Gulyás: nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek
Az 1956-os forradalom és szabadságharc örökérvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett, a mi feladatunk pedig az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a szabadságukat bárki elveheti, nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken, amikor a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át Budapesten.
2020. október 23. 17:52

Gulyás Gergely a Várkert Bazárban tartott ünnepségen hangsúlyozta: 64 évvel ezelőtt a magyarság szolgáltatott bátor bizonyítékot a világnak arra, hogy számára a szabadság fontosabb, mint az élet.

A világ legerősebb katonai hatalmával és a szovjetek magyarországi kommunista helytartóival való szembefordulás számítás és mérlegelés nélküli, örök érvényű nemzeti kiállás volt a szabadság mellett - jelentette ki.

Úgy fogalmazott: a mi feladatunk az, hogy többé ne legyünk olyan helyzetben, amelyben a szabadságukat bárki elveheti, nem engedhetjük meg, hogy Magyarország sorsáról a megkérdezésünk nélkül idegen érdekek szerint döntsenek olyanok, akik soha nem kaptak demokratikus felhatalmazást erre.  
"Nem engedhetjük meg, hogy a kommunizmus eszméi újra teret nyerjenek mindennapi életünkben, hogy földrészünkön a jogállam fontosságának gyakori emlegetése közepette Marx és Lenin szobrokat állítsanak" - hangsúlyozta a miniszter.

Gulyás Gergely úgy vélte: aki magáénak érzi a szabadságot, az sajátjának kell érezze 1956-ot.

"Van közünk mindannyiunknak az egyetemistákhoz, akik az egész országot megbénító félelem légkörében először emelték fel szavukat és hosszú évek után először mertek a hatalommal szemben tüntetést szervezni" - fogalmazott.

Úgy folyatta: van közünk a gyárból hazainduló munkásokhoz, a pesti srácokhoz, a forradalom mellé álló katonákhoz, rendőrökhöz, a felkelő csoportokhoz, a sebesülteket ellátókhoz, a forradalom helyi vezetőihez.

Van közünk azokhoz, akiket agyontapostak a fővárosra rontó  páncélosok, és azokhoz is, akiket a forradalom után végeztek ki, van közünk az asszonyok menetéhez, azokhoz, akik egy szabad élet reményében maguk mögött hagyták a hazát, és azokhoz is, akik itthon maradtak, akik nem kötötték meg a maguk kompromisszumait, és a rendszerváltoztatásig az élet peremére szorítva, állandó megfigyelés alatt éltek, és azokhoz, akik rendszerváltás után sem kaptak igazságtételt - mondta.

Gulyás Gergely rámutatott: 1956 hősei nagyon sokfélék, van köztük gyári munkás és medikus, földműves és hivatásos katona, deklasszált arisztokrata és zsidó értelmiségi, nehéz sorsú cigánylány és hithű kommunista, katolikus szerzetes és református lelkipásztor, egyetemista és ipari tanuló, válogatott öttusázó, közismert színész és az elszakított területek megannyi magyarja. Úgy vélte: ők tudták, hogy érdemes harcolni, mert összetartoznak, van közük egymáshoz, közös az életük a hazájuk és a szabadságuk is.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Várkert Bazárban 2020. október 23-án. MTI/Soós Lajos

Kiemelte: ez a szabadság ma a mienk, ugyanakkor a 20. század kegyetlen tapasztalata az, hogy nagyhatalmi erőtérbe ékelődve Közép-Európában csak akkor őrizhetjük meg szabadságukat, ha képesek vagyunk összefogni és erőnket közös érdekeink érvényesítésért össze tudjuk adni.

Úgy vélte: az a tapasztalat, hogy együtt mi mindent vagyunk képesek vagyunk elérni, napjaikban is nagyon fontos, különösen olyan időkben, amikor nemcsak Magyarország és Európa, hanem egész világ évtizedek óta nem látott nehézséggel néz szembe.

Gulyás Gergely miniszter állami kitüntetéseket adott át - A kitüntetettek névsora

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át pénteken Budapesten.

A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Michael O'Sullivan történész, író a magyar történelem eseményeinek, különösen Trianon, illetve a két világháború közötti és utáni Magyarország történetének kutatása, valamint külföldi megismertetése érdekében végzett munkája elismeréseként.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta Gazdag Ferenc, az MTA doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa; Locsmándi Béla, a Vajda és Társa Ügyvédi Iroda ügyvédje, volt közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár; Toldy-Schedel Emil kardiológus, a budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója; Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke.

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Bálint Lajos Lóránt, a Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke; Bodor Dezső, a Csongrád-Csanád Megyei Mérnöki Kamara elnöke, a Szegedi Vízmű Zrt. nyugalmazott műszaki igazgatója; Csizmadia László, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke, a Civil Együttműködési Tanács alapítója, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa volt elnöke; Földesi István, a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal megyei főépítésze; Gatter János építész, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. projektmérnöke; Halász Györgyné, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem volt tanszékvezetője, a Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja; Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke; Hörcher Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézete intézetigazgató egyetemi tanára, kutatóprofesszor; Hutiray Gyula, Budapest volt főpolgármester-helyettese, a II. és VII. kerület volt alpolgármestere; Jablonkay Gábor gépészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök; nagykárolyi gróf Károlyi László, a Fóti Károlyiak Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja; Mártonffy Miklós Barna, a Marius Stúdió Kft. építész vezető tervezője, Budapest volt főépítésze; Mészáros György, a Paks II. Zrt. Igazgatósága elnöke, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense; Petz Ernő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Paksi Atomerőmű Rt. volt vezérigazgatója; Szilvágyi László, a Magyar Mérnöki Kamara Geotechnikai Tagozata elnöke, a Geoplan Kft. ügyvezető igazgatója; Tombor Balázs, a Mathias Corvinus Collegium társalapítója; Zarándy Pál, a Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagja, a Magyar Energetikai Társaság volt elnöke.

A Magyar Arany Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetést kapta Panyik Imre, az IP Design Kft. és a Toldi Panzió és Étterem tulajdonosa; Pásztor Gyula, a Belvárosi Polgári Szalon társalapítója; Szebényi Lászlóné Márkos Lukrécia, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület alapító elnöke.

A Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Halászné Kóródi Ildikó, a Heves Megyei Kormányhivatal nyugalmazott osztályvezetője; Orosz Valéria Mária, a Tolna Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztályának vezetője; Tószegi Sándor, a Zala Megyei Kormányhivatal Lenti Járási Hivatal osztályvezetője, járási főállatorvos.

A Magyar Bronz Érdemkereszt (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Tóth Lenke, a Zala Megyei Kormányhivatal megyei vezető védőnője.

 

 

MTI
  • Most zárnunk kell, hogy húsvétkor nyithassunk
    Most zárnunk kell ahhoz, hogy húsvétkor nyithassunk - mondta a Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök hozzátette: "Az biztos, hogy a mostani kéthetes zárással befordultunk a célegyenesbe, most már a vírus elleni háborúnak utolsó szakaszában, a célegyenesben vagyunk.
  • Tisztifőorvos: exponenciálisan nő a fertőzöttek száma
    Napról napra, exponenciálisan nő a fertőzöttek száma - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján pénteken.
  • Előrébb az agarakkal!
    A kutyatartásról írt könyvet dr. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A politikus maga is tart kutyát - pumit -, így hozzáértően ajánlja a magyar kutyafajtákat a családok figyelmébe. Elsősorban az erdélyi kopó és a magyar agár megőrzésére kell vigyázni.
MTI Hírfelhasználó