel is megcsinálhatták volna az adatgyűjtést, nem kellett volna ekkora felhajtás hozzá – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel politikai elemző.
  • Még mindig nyomoz a NAV a Momentumnál
    A mai napig nem sikerült tisztáznia magát a Momentumnak, amellyel szemben a NAV még 2019 telén indított nyomozást költségvetési csalás gyanújával. A párt a 2018-as kampányra kapott több mint ötszázmillió forintos állami támogatással, azaz közpénzzel nem tudott elszámolni.
  • Államfőnk a családok védelméről beszélgetett a pápával
    A köztársasági elnök a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában zajlott beszélgetésről elmondta, ez volt az ötödik alkalom, hogy találkozott a szentatyával, és a harmadik olyan találkozó, ahol hosszabb tárgyalást tudtak folytatni.
MTI Hírfelhasználó