A Magyar Sion építője
A Napóleon elleni háborúk utáni években, a Szentszövetség uralma idején a politikai függetlenség elérése lehetetlen volt, de a kultúra területén, a Magyar Vatikán gondolatának a megfogalmazásával és építészeti megvalósításával Rudnay prímás a magyar szellemiség, a magyar öntudat ébrentartását segítette az ébredező kortárs reformkori nemzedékkel együtt.
2020. szeptember 29. 12:55

A Vágszentkeresztesi születésű Rudnay Sándor 1819-ben, mint erdélyi püspök kapta a prímás-érseki kinevezését. Az első körlevelére 1819.ben Gyulafehérvárott azt írta, hogy kelt: ESZTERGOMBAN! Vagyis elhatározta, hogy az akkor már közel 300 éve Nagyszombatban ideiglenesen tartózkodó, a török hódítók elől 1543-ban az ország nyugati szélére menekült egyházi központot hazahozza az esztergomi Várhegyre! De ez a terület, akkor már, 1683-tól, tehát közel 300 éve - HABSBURG katonai terület volt. Prokopp Mária művészettörténész professzornak tett föl kérdéseket a Gondola.

Rudnay Sándor - gallery.hungaricana.hu

- Professzor asszony, az 1819-ben kinevezett Prímás egy teljes évig küzdött a Bécsi császári hivatalokban, hogy engedélyt kapjon az ősi prímási székhelyére való visszaköltözésre, és megkezdhesse a török háborúkban megsemmisült híres középkori Székesegyház helyén az új főtemplom építését. A kamarilla miért próbálta elgáncsolni a magyar kezdeményezést?

- A magyar egyháznak a feje, prímás érseke a középkortól kezdve, egészen az 1949. évi kommunista diktatúra alatt született alkotmányig, közjogi méltóság volt: a király, az államfő után az első ember, aki az uralkodó széküresedése esetén az államfői jogokat gyakorolja. Ez a jogi gyakorlat Európában ismeretlen volt, ezért Bécs minden erejével igyekezett az 1686-ban, Buda felszabadítása után az uralma alá került hazánkban ezt a méltóságot a pápa által eltöröltetni, ami szerencsére nem sikerült. De az jogában állt, hogy késleltesse az új érsek kinevezését. Így Rudnay prímás kinevezése előtt 10 évig nem volt érsek.

- Rudnay érsek megkezdte a Bazilika építését magyar építészekkel, a kismartoni Kühnel Pállal és Páckh Jánossal, magyar szobrásszal - Ferenczy Istvánnal, aki akkor Rómából küldi a terveit és a maketteket -, és magyar festővel: Hesz János Mihály egri festővel, ez a mester elkészíti a főoltárképet, amelynek részlete ma a Vármúzeum Nagytermében van kiállítva. Rudnay Sándor miért akarta, hogy a Magyar Sion szellemileg is magyar alkotás legyen?

- 1541-ben, az iszlám hódoltsággal, HÁROM részre szakadt a Magyar Királyság, amely 1000-1526 között Európa egyik Nagyhatalma volt. Ezt a félezer évet sosem felejtette el a magyarság. A következő félezer évet ennek helyreállításáért vívott hősies küzdelem jellemzi. Erről szólnak a törökök kiűzéséért folytatott emberfeletti harcok, majd a Wesselényi-összeesküvés, a Rákóczi-szabadságharc, a Martinovics-összeesküvés, s a többi. A Napóleon elleni háborúk utáni években, a Szentszövetség uralma idején a politikai függetlenség elérése lehetetlen volt, de a kultúra területén, a Magyar Vatikán gondolatának a megfogalmazásával és építészeti megvalósításával Rudnay prímás a magyar szellemiség, a magyar öntudat ébrentartását segítette az ébredező kortárs reformkori nemzedékkel együtt. Joggal nevezhetjük Rudnay prímás tettét, a prímási székhely visszaköltöztetését Esztergomban, a magyar REFORMKOR kezdetének 1820-ban, amelyet közvetlenül követett Széchenyi István felajánlása a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására 1825-ben.

A bazilika belülről - panadea.com

- Tizenegy év után, 1831-ben meghal Rudnay prímás, Bécs nem járul hozzá az új prímás kinevezéséhez évekig, közben 8 éven át igyekszik rávenni az építkezést vezető Páckh János építészt, hogy mondjon le... Mivel nem mondott le, meggyilkoltatták! Ma a magyar adófizetők pénzéből Habsburg Intézet működik Magyarországon. Ezt a fontos történelmi Habsburg-tényt azonban nem tőlük, hanem Öntől tudtuk meg. Van-e itt ellentmondás?

- A jelen kormányunk a magyar jövőt okosan építi. Immár a történelmünk része a Habsburg-uralom négyszáz éve 1526-1918 között. Ennek az időszaknak is voltak pozitív vonásai az adott történelmi viszonyok között. Ennek helyes értékelése ennek az intézetnek a feladata.

- A hungarofób bécsi kamarilla ellenőrizte a kupoláig elkészült épület statikáját oly módon, hogy fokozatosan bontatta le a falakat!... Akkori magyarjaink honnan merítették az erőt, hogy ezzel dacoljanak?

- Páckh János, a Magyar Vatikán monumentális látványát tervező és megvalósító vezető fiatal építész, aki Rudnay prímás teljes bizalmát élvezte, és aki 1831-ig, Rudnay prímás haláláig, megtapasztalta az addig elkészült munkájának – a háromhajós, álkupolás, a kor európai koraklasszicista altemplomának, a Kripta építészetének, valamint az európai reneszánsz építészet csodájának, a Bakócz Tamás bíboros prímás által 1506-ban építtetett kápolnának az 1824-ben, az épülő templom részévé történő áthelyezésének – a nemzetközi szakmai elismerését, nagyon bízott az új prímás kinevezésében, aki majd ővele fogja folytatni a Magyar Vatikán építését. Ezt sajnos nem érhette meg, mert Bécs bérgyilkossal kioltatta az életét 1838-ban. Az új érseket, Kopácsy Józsefet csak ezután, 1839-ben nevezték ki. S ő is megtalálta a kor legjelesebb MAGYAR építészét: Hild Józsefet, aki a mai pompáa kupolát tervezte és megvalósította. Ez a kupola TOVÁBBFEJLESZTETTE a londoni Szent Pál székesegyház kupolájának technikai felépítését. 

Prokopp Mária professzor

- A küzdelem továbbra is kegyetlen volt, de 1869-re, a kiegyezés után két évvel, ELKÉSZÜLT Magyarország főtemploma, az akkori Európa 4. legnagyobb temploma! A kommunizmus feledtette a magyarokkal ezt a hatalmas magyar teljesítményt. Mit tehetnek a nem külföldről felbérelt és pénzzel kitömött, hanem valódi civil szervezetek – köztük az Esztergomi Balassa Bálint Társaság és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány –, hogy az agyonhallgatott fontos történelmi tények belekerüljenek a magyar fiatalok körüli szellemi örvénylésbe?

- Az esztergomi Balassa Bálint Társaság és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány éppen Balassi Bálint példájának ébrentartásával, és a követésére való évenkénti buzdítással igyekszik a jelen korunkban a polgárok hazaszeretetét erősíteni, amely a kultúra magas színvonalú művelésével és a halált megvető hősiességgel egyaránt kész a Hazát szolgálni. Bizonyára a felvidéki Rudnay Sándor számára is példa volt, noha ő még csak a poéta istenes verseit ismerhette, a magyar nyelvű költészetnek európai elismertséget szerző zólyomi végvári vitéz, aki tettekkel is bizonyította hősi hazaszeretetét.

gondola
MTI Hírfelhasználó