Tíz pontban a magyar médiáról
A választók háromnegyedéhez mindegyik politikai oldal nézete eljut
A magyar sajtópiac kiegyensúlyozott, nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból – derül ki a Médianéző Központ legújabb elemzéséből. A tanulmány átfogó képet ad a magyar sajtópiac helyzetéről, rámutatva arra, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, s hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai kormányhoz való viszonyuktól függetlenül nyereségesek.
2020. szeptember 30. 12:37

1. Könnyű hozzáférés

A magyar médiumok a kormányhoz való hozzáállásuktól és politikai hovatartozásuktól függetlenül az ország egész területén bárki számára könnyen hozzáférhetőek. A lakosság eszközellátottsága kifejezetten magas: 3,8 millió háztartásra 3,7 millió televízió-előfizetés jut; az internet-előfizetések száma az ország lakosságszámát is meghaladja; a felnőttek 91 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, akiknek a 73 százaléka internetezésre is használja azt – olvasható a Médianéző Központ magyar médiahelyzetet vizsgáló elemzésében. Mint írják, Magyarországon a hozzáférés valamennyi hírforráshoz való széleskörűen biztosított, a 18 éven felüli lakosság 89,2 százaléka néz televíziót, 75,4 százaléka használ internetet, 50,7 százaléka hallgat rádiót, és 27,1 százaléka olvas nyomtatott sajtót. Emellett a felnőtt lakosság 66,6 százaléka rendelkezik Facebook-regisztrációval, ami a legnépszerűbb közösségimédia-platform Magyarországon. A Kutatópont Műhely által megkérdezettek közel háromnegyede, azaz 74 százaléka legalább hetente, 47 százalékuk pedig napi fogyasztója a közösségi médiában megjelenő híreknek, 16 százalékuk számára pedig ez az elsődleges tájékozódási forrás.

 

2. Kiegyenlítetten

A Médianéző Központ azt is vizsgálta, hogy politikailag mennyire kiegyensúlyozott a médiapiac. A magyar felnőtt lakosság 95 százaléka, vagyis 7,7 millió fő rendszeres médiafogyasztó, a médiába vetett bizalom az uniós átlagnak megfelelő. A magyar médiapiac kiegyensúlyozott: nagyságrendileg ugyanannyian tájékozódnak konzervatív, mint balliberális forrásokból, előbbi 84 százalékot, azaz 6,8 millió, utóbbi 83 százalékot, vagyis 6,7 millió embert jelent. Azok száma, akik egyaránt tájékozódnak mindkét oldal médiumaiból, majdnem hatmillió fő, azaz a választópolgárok legalább 75 százalékához garantáltan mindegyik politikai oldal nézete eljut.

3. Magyar tulajdonban

Az elmúlt évtized igazi fordulatot hozott a magyar médiapiacon, jobb- és baloldalon egyaránt. A rendszerváltozás során számos tőkeerős, a médiaüzemeltetésben jártas külföldi befektető jelent meg Magyarországon: a német Axel Springer, a svájci Ringier és a szintén német Bertelsmann két évtizeden keresztül uralta a magyarországi médiapiacot, Magyarország legnagyobb bulvár napilapjának, a Blikknek a mai napig a Ringier-Axel Springer a kiadója – tájékoztat a Médianéző Központ. 2014-ben a Sanoma érdekeltségeit a Central Csoport vásárolta meg, amelynek tulajdonosa a többek szerint balliberális kötődésű Varga Zoltán magyarországi milliárdos. A Centrál Médiacsoport Zrt. jelenleg is kiadója az egyik legnagyobb, milliós eléréssel rendelkező balliberális hírportálnak, a 24.hu-nak, de jelentős a piaci részesedése a közéleti és gazdasági HVG-nek is, amely a nyomtatott piacon és az online térben egyaránt jelen van. Szintén 2014 után került magyar tulajdonba a hazai médiapiac egyik jelentős szereplője, a Mediaworks Hungary Zrt., amely portfóliójába megyei napilapok, gazdasági szaklapok, divat-, életmód- és bulvárlapok, valamint országos, közéleti napilapok és online portálok tartoznak, mint például a Világgazdaság, a Magyar Nemzet vagy a Mandiner. Az egyik legjelentősebb online portál, az Origó.hu is 2015-ben került magyar kézbe, miután a német Deutsche Telekom többségi tulajdonában lévő Magyar Telekom 2015-ben eladta azt a New Wave Media Kft.-nek. A Médianéző Központ elemzésében rámutat: a kereskedelmi tévécsatornák piacán jelentős a külföldi jelenlét, hiszen az RTL Group birtokolja az ország legnagyobb eléréssel rendelkező hírműsorát közlő RTL Klubot, és több jelentős kábelcsatornát is. Magyar tulajdonban van azonban a TV2 Csoport, amely az RTL Klub konkurenseként üzemelteti a másik meghatározó országos csatornát, a TV2-t. A politikailag meghatározó médiumok piacán – a sajtótermékek számát tekintve – mára 95 százalékos magyar tulajdoni arány alakult ki – mutat rá az elemzés.

4. Balliberális növekedés

A magyar plurális médiavilág egyik fontos jellemzője, hogy a megengedő törvényi szabályozásnak köszönhetően könnyű és gyors új médiumot alapítani, így a magyar médiapiacon rendszeresen jelennek meg új sajtótermékek. A Médianéző Központ szerint figyelemreméltó jelenség, hogy 2010 óta folyamatosan növekszik a balliberális médiumok száma, 2020-ra 33-ról 48-ra emelkedett a számuk, ami 45 százalékos bővülést jelent. A 2010-ben elfogadott magyar szabályozás minimális, könnyen teljesíthető feltételeket ír elő a médiaalapítással kapcsolatban: gyakorlatilag mindössze bejelentési kötelezettsége van az új médiumot indítani kívánóknak.

5. Nyereségesek lehetnek

Kijelenthető, hogy Magyarország legjelentősebb médiavállalkozásai – a kormányhoz való viszonyuktól függetlenül – nyereségesek. Ezen vállalatok portfóliójába a politikai tartalmú lapok mellett gyakran tematikus és bulvárlapok is tartoznak, amelyekkel a szélesebb fogyasztói réteg elérése mellett stabilabb működési környezetet tudnak kialakítani, nem ritka, hogy könyvkiadással vagy online szolgáltatásokkal is foglalkoznak. Egyedül a balliberális 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. képtelen – immár hagyományosan – fenntartható üzleti modellt találni magának, amely aligha magyarázható a kormányhoz fűződő (ellenséges) viszonyával, sokkal inkább a menedzsment által rosszul megválasztott, piacképtelen üzleti modell állhat a sikertelenség hátterében.

6. Bármiről szabadon

Magyarország alkotmányában és törvényeiben garantálja a sajtó- és véleménynyilvánítás szabadságát, a magyar médiapiac pedig meg is valósítja ezen szabadságokat akár még az egyéni vagy közösségi jogok sérelmére is – hangsúlyozza a Médianéző Központ elemzése. A média szereplői vagy az ott megnyilvánulók ugyanis előszeretettel közölnek olyan tartalmakat, amelyek sértik az emberi méltóságot, közösségek vallási meggyőződését, de még a hatalom erőszakos megdöntésére való felhívástól sem riadnak vissza. A Magyar Narancs balliberális hetilap Orbán Viktort Hitler-bajusszal ábrázolta a címlapján, a Népszava napilap Krisztus-karikatúrát jelentetett meg, a Mérce újbaloldali online portál pedig forradalomra felhívó publicisztikának adott teret. A Médianéző Központ megjegyzi: a konzervatív média ugyanakkor Soros György személyét és tevékenységét kritizálja előszeretettel.

Vallásgyalázó karikatúra a Népszavában Forrás: Médianéző Központ

7. Erős függetlenség

Az Európai Unió számos tagállamának médiahatóságai a kormányok, gyakran egyenesen minisztériumok alárendeltségében működnek, ezzel szemben a magyar Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és annak Médiatanácsa amellett, hogy saját bevétellel rendelkezik, kizárólag az Országgyűlésben kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénynek van alárendelve. Ez a gyakorlat az Európai Unió számos tagállamához képest is szigorúan eltávolítja a médiafelügyeletet ellátó intézményt a végrehajtó hatalomtól.

8. Súlyos szankciók

A Médianéző Központ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács határozatainak vizsgálatából egyértelműen megállapítja, hogy a magyar médiahatóság gyakrabban és súlyosabban bünteti a konzervatív médiát, mint a balliberálist. A független médiahatóság által 2012 és 2020 között szankcionált esetek több mint kétharmada volt jobboldali, míg egyharmadánál kevesebb volt balliberális médiumhoz köthető, a kiszabott pénzbüntetések 66 százalékát, vagyis 357 millió forintot konzervatív, míg csupán 34 százalékát, azaz 183 millió forintot kellett balliberális médiumnak befizetnie.

9. Kormányzati tájékoztatás

A nyilvánosság kormányzati tájékoztatását szolgálja a minden kormányülést követő, általában heti rendszerességű, úgynevezett Kormányinfó, amely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő közös sajtótájékoztatója, amelyen a balliberális és jobboldali médiumok képviselői bármilyen kérdést szabadon feltehetnek. A Médianéző Központ elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a parlamentáris rendszerekben is ritka lehetőség, hogy az országgyűlési képviselők a parlamenti ülések azonnali kérdések órájában közvetlenül, bármilyen témában, a konkrét kérdés előzetes megküldése nélkül kérdezhetik a miniszterelnököt, amelyre a kormányfő köteles válaszolni.

10. Elfogultság itt és ott

A közszolgálati médiumok kormányok iránti politikai elfogultságát világ- és Európa-szerte folyamatos bírálatok érik. Magyarországon közpénzből két médiatípus működik: a közszolgálati média és az önkormányzatok sajtótermékei. A Médianéző Központ kiemeli, hogy noha a legnagyobb figyelem általában az előző, azaz a közszolgálati médiára irányul, a 2019-es választás után, a főváros és kerületeinek nagy része, valamint a 23 magyarországi nagyvárosból tíz a politikai ellenzék felügyelete alá került, amely a legtöbb helyen főszerkesztőváltással járt, és az ellenzéki vezetésű városok közpénzből finanszírozott önkormányzati sajtótermékei a balliberális oldal értékrendjét és érdekei szerinti üzeneteket kezdtek megjeleníteni.

Médianéző Központ - MNO
  • USA: színes forradalom lesz a választás után?
    Bárki is nyeri meg az Egyesült Államokban a november 3-i elnökválasztást, szinte borítékolható, hogy hosszan tartó demonstrációhullám veszi majd kezdetét. Ha Donald Trump, regnáló elnök újrázni tud, akkor a radikális baloldaliak kezdenek majd zavargásokba.
  • Momentum: szórakozik a fiatal burzsoázia
    A diaszpórában élő magyarságot ma politikai lábtörlőként használó momentumos fia­talságnak az is teljesen elképzelhetetlen fogalom, mi az beállni egy bosszúvággyal és fanatizmussal teli ultranacionalista tömeg közepére tinédzserfejjel, és számonkérni az öklüket rázóktól magyarellenes szlogenjeiket.
  • Ne vegyünk részt tömegrendezvényeken!
    Nem javasolják a részvételt tömegrendezvényeken - nemcsak az október 23-ai ünnepségeken, hanem más tömegrendezvényen sem - mondta Müller Cecília a sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó