Benkő: a magyar nép mindig a szabadságért küzdött
Több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött - hangoztatta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az aradi vértanúk emléknapján.
2020. október 6. 12:21

Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Fazekas Sándor országgyűlési képviselő és Korom Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség főparancsnoka (első sor, j-b) a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án. MTI/Kovács Tamás

Több mint ezeréves történelme során a magyar nép mindig a szabadságért küzdött - hangoztatta a honvédelmi miniszter kedden Budapesten, az aradi vértanúk emléknapján.

Benkő Tibor a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen hangsúlyozta: "nem csak a szabadság népének nevezhetjük magunkat", azt is el mondhatjuk, hogy "soha, de soha nem adjuk fel a küzdelmet".

Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédet mond a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án. MTI/Kovács Tamás

Ezen a gyásznapon emlékezünk a 13 aradi vértanúra és az első alkotmányos miniszterelnökre, Gróf Batthyány Lajosra, akik életüket, vérüket adták Magyarország, a magyar emberek szabadságáért - mondta.
   
A miniszter kifejtette: Batthyány Lajos a szabadságharc idején, 1848. március 17-én vette át miniszterelnöki megbízatását. Március 23-án megalakult az első önálló, független magyar kormány, majd az első tíz önálló magyar honvédzászlóalj, és 1848. szeptember 29-én Pákozdnál megvívta az első győztes csatát az első magyar honvédsereg. A magyar népnek ez azt jelentette, hogy bármilyen erős a túlerő, "akaratunk, elszántságunk, szabadságvágyunk" minden erőt felülmúl - fogalmazott.

Díszőrség a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án. MTI/Kovács Tamás
   
Batthyány Lajos október 2-án visszaadta miniszterelnöki megbízatását, de ezen rövid idő alatt is "maradandót alkotott" - szögezte le Benkő Tibor.
   
1849. október 6-án I. Ferenc József osztrák császár utasítására először Aradon történtek meg a kivégzések - idézte fel a miniszter, de egyúttal hangsúlyozta: ezzel a megtorlással nem valósult meg a bécsi udvar azon törekvése, hogy megtörjék a magyar nemzetet, a magyar embereket.
   
Kiemelte: ez a gyász napja, de ez nem jelenti azt, hogy búslakodni, siránkozni kell.

Díszegység vonul a Fiumei úti nemzeti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott rendezvényen 2020. október 6-án. MTI/Kovács Tamás
   
Ez a nap azt jelenti, hogy vannak elődeink, példaképeink, akiket követnünk kell, akik feladatot róttak ránk, és akik elvárják, hogy az utókor legalább olyan odaadással és felelősségteljesen gondoskodjon országunkról, országunk népéről - jelentette ki Benkő Tibor.
   
A koszorúzással egybekötött megemlékezésen a miniszter felhívta a figyelmet, hogy a magyar történelem küzdelmei nem voltak hiábavalók, hiszen most is itt élhetünk a Kárpát-medencében magyarként, elhivatottan és elkötelezve népünk békéjéért és biztonságáért.

Kép: honvedelem.hu/Szabó Lajos zászlós   

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

MTI
  • Hadházy Ákos körül elfogyott a levegő
    Már a baloldal sem kér a botrányhősből, aki egyéniben mindeddig csúfos kudarcot vallott, csak listáról jutott be az Országgyűlésbe.
  • 340 millió keresztényt üldöznek a világon
    Drámai kép rajzolódik ki az Open Doors keresztény emberi jogi szervezet tavalyi évet áttekintő jelentéséből, melyet január 13-án mutattak be az olasz képviselőházban.
  • Armin Laschetet választották meg a CDU elnökének
    Armin Laschet, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnökének győzelmét hozta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tisztújító, online kongresszusa. Laschet borítékolhatóan CDU-elnök lesz, ám közel sem biztos, hogy ő váltja majd Angela Merkelt a kancellári székben az őszi szövetségi parlamenti választásokat követően.
MTI Hírfelhasználó