Felháborító, hogy az Európai Bizottság enged a befolyásolásnak
Magyarország felháborítónak tartja, hogy az Európai Bizottság enged a politikai, közvetlen és nem átlátható befolyásolásnak, az pedig szomorú, hogy a magyar ellenzék, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott szervezetek véleményét tekintik elfogulatlannak és pártatlannak - jelentette ki az igazságügyi miniszter Luxembourgban kedden.
2020. október 13. 20:32

Varga Judit az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülése szünetében az MTI-nek telefonon nyilatkozva közölte, az uniós bizottság jelentése ismételten bebizonyította: nem más, mint politikai nyomásgyakorlásra alkalmas eszköz.

Témaválasztása és a források kiválasztása önkényes, emellett a magyar írásbeli véleményeket nem vette figyelembe - mondta.

A miniszter kiemelte, jogilag is aggályos, hogy az unió tanácsának elnöki pozícióját betöltő Németország az Általános Ügyek Tanácsa elé hozta az Európai Bizottság nemrégiben bemutatott jogállamisági jelentését, az erre vonatkozó kezdeményezést ugyanis tavaly a tagállamok konszenzus hiányában nem fogadták el.

Varga Judit csalódottságának adott hangot, ugyanis az átláthatóságot támogató javaslata ellenére a német elnökség nem tette lehetővé, hogy a jogállamisági jelentésről folytatott vita nyilvánosan követhető legyen.

Hozzátette, nemrégiben Donáth Anna, a Momentum Mozgalom európai parlamenti (EP-) képviselője elmondta, hogy a jelentés bemutatását megelőzően háromnaponta, informálisan egyeztetett Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós bizottsági alelnökkel, amit az uniós biztos egy cseh napilapnak adott interjújában letagadott.

Varga Judit kifejtette, az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági párbeszédhez az EU-ban.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, ha tanács átveszi a bizottsági módszertant, akkor "kettős mérce fog uralkodni" - vélekedett.

A hét második felében tervezett uniós csúcstalálkozó klímavédelemmel foglalkozó orientációs vitájára utalva Varga Judit azt közölte, hogy mielőtt az EU újabb nagyratörő célkitűzéseket fogalmazna meg, azt kell megvizsgálnia, hogy az egyes tagországok ez idáig hogyan teljesítették eddigi vállalásaikat.

Olyan tagországok kívánnak ugyanis másokat újabb ambíciószintekkel terhelni, amelyek a maguk korábbi feladatait sem végezték még el - húzta alá.

Mint emlékeztetett, 2014-ben az uniós állam- és kormányfők vállalták, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest uniós szinten legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását.

Ezzel összefüggésben kiemelte: Magyarország azt javasolja, hogy újabb ambíciószint-emelés megfogalmazása előtt minden ország valósítsa meg a 2030-ra vállalt 40 százalékos célkitűzéseket annak érdekében, hogy ne mutatkozzon a jelenlegihez hasonló jelentős különbség a tagállami teljesítések között.

Ennek alapján lehetne igazságos és méltányos teherelosztásról beszélni, valamint így reális az a célkitűzés, hogy összeurópai szinten később nagyobb csökkentést is el tudjon érni az Európai Unió - tette hozzá Varga Judit.

Varga Judit tudni szeretné, miért félnek a jogállamiság és demokrácia nyugat-európai "bajnokai" a nyilvánosságtól

Vajon miért félnek a jogállamiság és demokrácia nyugat-európai "bajnokai" a nyilvánosságtól? - tette fel a kérdést kedden hivatalos Facebook-oldalán az igazságügyi miniszter.

Varga Judit arra reagált, hogy tájékoztatása szerint csak Lengyelország támogatta kedden Luxembourgban azt a magyar javaslatot, hogy "az átláthatóság és a valódi demokrácia jegyében legyen minden európai polgár által követhető a 27 tagállam uniós miniszterének eszmecseréje" az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről.

"Vajon miért nem merik a saját polgáraik előtt nyilvánosan elmondani az Európai Bizottság elhíresült jogállamisági jelentéséről az álláspontjukat?" - kérdezte.

Varga Judit ismertette: a tanács eljárási szabályai szerint 20 tagállam támogatása esetén lehetett volna a napirendi pont nyilvánosan is követhető. "Ehelyett jelenleg zárt ajtók mögött vitázunk sajtószabadságról, átlátható működésről és persze a Vera Jourová felügyelete alatt összeállított és a Nyílt Társadalom Alapítvány által támogatott 11 civil szervezet megállapításain alapuló, Magyarország kapcsán abszurd és téves megállapításokat tartalmazó jogállamisági jelentésről" - írta.

Hozzátette: szívesen megkérdezte volna nyilvánosság előtt, hogy az Európai Bizottság a jelentés összeállításakor miért hagyta figyelmen kívül a magyar kormány által készített összefoglalókat, háttéranyagokat.

Jó lett volna, ha Vera Jourová bizottsági alelnök a nyilvánosság előtt tud számot adni a Magyarországot és a magyar embereket támadó szavairól, és arról is beszámolhatott volna, hogy valóban háromnaponta egyeztet-e informálisan Donáth Anna momentumos EP-képviselővel. "És ha igen, akkor miért nyilatkozta pár napja egy cseh napilapban, hogy nem egyeztetett a magyar ellenzékkel" - sorolta az igazságügyi miniszter.

Meglátása szerint arra a kérdésre is választ vártak volna a magyar emberek, miért van az, hogy ami az Európai Bizottság szerint Magyarország esetében "jogállamisági kockázat", az más tagállamok esetében teljesen rendben van.

Emellett még sok kérdést kellett volna a magyar és a teljes európai nyilvánosság előtt megválaszolnia a jogállamisági jelentéssel kapcsolatban az Európai Bizottságnak és a "Magyarországot előszeretettel kritizáló tagállamoknak" - írta.

Hozzátette: úgy tűnik, "a bátorságuk csak odáig terjed, hogy a jogállamiságot költségvetési zsarolásra használják és előre megírt és a nyugat-európai fősodratú liberális médiában és azok magyar leányvállalatainál terített, rég lejárt panelekkel támadják Magyarországot és Lengyelországot".

MTI - Facebook
MTI Hírfelhasználó