Veszélyt jelentenek a kicsikre a gendermesék
Miközben az első magyar LMBTQ-mesekönyv körüli botrányoktól hangos a média, lényegesen kevesebb szó esett arról, hogy miképpen befolyásolják az óvodáskorú gyerekek fejlődéslélektani folyamatait a vitatott tartalmak, a korai érzékenyítés. A Magyar Nemzet kérdésére az ismert szakember, Bagdy Emőke ismertette a gendermesék veszélyét a gyerekek nemi identitásának kialakulására nézve.
2020. október 9. 00:57

A korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Hangsúlyozta, hogy a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében – nyilatkozta Bagdy Emőke a Magyar Nemzetnek a gyermekek korai érzékenyítése kapcsán.

A klinikai szakpszichológus és szakterapeuta felhívta a figyelmet: az időablak szerint 3–5 éves, tehát óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik.

A genetikai időzónákkal együtt járnak a szenzitív pszichológiai időszakok. Ezekben a periódusokban alakulnak ki az életre szóló mély bevésődések, ezért ilyenkor minden ingerbehatásnak is különös értéke és jelentősége van.

A tudományos háttér kapcsán elmondta: az evolúciós vastörvény kimondja, hogy a genetikai időablakok meghatározott időpontban kinyílnak és kulcsingereket követelnek. – Nemcsak genetikai, hanem pszichológiai kinyílások is vannak, azaz akkor körvonalazódik, hogy mit kell megtanulnia az embergyereknek. Ez az, amit lényegében a társadalom biztosít. Így szövődik össze a biológiai és a gender, azaz a társadalmi nem. A gender pedig ott kezdődik, ahol szociális behatások érik a születendő gyermeket – szögezte le a klinikai szakpszichológus és szakterapeuta.

Lapunk kérdésére a pszichológus professzor kiemelte, hogy ebben az időszakban a meséknek kiemelten fontos jelentőségük van, mert ezek révén bejuttathatók olyan üzenetek is, amelyeket a gyerek kritika nélkül fogad, mivel neki még kritikai érzéke és viszonyítási alapja sincsen.

Például ha arról hall egy történetet, hogy két herceg egymásba szeret, akkor ezt a gyerek megjegyzi, és számára már evidencia lesz, hogy a fiúk egymásba szerethetnek – magyarázta az ismert szakember, aki szerint minden szülő és pedagógus feladata az, hogy az egyértelműségek és ne az elhajlások, azaz a devianciák irányába szocializáljanak.

Akiknél pedig tényleg vannak ilyen vonzalombeli elhajlások – tette hozzá –, velük a legnagyobb lelki finomsággal kell bánni és a gyereket is toleranciára kell nevelni, viszont ezt nem óvodáskorban kell megtenni.

– Minden kornak megvan a saját nevelési feladata, de ennek nem az, hogy a megkülönböztetési érzékenységre neveljük a gyereket, mert ebben a korban a saját nemi identitás rögzítése a feladat, hogy a gyerekből egy harmonikus és kiegyensúlyozott felnőtt váljon, aki képes lesz majd elfogadni más ember devianciáit – hangsúlyozta Bagdy Emőke.

magyarnemzet.hu
  • Megmenteni Európát
    Az unió jövőjéről szóló vita kulcsa a tegnap normalitásának újrafelfedezése.
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
MTI Hírfelhasználó