Jobb lenne, ha a növények nyelnék el a gázokat, nem az ember
Lehetséges 2050-ig?
Jelenleg Magyarországon évente körülbelül 5,5 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt nyel el a természet. Ezt az arányt legalább 30-35 százalékkal meg kellene növelni. Ennek kivezetéséhez jelenleg még hiányzik a megfelelő technológia, a gazdasági háttér és a finanszírozás. Nem kérdés, hogy nagy feladat lesz, de Kőrösi Csaba szerint Magyarország jobban áll ezen a téren, mint az európai országok többsége.
2020. október 7. 12:57

„Végre tudomásul kellene vennünk, hogy nincs jogunk a sok millió év alatt kialakult, érzékeny összhangot mutató természeti rendszereket szétrombolni. Nincs jogunk gyermekeink, unokáink életesélyeit csökkenteni. Erkölcsi kötelességünk változtatni. A biológiai sokszínűség, a biodiverzitás hanyatlása miatt sokan és régóta kongatják már a vészharangot. A 2021. májusi biodiverzitási értekezletig sincs elvesztegetni való időnk” – mondta Áder János köztársasági elnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén ötödik alkalommal meghirdetett fenntarthatósági témahét online nyitórendezvényén.

A köztársasági elnök az ENSZ virtuális biodiverzitásról szóló konferenciáján is a cselekvés fontosságát hangsúlyozta.

Az élővilág sokszínűsége olyan mértékben csökken, amire az elmúlt 65 millió évben nem volt példa.

De nem csak a méhek vagy az orangutánok miatt kell aggódnunk, Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője szerint a koronavírus-járvány is jól mutatja mi az, ami az emberiségre vár, ha nem változtat életvitelén.

„Ha megnézzük, milyen alrendszerek építik fel bolygónk stabilitását: bioszféra, klíma, a vízellátás, ezekben egy jó néhány olyan területet látunk, ahola billenőpontig vittük az utóbbi évtizedekben a működésünk jellegét” – mondta Kőrösi Csaba az M1 Kék bolygó című műsorában.

Éppen ezért fontos például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, amit az Európai Unió is kiemelt feladatként kezel. A cél, hogy egy hosszú távú, többlépcsős stratégia keretében 2050-re a tagállamok gazdasága klímasemleges legyen. Magyarország egyelőre azt tudja garantálni, hogy 2030-ra az áramtermelése 90 százalékban szén-dioxid-semleges lesz – mondta. Hozzátette, a közlekedés által kibocsátott gázok terén pedig még sokat kell fejlődni.

A kibocsátás azonban csak a mérleg egyik oldala. Az egyensúlyhoz szükség van még a természet megkötő képességének növelésére, vagyis jelentős mértékű fásításra.

Jelenleg Magyarországon évente körülbelül 5,5 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázt nyel el a természet – mondta. Hozzátette ezt az arányt legalább 30-35 százalékkal meg kellene növelni. Ennek kivezetéséhez jelenleg még hiányzik a megfelelő technológia, a gazdasági háttér és a finanszírozás. Nem kérdés, hogy nagy feladat lesz, de Kőrösi Csaba szerint Magyarország jobban áll ezen a téren, mint az európai országok többsége.

Kiemelte, az említett célt Magyarország úgy éri el, hogy évenként csupán 1,78 százalékkal kell csökkentenie a kibocsátást.

A legtöbb európai országban ez 2,5 százalék fölött van, és van jó néhány ország, ahol 3–3,5 százalék fölött van az évi csökkentési szükséglet ahhoz, hogy ugyanúgy eljusson a klímasemlegességhez.

Az őszinte kommunikációt és a felelősségvállalást nem lehet tovább halogatni. A szakemberek szerint az előttünk álló években, évtizedekben egyre több akadállyal kell majd szembenéznünk. Ezek száma és nagysága pedig csak rajtunk, embereken múlik.

hiraso.hu - M1
MTI Hírfelhasználó