Hetven év adósságát törleszti a kormány az elfogadott törvénnyel, a magyar egészségügy 2010 óta tartó töretlen fejlődése felgyorsul a következő időszakban, az ellátórendszer pedig elmozdul a törvényesség és a praktikus gyakorlat irányába – mondta Kásler Miklós az Emmi hivatalos közösségi oldalán jelentkező Életközelben sorozat legújabb részében. Az emberi erőforrások minisztere kiemelte: az eddigi etikai és morális károkat úgy tűnik, hogy sikerül felszámolni és helyre lehet állítani azt a rendkívüli értéket, ami a gyógyítás alapja: a bizalmon alapuló orvos–beteg viszonyt.

A tárcavezető beszámolt róla, hogy a kedden megszavazott, rendkívüli mértékű béremelés az állami és önkormányzati foglalkoztatású orvosok mellett kiterjed például a pszichológusokra, biológusokra, biokémikusokra is. Hozzátette, a kormány tíz év alatt két és félszeresére emelte az orvosbéreket, a mostani emelés ehhez jön hozzá.

– 2023-ra az orvosi fizetések majdnem megötszöröződnek, és jelentősen közelítenek a nyugat-európai orvosfizetésekhez – hangsúlyozta Kásler Miklós.

Tudatta azt is, hogy a tárcához tíz ágazat tartozik, és nincs olyan hónap, hogy valamelyik csoport, például az oktatásban vagy a szociális területen tevékenykedők béremelése ne történne meg. Közölte, hogy 2019 és 2022 között az ápolók és a védőnők fizetése a két és félszeresére emelkedik. A miniszter emlékeztetett, hogy a törvényjavaslatot előkészítő folyamat során a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) is egyeztetett.

Szólt arról is, hogy a MOK javaslata alapján a hálapénzt kivezetik a rendszerből, sőt a jövőben szankcionálni is fogják mind a felkínálását, mind az elfogadását.

A törvénnyel kapcsolatos baloldali kritikák kapcsán úgy fogalmazott: sokszor az az érzése, hogy az ellenzék félreérti a szerepkörét. Azt hiszik, hogy ha bármilyen, mindenkit előnyösen érintő döntést hoz a parlament, azt nekik kritizálniuk kell.

– Az egészségügyet teljesen át kell alakítani, mert nem lehet tovább toldozni-foltozni. Mindezt úgy kell megtenni, hogy közben az ellátórendszer működjön, ehhez pedig az egészségügyi dolgozók részvétele is szükséges – mutatott rá a tárcavezető, hozzáfűzve: ehhez olyan megoldásokat keresnek, amelyek a betegek érdekeit szolgálják, de minden résztvevő elégedett vele. Kásler Miklós véleménye szerint a mostani orvosi béremelést ebben a kontextusban is érdemes értelmezni, hiszen – mint fogalmazott – azokra az orvosokra tudunk támaszkodni, akik felelősségteljes, rendkívül nehéz munkát végeznek a vírusjárvány első és jelenlegi szakaszában, valamint a jövőben is.

Engedély alapján lehet majd, állami állás mellett, magánpraxisban is dolgozni az orvosoknak

Az állami egészségügyben dolgozó orvosoknak nem tiltják meg a magánpraxist – hangsúlyozta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának az egészségügyért felelős államtitkára az M1 Ma reggel adásában.

A részletes szabályokat a végrehajtási rendelek tartalmazzák majd és ehhez a kormány várja a Magyar Orvosi Kamara javaslatait – fűzte hozzá.

Mint ismert, az Országgyűlés kedden egyhangúlag fogadta el azt a jogszabályt, amely az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremelést tartalmazza.

Horváth Ildikó elmondta, a jelenlegi bértáblához viszonyítva akár a háromszorosára is nőhet azoknak az orvosoknak a bére 2023-ra, akik a bértábla szerint keresnek.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár Fotó: MH/Ficsor Márton

A társadalom összefogott az egészségügyi dolgozókért, a parlament pedig egyhangúlag szavazta meg a „nagy léptékű" orvosbérfejlesztést és az egészségügyi ellátórendszer tisztulását, átláthatóságát növelő csomagot.

Reményét fejezte ki, hogy az új bérek itthon tarják majd az orvosokat és elősegítheti a külföldön dolgozók visszatérését.

A cél az is, hogy egy orvosnak ne kelljen több helyen is dolgoznia azért, hogy megfelelően meg tudjon élni – tette hozzá.

Kiemelte a béremelés szerepét a most frissen végzett 860-870 rezidens esetében, akik nemcsak nagyobb anyagi megbecsülésben részesülhetnek, hanem tisztább viszonyok között is dolgozhatnak majd.

Keretszabályok

A törvény az orvosok átvezénylésére is keretszabályozást ad, mert kiszámítható megoldás kell arra, hogy akkor és ott legyen elég dolgozó, amikor és ahol kell. Ennek részleteit szintén ki kell még dolgozni – mondta az államtitkár, hozzátéve: a munkában továbbra is számítanak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslataira.

A hálapénz eltörlésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a MOK sarkos volt ebben a kérdésben, de a kormány elfogadta a javaslatát, a parlament pedig a társadalom nevében egyhangúlag megszavazta.

Kásler: az állami és a magánpraxis szétválasztása további jogalkotást igényel

Az állami és a magánpraxis szétválasztása további jogszabályokat igényel - mondta az emberi erőforrások minisztere szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kásler Miklós az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről közölte: a kormány régóta foglalkozik az egészségügy átalakításával, fejlesztésével, és ezt a folyamatot a koronavírus-járvány felgyorsította.

"Nagyon markánsan rámutatott a magyar egészségügy erényeire, és rámutatott azokra a viszonyokra is, amelyeken célszerű nagyon gyorsan változtatni" - fogalmazott.

Közölte, a törvény tervezetéről az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével nem egyeztetett a kormány, hanem csak a Magyar Orvosi Kamarával, és a MOK javaslatát fogadta el.

Szeptember 30-án három fizetésemelési javaslatot tettek le kormány elé, és ezek között szerepelt a kamara javaslata is, amelyet a miniszterelnök elfogadott; ennek egyik lényege a háromlépcsős béremelés - tette hozzá.

A törvény - bár a közvéleményt elsősorban az orvosok béremelése és a hálapénz büntethetősége érdekli - nagyon kiterjedt, és olyan "tételek" vannak benne, amelyek hetvenéves adósságot törlesztenek. "Valóban azt lehet mondani, hogy korszakos a törvény, mert a magyar egészségügyet teljesen új pályára állíthatja" - fogalmazott Kásler Miklós.

Hozzátette: a jogszabály véget vet a hálapénznek, amely eddig jelentősen torzította az orvos és a beteg közötti bizalmi viszonyt, másrészt pedig azzal járt, hogy az orvosok anyagilag ki voltak szolgáltatva a betegeknek.

Kásler Miklós szólt arról is, hogy az új jogszabály a törvényeség és a rendezettség irányába mozdítja el az egészségügyet, ugyanakkor a magán- és az állami praxisok szétválasztása további jogszabályok megalkotását igényli.

A miniszter szerint az új törvénynek köszönhetően a külföldön dolgozó magyar orvosok egy része várhatóan hazajön, ráadásul a bértábla a kezdő orvosok számára is áttekinthető, világos jövőképet vázol fel.

A jogszabály nem vonatkozik a háziorvosokra, velük kapcsolatban további lépések várhatók. Hasonló a helyzet a nővérekkel, de az ő esetükben a fizetésemelés folyamatos, "és azt tudom mondani, hogy 2019 és 2022 között a nővéri fizetések a két és félszeresükre emelkednek" - mondta Kásler Miklós.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal fogadta el a parlament kedden.