Tőkés már Duraynak is nekiment
Tőkés László és Duray Miklós üzenetváltása a romániai helyhatósági választások kapcsán
2020. október 5. 09:32

Neve magyar, gondolkodása sehonnai!

Duray Miklós a felvidéki magyarság ikonikus alakja. Politikus, közíró, nemzetpolitikai szakértő és stratéga, címzetes egyetemi docens.

Nyílt levél a székelyudvarhelyiekhez

A romániai helyhatósági választások közeledtével elfogott a kíváncsiság: hogyan működik most a saját maguk, azaz a magyarok által politikailag szétdarabolt erdélyi/romániai magyar közélet?

Némi keserű élményem és tapasztalatom van ugyanis a felvidéki/szlovákiai magyar politikai élet szétroncsolásával kapcsolatban, hiszen ez is főleg a helyi magyarok bűne, a szlovák politika csak benyomult az általunk okozott repedésekbe.

A rendszerváltás után az erdélyi/romániai magyarság csaknem húsz évig egységes tudott maradni, és ezekben az időkben az egyik legsikeresebb települése Székelyudvarhely, az anyaváros volt. Ezért is voltam kíváncsi arra, hogy a korábbiakban sikeres város most hogyan készül a választásokra.

Kissé megdöbbentem a politikai megosztottságon, noha a Felvidéken már hozzászokhattam volna. Továbbra sem tartom jó megfontolásnak, sőt, inkább megfontolatlanságként ítélem meg, hogy a romániai etnikai magyar pártok nem mindig tudnak összefogni, de nem vonom kétségbe, hogy jelöltjeik nem csak nevükben magyarok, hanem szellemükben is. Ha Székelyudvarhelyen most is csak ketten versengenének a polgármesteri székért, nem is lenne baj. Csakhogy van egy harmadik magyar nevű jelölt is, Gálfi Árpád, akinek a nevén kívül inkább szépséghibái vannak. Igaz, hogy számomra csak kettő látható. Az egyik az, hogy a Magyar Polgári Párt kizárta őt soraiból, noha az MPP színeiben választották meg őt négy évvel ezelőtt a város élére. A kizárásának nagyon súlyos okai lehettek, hogy a közelgő választások ellenére ezt megtették. A másik nyilvánvalóan az előbbi okban gyökerezik: egy román, pontosabban egy magát román-magyar vegyes pártnak mondó politikai csoportosulás színeiben, illetve támogatásával akarja elérni újraválasztását.

Egy magát vegyespártnak tartó politikai formáció esetében felmerül több kérdés is. Az egyik az, hogy nem is vegyes, hanem zagyva. Ez lenne a kisebbik gond. A lényeg azonban abban keresendő, ha vegyes, akkor mi célból. A leggyakoribb kimondatlan oka az, hogy akik megalakították nem kellenek sem itt, sem ott, de szeretnének helyzetbe jutni, hogy érvényesíthessék saját, egyéni érdekeiket. Ezzel van némi tapasztalatunk a Felvidéken. Amikor 2009-ben megalakult a MOST-HÍD szlovák-magyar vegyespárt, sok lelkes szlovák választópolgár is támogatta. Kormánypárt lett egy ideig, sikerült működtetnie az anyagi javakat lenyúló gépezetét, majd mikor a támogatói erre rájöttek, kivonultak mögüle és mára szinte mérhetetlenné zsugorodott. Viszont tízéves működése elegendő volt arra, hogy szétzilálja a felvidéki magyar közéletet.

Ha belegondolok, hogy Székelyföld egyik szimbolikus településének élére egy ilyen politikai támogatást élvező embert válasszanak polgármesternek, borzong a hátam. Ráadásul ezt a támogatást ő választotta magának. Egy ilyen embernek, akit ugyan Gálfi Árpádnak hívnak, csak a neve magyar, gondolkodása sehonnai.

Duray Miklós

 

Mit jelent a sehonnai?

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyilatkozatban reagált Duray Miklós szeptember 25-én megjelent írására, melyben a SZAKC tiszteletbeli elnöke a romániai helyhatósági választások kapcsán fogalmazta meg véleményét. Az alábbiakban e nyilatkozatot, valamint a Duray Miklós által arra adott választ közöljük változtatás nélkül.

Tőkés László nyilatkozata:

Székelyudvarhely „anyaváros” nem alkuszik

Azt szokás mondani, hogy a nagy embereknek a tévedéseik is nagyok lehetnek. Ilyen fatális nagy tévedés a jeles felvidéki közéleti személyiségé, Duray Miklósé, amikor is Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármestert már-már alpári módon minősíti, kijelentvén, hogy csak a neve magyar, a gondolkodása sehonnai emberre vall (Duray Miklós: Neve magyar, gondolkodása sehonnai, Felvidék.ma, 2020.09.25.).
Duray Miklós nagyot téved, amikor az erdélyi Szabad Emberek Pártjának (POL) és a felvidéki Most–Híd szlovák–magyar vegyespártnak az esetét egymással azonosítja. A látszat csal: Gálfi Árpád és Székelyudvarhely éppenséggel a POL-nak köszönhetik, hogy szabadulni tudtak a néhai Verestóy Attilához köthető RMDSZ, valamint Szász Jenő megtévedésének visszahúzó örökségétől.

Kár, hogy Gálfi Árpádot még saját párttársai is megtagadták. Sajnálatos módon ennek az újraegyesülő erdélyi nemzeti oldal látta kárát.

Székelyudvarhely választópolgárainak többsége azonban nem hagyta magát megtéveszteni. Nem ült fel a hamis propagandának, mivel jól tudta, hogy a pártegység nem azonos a nemzeti egységgel. Nem alkudott, hanem élni tudott és akart a választás demokratikus szabadságjogával – amelynek egyébként valamikor maga Szász Jenő is egyik legfőbb szószólója volt.

Abban is téved Duray Miklós, hogy a „hidasodással” hozza összefüggésbe Gálfi Árpádot. A többségi politikumhoz fűződő opportunista viszonyában maga az RMDSZ az, amely – képletesen szólva – egyre inkább „elhidasodik”, amely pártos kizárólagosságával kirekeszti vagy a román politikai pártok karjaiba kergeti az erdélyi magyarok egy jelentős részét.
Bizton kijelenthetjük, hogy az RMDSZ és a – régi – Magyar Polgári Párt felelős azért, hogy Gálfi Árpád és székely anyavárosbeli csapata a POL szövetségében volt kénytelen keresni a politikai kibontakozás útját. A POL-nak inkább köszönettel, semmint visszautasítással tartozunk. Az egyeduralomra törekvő RMDSZ is példát vehetne tőle, és tanulhatna a székelyudvarhelyi esetből.

Illesse elismerés Székelyudvarhely szabadságszerető és meg nem alkuvó választópolgárait!
Illene pedig, hogy a kiváló Duray Miklós megkövesse azokat, akiknek (újra)választott polgármesterét „sehonnainak” titulálta.

Nagyvárad, 2020. szeptember 30.

Tőkés László
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke

 

Duray Miklós válasza:

Kedves László,

megérkezett hozzám egy állásfoglalásod a Felvidék.ma szerkesztőségének közvetítésével, amit nem tudok értelmezni. Ám veled kapcsolatban én sohasem adtam ki állásfoglalást, még akkor sem, amikor az 1990-es évek legelején Pozsonyban voltál és nem voltál hajlandó velem találkozni.

Persze, téged akkor az úgynevezett rendszerváltoztatók hordoztak a hátukon, magyar részről az FMK-sok, akiknek nagy része ma már a semmibe veszett, azonban egy-két maradványuk és leszármazottjuk még itt sündörög és mérgezik a felvidéki magyar közösség légterét.

Írtam a napokban egy eszmefuttatást a romániai helyhatósági választással kapcsolatban, amiben arra mutattam rá, hogy ami Székelyudvarhelyen történik, az prototípusa a szlovákiai magyar szétrohadásnak. Nagyon sajnálom, hogy ti ezt félreértettétek. De az is bánt, hogy felejtitek a magyar nyelvet. A sehonnainak van egyértelműsíthető jelentése: aki senkihez sem tartozik. Ez azonosságtudati kérdés. Érdemes belelapozni a Czuczor-Fogarasi-féle szótárba.

Üdvözlettel:

Duray Miklós

felvidek.ma
MTI Hírfelhasználó