Orbán: felértékelődik Közép-Európa
Közép-Európa felértékelődik, felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a szlovéniai Kidricevóban, a Pince-Cirkovce elektromos távvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén.
2020. október 14. 18:30

Kifejtette: arról olvasott 2010-es évek elején írt könyveket, hogy milyen lesz a 2010 és 2020 közötti évtized. Azért olvasta ezeket, hogy megértse, "az emberi elme előrejelző képességének hol vannak a határai".

Ezekben a könyvekben nem szerepelt a Donald Trump-féle amerikai fordulat, a Brexit, a migrációs válság és a járvány sem.    
 
Mindez jól mutatja, hogy "csínján kell bánnunk, ha történelmi távlatban akarjuk valaminek a jelentőségét megjósolni" - mondta.

Mindazonáltal amit most itt csinálnak, be fog kerülni azokba a történelemkönyvekbe, amelyeket majd a 2020-2030 közötti évekről fognak írni. Itt ugyanis nem egyszerűen csak egy energetikai összeköttetésről van szó, hanem "két fontos ország közötti, fontos pillanatban megvalósuló összeköttetésről" - jelentette ki.

Orbán Viktor azt mondta: Közép-Európa felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába.

Már régen nem a német-francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat-Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés, mint a német-francia kapcsolat - mutatott rá.

Úgy látja, az egész közép-európai térség felértékelődik, és ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak.

"Ilyenné lett a mi térségünk is" - tette hozzá.

A kormányfő szerint ma Közép-Európa éppen a felértékelődése miatt geopolitikai játszmáknak is a színtere. Ezt természetesnek kell tekinteni, ez nem egy probléma, hanem egy jó jel, hogy ez a térség fontossá vált - vélekedett.

Hangsúlyozta: a geopolitikai játszmáknak Közép-Európában, de talán az egész kontinensen az energiapolitika "kitüntetett terepe és eszköze".

Kitért rá: amikor most összekötik a két ország villamosvezeték-rendszerét, megindítják az ehhez szükséges beruházást, akkor a geopolitikai játszmákban megerősítik a pozíciójukat. Ha sikerülne megegyeznie Szlovéniának Magyarországgal a gázvezetékrendszerről, annak szintén lenne geopolitikai jelentősége - fűzte hozzá.

Megjegyezte: ha sikerülne a vasúti összeköttetést a két ország között kapacitásában jelentősen megnövelni, annak is lenne geopolitikai jelentősége.

Orbán Viktor elmondta: mindez a két ország önállóságát, szuverenitását, a térség erejét növelheti, és a geopolitikai játszmákkal szemben is védettebbé tudnak válni, jobban érvényesíthetik saját érdekeiket.

Hangoztatta: ami most itt történik, az közös, szlovén és magyar érdek, és egyben közép-európai érdek is.

"Amikor egy nép úgy dönt, hogy összeköti magát egy másik országgal", ahhoz kell némi bizalom, különösen ha olyan létfontosságú eszközt kötnek össze, mint a villamosenergia-ellátás - mondta.

Emlékeztetett: Magyarországnak speciális történelme van, hosszú ideig inkább bizalmatlanság vette körül, sok energiát kellett arra fordítania, hogy bizalmi viszonyt alakítson ki a szomszédjaival. Ez változó sikerrel jár, vannak országok, amelyekkel a kapcsolatok nagyon jól állnak - vélte.

Úgy látja, Szlovéniával lemaradtak, "a két nép nem nagyon vett tudomást egymásról", egymást nem zavarva próbálta élni az életét az elmúlt 20-30 évben.

De "ez nagy luxus", mert ha van két nép, amely bizalmi viszonyban is lehetne egymással, összekapcsolhatja az erőforrásait, mind a két nép előrébb jut - fogalmazott.

Orbán Viktor miniszterelnök beszél a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletételén a szlovéniai Kidričevóban 2020. október 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A miniszterelnök szerint azonban bizalmat építeni nem könnyű, és hosszú évekig kell energiát fektetniük ebbe a munkába, hogy a két nép között meglegyen az a bizalmi alap, hogy ilyen stratégiai beruházásokból újabbakat tudjanak létrehozni - mondta.

Kiemelte: ez az összeköttetés a legnagyobb szlovén-magyar projekt, amely az elmúlt évtizedekben történt, a szlovén-magyar barátság és bizalomépítés zászlóshajója. A magyar kormány teljes mellszélességgel áll e projekt mögött - jelentette ki.

Azt mondta: remélhetőleg ez a beruházás ráébreszti a két országot, hogy sokkal közelebb van egymáshoz, mint gondolni szokták.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ma a gáz Európában Magyarországon a legolcsóbb, és a villamosenergia ára a magánfogyasztóknak a második legolcsóbb. Fontos, hogy az energiarendszer lendületben legyen, rugalmas legyen, összekapcsolt legyen - közölte.

Kitért rá: gyakran konzultál a vírushelyzet alakulásáról szlovén kollégájával, és sokat tanulhatnak egymástól. Még mindig felszálló ágban van a járvány, de védekeznek - mondta. Hozzátette: a számok tekintetében az egyik legjobb európai védekezés a szlovén, és egyelőre Magyarország is a jobban védekező országok közé tartozik.

A kormányfő hangsúlyozta: győzni akkor fognak, ha lesz vakcina, de az nem holnap lesz, és addig a pillanatig el kell vezetni az országokat.

Jobban tudják teljesíteni ezt a kötelességüket, ha együttműködik a két ország a járvány elleni küzdelemben is, Szlovénia eddig is számíthatott Magyarországra, és "mi is számítottunk mindig Szlovéniára" - fogalmazott.

Orbán Viktor magyar (k, balra) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (k, jobbra) a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletételén Kidričevóban 2020. október 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Jansa: húsz évet kellett várni a távvezeték megépítésre

Megkezdődik annak a távvezetéknek az építése, amelynek környezetbe és rendszerbe helyezésére húsz évet kellett várni - mondta Janez Jansa szlovén kormányfő szerdán az északkelet-szlovéniai Kidricevon, a Cirkovce-Pince villanyvezeték építésének alapkőletételi ünnepségén, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

A tervezett 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték a Szlovénia-Magyarország-Horvátország összeköttetés része. A projektnek két éven belül kell elkészülnie.

A szlovén kormányfő kiemelte: a teljes projekt elkészítése több mint tízszer annyi időbe telt, mint amennyibe az építése fog. A távvezeték a ljubljanai kormány egyik fő prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében - tette hozzá.

Rendkívül fontos és igényes projektről van szó. Ezért érthető, hogy a különböző környezetvédelmi szabályok, a helyi közösségekkel való egyeztetések és más érdekek miatt a kidolgozás több időt igényelt, mint egy közút kiépítése - hangsúlyozta.

Mindazonáltal hozzátette: a húsz év akkor is túl hosszú idő, Szlovéniának pedig hatalmas problémai vannak a gyorsasággal. Itt utalt a hosszadalmas bürokratikus eljárásokra.

Legyen a húsz év intő példa arra, hogy soha többé ne történhessen meg, hogy egy projekt kidolgozása ilyen hosszú időt vegyen igénybe - fogalmazott.

A szlovén kormány célként tűzte ki maga elé, hogy csökkenti a bürokráciát, lerövidíti a szükséges eljárásokat és másfajta hozzáállást követel meg az illetékes személyektől, ami a probléma megoldásában, nem pedig a keresésében mutatkozik meg - húzta alá.

Jansa szerint a távvezeték rendkívüli jelentőséggel bír.

A mai időkben azt, hogy van áram, magától értetődőnek vesszük, a 21. században az áramellátás a civilizációt jelenti és teszi lehetővé - mondta.

A kormányfő ezért megköszönte Magyarország és Horvátország hozzájárulását a projekthez.

Emlékeztetett, hogy amikor 2000-ben elkezdték tervezni a projektet, Szlovénia és Magyarország akkor kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásit, Horvátország pedig valamivel később. Akkor arról szólt a vita, hogy a projektet akkor kell befejezni, ha mindhárom ország az Európai Unió tagja lesz.

"Hiszen csupán egy politikai összeköttetés, energetikai és infrastrukturális összeköttetés nélkül halott betű a papíron" - mondta.

Szimbolikus jelentőségűnek nevezte a mai napot. Úgy vélte: a csupán formális lépések és frázisok, az ilyen-olyan szerződések nem elegendőek, az államok konkrét cselekvéseire van szükség.

Jansa külön köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek és Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszternek a jószomszédi együttműködésért a tavaszi koronavírus-járvány alatt.

"Amikor bizonyos szélesebb körű együttműködések nem működtek, elsősorban csak önmagadra számíthattál, valamint a szomszédjaidra" - emelte ki, majd még hozzáfűzte: ebből a szempontból a mai lépés jelentősége még nagyobb.

Orbán Viktor magyar (j2) és Janez Jansa szlovén miniszterelnök (b2) a 2 x 400 kV-os Cirkovce-Pince távvezeték alapkőletételén Kidričevóban 2020. október 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Hosszadalmas út az eredményig

Szlovénia az utolsó olyan szomszédos ország, amellyel eddig nem volt távvezetéki összeköttetése Magyarországnak. Már az ezredfordulót megelőzően elkészült a Hévíz és a szlovén–horvát–magyar hármas határ közötti kétrendszerű vezeték az MVM, az átviteli hálózat akkori tulajdonosának beruházásban. Első lépésben 1999-ben így létrejött az összeköttetés Hévíz és a horvátországi Tumbri, majd 2004-ben egy új, horvátországi alállomás átadását követően ez Hévíz és ®erjavinec közötti kapcsolat. Ekkor a magyar oldalon a majdani szlovén távvezetékhez már megépült egy öt kilométeres elágazás Szlovénia felé. Az ezredfordulót követően a magyar és a szlovén fél felújította a tárgyalásokat az összeköttetés kiépítéséről, de a szlovén rendszerirányítónak, az Elesnek több nehézséggel is meg kellett küzdenie, ami lassította a folyamatot. A problémák megoldása után ismét elkezdődhettek a szlovén oldali munkák, a magyar oldalon pedig mindössze néhány kisebb feladatot kell még elvégezni a távvezetéken, illetve a csatlakozó alállomáson, ezek két-három hónapot vehetnek igénybe.

MTI
  • USA: színes forradalom lesz a választás után?
    Bárki is nyeri meg az Egyesült Államokban a november 3-i elnökválasztást, szinte borítékolható, hogy hosszan tartó demonstrációhullám veszi majd kezdetét. Ha Donald Trump, regnáló elnök újrázni tud, akkor a radikális baloldaliak kezdenek majd zavargásokba.
  • Momentum: szórakozik a fiatal burzsoázia
    A diaszpórában élő magyarságot ma politikai lábtörlőként használó momentumos fia­talságnak az is teljesen elképzelhetetlen fogalom, mi az beállni egy bosszúvággyal és fanatizmussal teli ultranacionalista tömeg közepére tinédzserfejjel, és számonkérni az öklüket rázóktól magyarellenes szlogenjeiket.
  • Ne vegyünk részt tömegrendezvényeken!
    Nem javasolják a részvételt tömegrendezvényeken - nemcsak az október 23-ai ünnepségeken, hanem más tömegrendezvényen sem - mondta Müller Cecília a sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó